SG.hu·
A játékiparnak nagyon nem tetszik, hogy az EU korlátozná a mikrotranzakciókat
Az EU digitális méltányosságról szóló jogszabálya szigorúan fellép azokkal a videojátékos gyakorlatokkal szemben, amelyek arra ösztönzik a játékosokat, hogy a folytatás érdekében valódi pénzt költsenek. A világ vezető játékipari vállalatai élesen bírálták az új uniós fogyasztóvédelmi szabályozást, amely szerintük „megbénítaná Európa világelső videojáték-iparának versenyképességét”.
Az Európai Bizottság ismertette a fogyasztóvédelemre vonatkozó új szabályok együttesét, köztük a digitális méltányosságról szóló jogszabályt (Digital Fairness Act, DFA). Ez az intézkedéscsomag az első olyan szabályozás része, amely kifejezetten a videojáték-iparra vonatkozó korlátozásokat vezet be, kiegészítve az EU szeptember közepén elfogadott, a gyermekek online védelmét szolgáló rendeletét. A javasolt DFA értelmében - amelyről még tárgyalni kell az uniós intézményekkel - a videojátékok többé nem kereshetnének pénzt azzal, hogy a kiskorúaknak mikrotranzakciókat kínálnak a játékban való előrejutás érdekében. Ezt a gyakorlatot „fizess a győzelemért” (pay-to-win), illetve „fizess az előrejutásért” (pay-to-progress) modellnek nevezik.
A szabályozás a „zsákmánydobozok” (loot boxes) használatát is korlátozná. Ezek olyan virtuális tárgyakat tartalmaznak, amelyek véletlenszerűen kerülnek a játékosokhoz, és amelyeket valódi pénzért vásárolhatnak meg. A jogszabály azt is előírja, hogy a játékon belüli virtuális pénznemeket a 18 éven aluliak esetében alapértelmezés szerint ki kell kapcsolni. A Bizottság szerint ezek a gyakorlatok túlzott költekezésre ösztönöznek, ami különösen veszélyes az olyan kiszolgáltatott fogyasztók számára, mint a gyermekek. A szabályok megsértése akár a globális árbevétel 6 százalékának megfelelő bírságot is maga után vonhat azokban az esetekben, amelyek az EU lakosságának több mint kétharmadát érintik.
„Azt szeretnénk, hogy az európai játékipar továbbra is virágozzon” - mondta Michael McGrath fogyasztóvédelemért felelős biztos az intézkedések bejelentésekor. A versenynek azonban - tette hozzá McGrath - „a kreativitáson, az innováción és a minőségen kell alapulnia, nem pedig a fogyasztókat kizsákmányoló gyakorlatokon”.
Az Európai Játékfejlesztők Szövetsége (European Game Developer Federation), amely az uniós vállalatokat képviseli, valamint a Sonyhoz és az Epic Gameshez hasonló globális óriásvállalatokat is tömörítő Video Games Europe közös nyilatkozatban bírálta a javaslatot. Szerintük a fizess a győzelemért modell javasolt meghatározása „alapvetően hibás, nélkülözi az egyértelmű fogalommeghatározásokat, és óriási zűrzavart okozna mind a játékosok, mind a fejlesztők körében”, mivel „bármilyen vásárlásra” kiterjedhet.
Miközben Európa több technológiai ágazatban, például a mesterséges intelligencia és a közösségi média területén is nehezen tartja a lépést az Egyesült Államokkal és Kínával, a kontinensen működnek olyan játékfejlesztő stúdiók, amelyek a világ legnépszerűbb játékai közé tartozó alkotásokat készítettek, például az Angry Birdst és a The Witchert. Az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont adatai szerint tavaly az EU-ban a videojátékokra fordított kiadások meghaladták a 27 milliárd eurót, ami a globális piac 17 százalékának felelt meg.
A játékipari szervezetek azzal érvelnek, hogy az ágazat már most is megfelelően szabályozza önmagát a szülői felügyeleti eszközök és a PEGI tartalombesorolási rendszer segítségével, amelyekkel a DFA nem számol. „A DFA gyakorlatilag minden döntést a szülőktől és a gyermekektől a Bizottsághoz helyez át” - írták. A DFA célja, hogy számos más iparágat is szabályozzon. Ennek keretében fellépne az online kereskedelem manipulatív gyakorlataival szemben, például a függőséget előidéző dizájnnal, a dinamikus árazással, valamint azzal a gyakorlattal, amikor megnehezítik a digitális előfizetések lemondását.
Az Európai Bizottság ismertette a fogyasztóvédelemre vonatkozó új szabályok együttesét, köztük a digitális méltányosságról szóló jogszabályt (Digital Fairness Act, DFA). Ez az intézkedéscsomag az első olyan szabályozás része, amely kifejezetten a videojáték-iparra vonatkozó korlátozásokat vezet be, kiegészítve az EU szeptember közepén elfogadott, a gyermekek online védelmét szolgáló rendeletét. A javasolt DFA értelmében - amelyről még tárgyalni kell az uniós intézményekkel - a videojátékok többé nem kereshetnének pénzt azzal, hogy a kiskorúaknak mikrotranzakciókat kínálnak a játékban való előrejutás érdekében. Ezt a gyakorlatot „fizess a győzelemért” (pay-to-win), illetve „fizess az előrejutásért” (pay-to-progress) modellnek nevezik.
A szabályozás a „zsákmánydobozok” (loot boxes) használatát is korlátozná. Ezek olyan virtuális tárgyakat tartalmaznak, amelyek véletlenszerűen kerülnek a játékosokhoz, és amelyeket valódi pénzért vásárolhatnak meg. A jogszabály azt is előírja, hogy a játékon belüli virtuális pénznemeket a 18 éven aluliak esetében alapértelmezés szerint ki kell kapcsolni. A Bizottság szerint ezek a gyakorlatok túlzott költekezésre ösztönöznek, ami különösen veszélyes az olyan kiszolgáltatott fogyasztók számára, mint a gyermekek. A szabályok megsértése akár a globális árbevétel 6 százalékának megfelelő bírságot is maga után vonhat azokban az esetekben, amelyek az EU lakosságának több mint kétharmadát érintik.
„Azt szeretnénk, hogy az európai játékipar továbbra is virágozzon” - mondta Michael McGrath fogyasztóvédelemért felelős biztos az intézkedések bejelentésekor. A versenynek azonban - tette hozzá McGrath - „a kreativitáson, az innováción és a minőségen kell alapulnia, nem pedig a fogyasztókat kizsákmányoló gyakorlatokon”.
Az Európai Játékfejlesztők Szövetsége (European Game Developer Federation), amely az uniós vállalatokat képviseli, valamint a Sonyhoz és az Epic Gameshez hasonló globális óriásvállalatokat is tömörítő Video Games Europe közös nyilatkozatban bírálta a javaslatot. Szerintük a fizess a győzelemért modell javasolt meghatározása „alapvetően hibás, nélkülözi az egyértelmű fogalommeghatározásokat, és óriási zűrzavart okozna mind a játékosok, mind a fejlesztők körében”, mivel „bármilyen vásárlásra” kiterjedhet.
Miközben Európa több technológiai ágazatban, például a mesterséges intelligencia és a közösségi média területén is nehezen tartja a lépést az Egyesült Államokkal és Kínával, a kontinensen működnek olyan játékfejlesztő stúdiók, amelyek a világ legnépszerűbb játékai közé tartozó alkotásokat készítettek, például az Angry Birdst és a The Witchert. Az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont adatai szerint tavaly az EU-ban a videojátékokra fordított kiadások meghaladták a 27 milliárd eurót, ami a globális piac 17 százalékának felelt meg.
A játékipari szervezetek azzal érvelnek, hogy az ágazat már most is megfelelően szabályozza önmagát a szülői felügyeleti eszközök és a PEGI tartalombesorolási rendszer segítségével, amelyekkel a DFA nem számol. „A DFA gyakorlatilag minden döntést a szülőktől és a gyermekektől a Bizottsághoz helyez át” - írták. A DFA célja, hogy számos más iparágat is szabályozzon. Ennek keretében fellépne az online kereskedelem manipulatív gyakorlataival szemben, például a függőséget előidéző dizájnnal, a dinamikus árazással, valamint azzal a gyakorlattal, amikor megnehezítik a digitális előfizetések lemondását.