Wars and Warriors: Joan of Arc

Kiadó: Enlight Software
Fejlesztő: Enlight Software
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium III 800 MHz, 256 MB RAM, 32 MB-os DirectX 8 kompatibilis videókártya
Ajánlott: Pentium IV vagy Athlon XP, 256 MB RAM, GeForce 3 vagy ATI 8500
Hasonló játékok: Spellforce - The Order of Dawn

Az ötleteket kereső játékfejlesztők gyakran visszanyúlnak a múlt jeles eseményeihez, nem véletlenül. Sokan szeretnének egyes nevesebb történelmi személyek bőrébe bújni, és újra átélni az általuk elért sikereket és hírnevet. Ez kellő hátszelet adhat a forgalmazásnak is, főként ha újító ötletekkel párosul - kivéve ha az kiforratlan.

A Róma ellen lázadó Spartacustól kezdve számtalan történelmi személy életét és kalandjait feldolgozták már, és Jeanne d'Arc (vagy Joan of Arc), az orleans-i szűz is jópárszor szerepelt mind a mozivásznakon, mind a számítógép képernyőjén. A hősök szerepeltetése hálás téma, mert amellett hogy reklámszempontból könnyebben eladható egy mindenki által ismert híresség, sokan is szeretnék kipróbálni magukat, mit tettek volna a helyükben.


A történet a százéves háború alatt zajlik, amikor VI. Károly francia király visszautasította V. Henrik angol uralkodó ajánlatát. Bizonyára mindenki ismeri a 16 éves francia parasztlány, Joan of Arc történetét, aki meghallotta Isten szavát, és reményt adott az angol elnyomás alatt senyvedő népének. Vezetésével Franciaország jelentős területét visszafoglalták a szigetországtól, majd végül elfogták, és máglyán elégették. A játékban sajnos (vagy szerencsére?) nem sokat nyomnak a latban a valós események, csupán az átlagnál valamivel gazdagabb hátteret biztosítanak a kezdetben egyszerű akció, majd később stratégiai elemekkel bővülő játéknak.


A játék egy kastély megvédésével indit, és jóideig sima - habár a mai technikai követelményeknek megfelelő - Diablo klónnak tűnik. A harc a szokványos klikkelgetéssel történik. Kétfajta támadásunk van, sima és erőteljes, utóbbinál az állóképességünk is csökken. Használhatunk távolsági fegyvereket is, biztonságos távolságból leszedve az ellenséget. Képességeinket (erő, ügyesség, védelem és vezetési tudás) a tapasztalati pontokon keresztül emelhetjük. Karakterünk a csaták során szintet lép, egyre több életpontja lesz, nő a kitartása, javíthatjuk harci értékeit és speciális támadásaink is hatékonyabbak lesznek. A fejlődés közben persze számtalan célt kell végrehajtani, de sajnos ezek egy idő után elég unalmasakká válnak. A feladatok között vannak egyszerüek, mint például elveszett parasztok megtalálása és visszavezetése lakhelyükre, vagy beszélgetés bizonyos személyekkel, de persze bonyolultabbak is, mint a várak megostromlása.


A játékmenet szerencsére megváltozik a negyedik-ötödik szint környékén, mivel az eddigi szerepjáték elemek mellé valósidejű stratégiát is vegyítenek (újabban ez úgylátszik népszerű lesz, nem oly régen a Spellforce-ban láthattunk ilyet). Az egységeket a szokványos módon, felülről irányíthatjuk, de más karakterek bőrébe is bújhatunk, és közvetlenül a harcba avatkozva folytathatjuk a vad klikkelgetést.

A játékban ugyan csak nyolc küldetés van, de mivel mindegyik 5-6 órán át is tarthat, semmiképpen sem nevezhető rövidnek. A küldetéseknél van egy fő, és több mellékfeladat, utóbbiaknál alpályákra juthatunk.


A legyőzött ellenfelek néha elejtenek tárgyakat: kenyeret, almát, sózott halat vagy csirkét, melyek az életpontokat növelik, és persze aranyat, melyért jobb felszerelést vásárolhatunk a helyi kovácsnál. A fegyvereket, páncélokat és más, bónuszokat adó tárgyakat (gyémántok, gyűrűk) tábornokaink is használhatják. A tárgyakat a hátizsákunkban tárolhatjuk amíg van benne hely. A személyes tárgylista mellett van egy a csapatainknak is, ahonnan az elfáradt gyalogság vagy íjászok tölthetik fel magukat energiával.

A csapatok toborzása többféleképp történhet. Néha belefutunk barátságos egységekbe, melyek egyszerúen csatlakoznak és a városokban lévő barakkokban is képezhetünk embereket. Minden egységtípus támadása, védekezése és ügyessége eltérő nagyságú, és a kezdő harcosok kiképzése és felszerelése jelentős erőforrásokat emészthet fel.


A játék leggyengébb pontja a számítógép által irányított ellenség primitívsége. Könnyedén legyőzhető olyan szokványos trükkökkel, melyeknek manapság már nem szabadna működniük. Például egy kastély kapujánál anélkül lemészárolhatunk mindenkit, hogy bármit is tehetne vagy néha ész nélkül rohangálnak ide-oda. A mesterséges intelligencia teljes hiánya nemcsak az ellenfelekre, hanem szövetségeseinkre is igaz, számtalan esetben lemaradnak, eltévesztik az utat és nem tudnak követni. Grafika: A játék kinézete valamivel jobb az átlagnál, de hátrány, hogy alacsony gépigénye ellenére nem nagyon lehet rajta állítgatni - fix 1024x768-as felbontású. A táj sűrűn tele van szórva fákkal, hegyekkel, házakkal és várakkal, a zöld és a barna szín dominál rajta. A karakterek modellezése jó, habár mozgásuk animációja kívánni valót hagy maga után. A harc látványos, a kardok, buzogányok villogása nagyon szép, és a speciális támadások egyenesen lenyűgözőek. Szerintem hiba, hogy a tábornokok kinézete között nincs jelentős eltérés, és hogy számtalan más játékkal (pl. a Tomb Raider sorozat) ellentétben Joan kinézete nem dobogtatja meg a szíveket, pedig kihasználhatták volna annak előnyét, hogy női főhősről van szó.

Kezelőfelület: Mint minden külsőnézetes akciójátéknál, a fő feladat itt is az egérre hárul. A billentyűzetet tetszés szerint átállíthatjuk, így erről nehéz lenne negatívan írni. Játék közben a sarokban lévő kistérképet emelném ki, mely folyamatosan mutatja helyzetünket, illetve a tábornokaink és az ellenség pozicióját. A képernyőn ezenkívül kijelzésre kerülnek végrehajtott kombóink és az elért tapasztalati pontjaink mennyisége is.

Játékmenet: Leginkább a stratégiai és akcióelemek vegyítését emelném ki, mivel ezekre ugyan külön-külön már számtalan példát láttunk, de az ehhez hasonló hibridek ritkák. A megoldás nem sikerült valami fényesen, mivel például váltáskor elvesztjük a közvetlen irányítást csapataink felett, és a - szinte egyáltalán nem létező - mesterséges intelligencia veszi át a vezérlést. Az egységek mozgása csak szakaszosan történhet, mivel egyszerre csak akkora területen mozoghatunk, amekkora a kistérképen látszik.

A tábornokok eredményes irányítása szintén nehézkes - a leghatékonyabb vezetéshez mindenhol ott kéne lennünk, ami ugye lehetetlen. Ha nem mi irányítjuk őket, fejlődésük lelassul, ráadásul Joan saját maga is meg tud oldani minden feladatot. Ez főként akkor derül ki, amikor a feladat életük megőrzése, ilyenkor egyszerűen hátra kell vonni őket, és Joant egyedül a harcba küldeni.

Multiplayer: A játékban nincs többjátékos mod.

Hangeffektek és zene: A főhős, Joan nem sokat beszél, hangja erőltetetten szigorú, és csupán néha kommentálja az eseményeket, pl. ha megtámadják. A hanghatások többsége kardok csattogása, élelemszerzés vagy szintlépés. A különböző ellenfelek eltalálása eltérő hangeffektet okoz. A játék közben szinte végig hallható nagyzenekari zene eléggé illeszkedik a játékhoz, esemény esetén felgyorsul, de sajnos ez sem fog dijakat nyerni, ahhoz túlságosan érdektelen.

Intelligencia és nehézség: A mesterséges intelligencia a játék legnagyobb gyengesége. Az útkeresési rutin katasztrófális. A túlerőben lévő ellenfél is simán legyőzhető, csupán figyelnünk kell az ellátmány mennyiségére. Az angol parancsnokokkal összeakadva lehetnek nehéz pillanataink, mivel hasonló kombinációkat tudnak bemutatni mint a mi tábornokaink.

Összegzés: A Joan of Arc két játékstílus érdekes keveréke, de inkább az akciójátékok kedvelőinek ajánlanám, mintsem a valósidejű stratégiák megszállottjainak. A fejlesztőknek sikerült ezáltal némileg feldobni a szokványos klikkelgetős harcmodort, és a játék nemcsak kezdetben, hanem később is tud újat mutatni.