SG.hu·
Laborban növesztenek új hímtagokat
Nemsokára visszakaphatják péniszüket azok, akik balesetben vagy betegségben vesztették el azt.
Érdekes kutatásról számolt be a napokban a Guardian, amely emberi péniszek laboratóriumban történő előállítását célozza meg, ezen hímtagok transzplantációban történő felhasználása érdekében. A szakemberek reményei szerint néhány éven belül elkészülhet a biztonságos eljárás, amelynek révén sokan visszakaphatnák elvesztett péniszüket.
Az észak-karolinai Wake Forest Institute kutatói nem először álltak elő ilyen kezdeményezéssel, hiszen korábban már sikeresen növesztettek húgycsöveket és vaginákat, amelyeket később emberi pácienseken teszteltek. Most a hímtagokat vették górcső alá, mégpedig azon férfiak megsegítése céljából, akik születési rendellenesség, rákos megbetegedések, illetve baleset következtében veszítették el eme testrészüket. A kutatók úgy vélik, hogy a kezdeti teszteket követően hamarosan emberek bevonásával folytathatják a munkát, már amennyiben a szabályozó hatóság (az amerikai FDA) megadja számukra az ehhez szükséges engedélyeket.
Az eljárás biopsziával indul, mivel itt szükség van a páciens ezen testrészéből származó, minden fontosabb szövetet lefedő sejtekre (legyen szó az izomról, a vérfalról, illetve a vérerekről). Ezzel rögtön ki is zárják a transzneműeket, akik korábban nem rendelkeztek ilyen testrésszel, de itt még (ellentétben a húgycsövekkel és vaginákkal) szükség van elhunyt donorokból származó vázfehérjékre is, hogy a sejteket ezután Petri-csészékben növesszék. A saját sejtek elméletileg garantálják a transzplantációt követő esetleges kilökődések elkerülését, bár az még nem világos, hogy a később beültetett hímtagok mennyiben lesznek minden szempontból üzemképesek.
Eddig nyulakon végeztek el ilyen teszteket, a 12 példányból 8 volt képes ejakulációra és 4-en termékenyítettek meg nőstényeket. Ami az emberi hímtagokat illeti, eddig 6 ilyen testrészt állítottak elő, ezeket egyelőre gépek segítségével tesztelik, különös tekintettel a mindennapokban őket érő fizikai behatásokra (hajlítás, feszítés, nyújtás), valamint a folyadékkal történő feltöltődés, ami viszont az erekcióhoz lenne fontos. Ha minden jól megy, 5 év múlva készülhet el a biztonságos és eredményes, emberek esetében is alkalmazható eljárás.
Érdekes kutatásról számolt be a napokban a Guardian, amely emberi péniszek laboratóriumban történő előállítását célozza meg, ezen hímtagok transzplantációban történő felhasználása érdekében. A szakemberek reményei szerint néhány éven belül elkészülhet a biztonságos eljárás, amelynek révén sokan visszakaphatnák elvesztett péniszüket.
Az észak-karolinai Wake Forest Institute kutatói nem először álltak elő ilyen kezdeményezéssel, hiszen korábban már sikeresen növesztettek húgycsöveket és vaginákat, amelyeket később emberi pácienseken teszteltek. Most a hímtagokat vették górcső alá, mégpedig azon férfiak megsegítése céljából, akik születési rendellenesség, rákos megbetegedések, illetve baleset következtében veszítették el eme testrészüket. A kutatók úgy vélik, hogy a kezdeti teszteket követően hamarosan emberek bevonásával folytathatják a munkát, már amennyiben a szabályozó hatóság (az amerikai FDA) megadja számukra az ehhez szükséges engedélyeket.
Az eljárás biopsziával indul, mivel itt szükség van a páciens ezen testrészéből származó, minden fontosabb szövetet lefedő sejtekre (legyen szó az izomról, a vérfalról, illetve a vérerekről). Ezzel rögtön ki is zárják a transzneműeket, akik korábban nem rendelkeztek ilyen testrésszel, de itt még (ellentétben a húgycsövekkel és vaginákkal) szükség van elhunyt donorokból származó vázfehérjékre is, hogy a sejteket ezután Petri-csészékben növesszék. A saját sejtek elméletileg garantálják a transzplantációt követő esetleges kilökődések elkerülését, bár az még nem világos, hogy a később beültetett hímtagok mennyiben lesznek minden szempontból üzemképesek.
Eddig nyulakon végeztek el ilyen teszteket, a 12 példányból 8 volt képes ejakulációra és 4-en termékenyítettek meg nőstényeket. Ami az emberi hímtagokat illeti, eddig 6 ilyen testrészt állítottak elő, ezeket egyelőre gépek segítségével tesztelik, különös tekintettel a mindennapokban őket érő fizikai behatásokra (hajlítás, feszítés, nyújtás), valamint a folyadékkal történő feltöltődés, ami viszont az erekcióhoz lenne fontos. Ha minden jól megy, 5 év múlva készülhet el a biztonságos és eredményes, emberek esetében is alkalmazható eljárás.
