SG.hu·
A majmokat is érintette a fukusimai baleset
Egy friss kutatás szerint az erőmű környékén élő majmok kevesebb vérsejttel rendelkeznek.
Egy japán állatorvosokból álló csoport a Scientific Reports magazinban tette közzé a napokban saját kutatásának eredményeit, amelyek alapján azt állítják, hogy a 2011-es atombaleset a környéken élő majompopulációt is hátrányosan érintette. Ezen állatok a más régiókban élő társaikhoz hasonlítva kevesebb vérsejttel rendelkeznek, emiatt pedig kevésbé ellenállók a különféle betegségekkel szemben.
A szakemberek összesen 92 makákót fogtak be még 2012 áprilisa és 2013 márciusa között, ezek kétharmada származott az erőmű 70 kilométeres körzetéből, míg a maradék attól 400 kilométerre, a Shimokita-félszigeten élt. A két csoport között több fontos eltérés mutatható ki, így például bár a testzsír mennyisége és a véralvadásban segítő vérlemezkék száma nagyjából megegyezik, a Fukusima környékén élő populáció tagjainál kevesebb vörös- és fehérvérsejtet, valamint a hemoglobin alacsonyabb szintjét mutatták ki, míg izmaikban (a távolabbi csoporttal ellentétben) egyértelmű volt a cézium jelenléte. Ez a készítők szerint arra utal, hogy ezen majmok nem kerülték el a baleset káros hatásait, és bár jelen pillanatban nem mutatkoznak betegnek, a rosszabb mutatók miatt kevésbé ellenállók a különböző kórokozókkal szemben.
Arról már megoszlanak a vélemények, hogy a kutatás mennyiben vázolja fel megfelelő módon a majmok és az emberek közötti összefüggéseket, vagyis hogy a helyi lakosok számára mit is jelentenek ezek az adatok. A Guardian által megkérdezett szakemberek például nem vélik úgy, hogy az eredmény egyértelműen veszélyt jelent az ottani emberekre nézve, mivel bár a makákó (jelen esetben a Macaca fuscata, vagyis a Japán makákó) genetikai értelemben nagyon is közel áll az emberhez, a hatóságok intézkedései, így például a helyben előállított élelmiszer fogyasztásának tilalma, valamint a kitelepítések miatt eltérő hatások érték őket – a majmok például nyilván nem tartották be a tilalmat, ők kénytelen voltak a helyben található termést és bogarakat elfogyasztani. Egy másik fontos hiányzó láncszem a baleset előtti adatok összevetése az azt követő eredménnyel, ezek ugyanis hiányoznak, a különböző japán régiókban élő majompopulációkról még 1967-ből származik egy kisebb kutatás.
A WHO egyébként tavaly közölte saját jelentését, amelyben minimálisnak vélték a rákos megbetegedések megjelenésének kockázatát, többek között éppen az említett élelmiszertilalom miatt.
Egy japán állatorvosokból álló csoport a Scientific Reports magazinban tette közzé a napokban saját kutatásának eredményeit, amelyek alapján azt állítják, hogy a 2011-es atombaleset a környéken élő majompopulációt is hátrányosan érintette. Ezen állatok a más régiókban élő társaikhoz hasonlítva kevesebb vérsejttel rendelkeznek, emiatt pedig kevésbé ellenállók a különféle betegségekkel szemben.
A szakemberek összesen 92 makákót fogtak be még 2012 áprilisa és 2013 márciusa között, ezek kétharmada származott az erőmű 70 kilométeres körzetéből, míg a maradék attól 400 kilométerre, a Shimokita-félszigeten élt. A két csoport között több fontos eltérés mutatható ki, így például bár a testzsír mennyisége és a véralvadásban segítő vérlemezkék száma nagyjából megegyezik, a Fukusima környékén élő populáció tagjainál kevesebb vörös- és fehérvérsejtet, valamint a hemoglobin alacsonyabb szintjét mutatták ki, míg izmaikban (a távolabbi csoporttal ellentétben) egyértelmű volt a cézium jelenléte. Ez a készítők szerint arra utal, hogy ezen majmok nem kerülték el a baleset káros hatásait, és bár jelen pillanatban nem mutatkoznak betegnek, a rosszabb mutatók miatt kevésbé ellenállók a különböző kórokozókkal szemben.
Arról már megoszlanak a vélemények, hogy a kutatás mennyiben vázolja fel megfelelő módon a majmok és az emberek közötti összefüggéseket, vagyis hogy a helyi lakosok számára mit is jelentenek ezek az adatok. A Guardian által megkérdezett szakemberek például nem vélik úgy, hogy az eredmény egyértelműen veszélyt jelent az ottani emberekre nézve, mivel bár a makákó (jelen esetben a Macaca fuscata, vagyis a Japán makákó) genetikai értelemben nagyon is közel áll az emberhez, a hatóságok intézkedései, így például a helyben előállított élelmiszer fogyasztásának tilalma, valamint a kitelepítések miatt eltérő hatások érték őket – a majmok például nyilván nem tartották be a tilalmat, ők kénytelen voltak a helyben található termést és bogarakat elfogyasztani. Egy másik fontos hiányzó láncszem a baleset előtti adatok összevetése az azt követő eredménnyel, ezek ugyanis hiányoznak, a különböző japán régiókban élő majompopulációkról még 1967-ből származik egy kisebb kutatás.
A WHO egyébként tavaly közölte saját jelentését, amelyben minimálisnak vélték a rákos megbetegedések megjelenésének kockázatát, többek között éppen az említett élelmiszertilalom miatt.