SG.hu·
Belső vita miatt csúszhatott a fizikai Nobel-díj bejelentése
Belső vita volt az oka annak a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy tagja szerint, hogy kedden hatvan percet csúszott a bejelentés, hogy ki kapja a fizikai Nobel-díjat.
Az akadémia főtitkára eredetileg 11 óra 45 perckor tette volna a bejelentést, amelyet aztán háromszor is elhalasztottak. A nemzetközi sajtó azóta azt próbálja megfejteni, mi lehetett a szokatlan késlekedés oka. Néhányan azt találgatták, hogy az akadémia nem tudta elérni Peter Higgset, aki Francois Englert-rel együtt annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesült az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben. Mások szerint viszont a bizottságban vita alakult ki arról, kit ismerjenek el az isteni részecskeként emlegetett bozon felfedezéséért. Bár Higgs és Englert fektette le a felfedezés elméleti alapjait, az akadémia néhány tagja úgy vélekedett, hogy a díjat azoknak is meg kellene kapniuk, akik kísérleti úton igazolták a Higgs-bozon létezését.
A 2013-mas fizikai Nobel-díj bejelentése
"Úgy vélem, mérhetetlenül igazságtalan" döntés született - mondta a Svéd Rádiónak Anders Bárány, a Stockholmi Egyetem professor emeritusa. A Nobel-díjas Bárány Róbert fizikus unokája szerint idén első alkalommal fordult elő, hogy az indoklásban megneveztek egy intézményt, az Európai Nukleáris Kutató Szervezetet, a CERN-t, valamint annak két nagy detektorát, az ATLAS-t és a CMS-t, de a központ munkatársai közül senki sem szerepelt a díjazottak között. Az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, helytelen döntés született. "Úgy gondolom, a kísérleti kutatók fantasztikus munkát végeztek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "hosszas vita" alakult ki, ez vezetett a bejelentés elhalasztásához. Anders Bárány 1989 és 2003 között a fizikai Nobel-bizottság titkára volt, jelenleg viszont nem tagja a testületnek, amely dönt a nyertesről vagy a nyertesekről, így információi nem első kézből származnak.
Az akadémia egy másik tagja, Björn Janson a keddi bejelentést követően a The Local című svéd lapnak azt mondta, "elvileg lehetséges", hogy egy intézmény is szerepeljen a díjazottak között, de erre még nem volt példa. Megint mások azt állítják, nem is volt valós esélye annak, hogy a CERN megkapja a legrangosabb tudományos díjat. "Sokat beszéltek erről. De tartanunk kell magunkat Nobel végakaratához, úgy ahogy az van. Márpedig semmi nincs benne az intézményekről, így a döntés ilyen értelemben pofonegyszerű volt" - mondta Hans Ryde fizika professzor. Lars Brink, a bizottság elnöke védelmébe vette a döntést és kijelentette, elméleti elismerésről van szó. Tagadta, hogy a CERN-t érintő hosszas vita volt. "Ez csak találgatás, ráadásul nem igaz" - mondta az AFP-nek, emlékeztetve a titoktartásra. (A testület tanácskozásán elhangzottak ötven évig titkosak, csakúgy mint a jelöltlista.) Annyit azonban elmondott, "nem volt terítéken", hogy egy szervezetnek adják a díjat.
Francois Englert belga és Peter Higgs brit fizikus
A békedíjat kivéve egy kategóriában sem jutalmaztak soha szervezetet, noha a díjat gondozó alapítvány szerint nincs olyan szabály, amely ne tenné ezt lehetővé. A döntés az egyes intézmények kezében van - mondta Annika Pontikis, a Nobel-alapítvány szóvivője. Emiatt vetődött fel, hogy a fizikai és a kémiai díjakat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia felülvizsgálhatná gyakorlatát. "A tudományos kutatás változik. Száz éve még egyetlen ember végzett kísérleteket és tett felfedezéseket. Manapság hatezer" - mondta az akadémiai tag Per Carlson részecskefizika professzor.
Az akadémia főtitkára eredetileg 11 óra 45 perckor tette volna a bejelentést, amelyet aztán háromszor is elhalasztottak. A nemzetközi sajtó azóta azt próbálja megfejteni, mi lehetett a szokatlan késlekedés oka. Néhányan azt találgatták, hogy az akadémia nem tudta elérni Peter Higgset, aki Francois Englert-rel együtt annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesült az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben. Mások szerint viszont a bizottságban vita alakult ki arról, kit ismerjenek el az isteni részecskeként emlegetett bozon felfedezéséért. Bár Higgs és Englert fektette le a felfedezés elméleti alapjait, az akadémia néhány tagja úgy vélekedett, hogy a díjat azoknak is meg kellene kapniuk, akik kísérleti úton igazolták a Higgs-bozon létezését.
A 2013-mas fizikai Nobel-díj bejelentése
"Úgy vélem, mérhetetlenül igazságtalan" döntés született - mondta a Svéd Rádiónak Anders Bárány, a Stockholmi Egyetem professor emeritusa. A Nobel-díjas Bárány Róbert fizikus unokája szerint idén első alkalommal fordult elő, hogy az indoklásban megneveztek egy intézményt, az Európai Nukleáris Kutató Szervezetet, a CERN-t, valamint annak két nagy detektorát, az ATLAS-t és a CMS-t, de a központ munkatársai közül senki sem szerepelt a díjazottak között. Az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, helytelen döntés született. "Úgy gondolom, a kísérleti kutatók fantasztikus munkát végeztek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "hosszas vita" alakult ki, ez vezetett a bejelentés elhalasztásához. Anders Bárány 1989 és 2003 között a fizikai Nobel-bizottság titkára volt, jelenleg viszont nem tagja a testületnek, amely dönt a nyertesről vagy a nyertesekről, így információi nem első kézből származnak.
Az akadémia egy másik tagja, Björn Janson a keddi bejelentést követően a The Local című svéd lapnak azt mondta, "elvileg lehetséges", hogy egy intézmény is szerepeljen a díjazottak között, de erre még nem volt példa. Megint mások azt állítják, nem is volt valós esélye annak, hogy a CERN megkapja a legrangosabb tudományos díjat. "Sokat beszéltek erről. De tartanunk kell magunkat Nobel végakaratához, úgy ahogy az van. Márpedig semmi nincs benne az intézményekről, így a döntés ilyen értelemben pofonegyszerű volt" - mondta Hans Ryde fizika professzor. Lars Brink, a bizottság elnöke védelmébe vette a döntést és kijelentette, elméleti elismerésről van szó. Tagadta, hogy a CERN-t érintő hosszas vita volt. "Ez csak találgatás, ráadásul nem igaz" - mondta az AFP-nek, emlékeztetve a titoktartásra. (A testület tanácskozásán elhangzottak ötven évig titkosak, csakúgy mint a jelöltlista.) Annyit azonban elmondott, "nem volt terítéken", hogy egy szervezetnek adják a díjat.
Francois Englert belga és Peter Higgs brit fizikus
A békedíjat kivéve egy kategóriában sem jutalmaztak soha szervezetet, noha a díjat gondozó alapítvány szerint nincs olyan szabály, amely ne tenné ezt lehetővé. A döntés az egyes intézmények kezében van - mondta Annika Pontikis, a Nobel-alapítvány szóvivője. Emiatt vetődött fel, hogy a fizikai és a kémiai díjakat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia felülvizsgálhatná gyakorlatát. "A tudományos kutatás változik. Száz éve még egyetlen ember végzett kísérleteket és tett felfedezéseket. Manapság hatezer" - mondta az akadémiai tag Per Carlson részecskefizika professzor.
