SG.hu·
Tovább drágul a PS5 és a Nintendo konzolja
A videojáték-ipar egyik legfontosabb alkatrésze hirtelen aranyat ér. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése miatt a memóriachipek iránti kereslet olyan mértékben nőtt meg, hogy annak hatásait már nemcsak az adatközpontok és a szerverpiac érzik, hanem a játékosok is. A helyzet odáig fajult, hogy a Sony és a Nintendo egyaránt figyelmeztette a befektetőket és a vásárlókat: a memóriaárak elszállása veszélyezteti a konzolüzletág profitját, és további áremelésekhez vezethet.
A memóriachipek ára már az idei első negyedévben megduplázódott az előző negyedévhez képest, az elemzők pedig arra számítanak, hogy a jelenlegi negyedévben újabb akár 63 százalékos emelkedés következhet. A háttérben egyértelműen a mesterséges intelligencia áll. Az MI-adatközpontok és a nagy nyelvi modellek működtetéséhez óriási mennyiségű nagy sebességű memória szükséges, ami elszívja a gyártókapacitást más szektoroktól, köztük az okostelefonoktól, laptopoktól, autóipartól és természetesen a videojáték-konzoloktól is. A legnagyobb nyertesek jelenleg a memóriachip-gyártók, például az SK Hynix, a Samsung és a Micron. A vesztesek között viszont ott vannak azok a cégek, amelyek ezekre az alkatrészekre építik termékeiket. A Sony és a Nintendo most először beszélt ennyire nyíltan arról, hogy az MI-boom milyen közvetlen pénzügyi nyomást helyez a játékiparra.
A Sony pénteken közzétett pénzügyi jelentésében közölte, hogy a PlayStation üzletág éves árbevétele várhatóan 6 százalékkal csökken, 4,42 billió jenre, vagyis körülbelül 28 milliárd dollárra. A vállalat szerint ennek egyik legfontosabb oka az, hogy a PlayStation 5 már a hatodik évében jár, így természetes módon lassul a hardvereladások növekedése. Ugyanakkor a háttérben komoly problémát jelent a memóriachipek drágulása és a beszállítói láncok bizonytalansága is. A Sony ugyanakkor nem teljesen borúlátó. A vállalat arra számít, hogy a videojátékos üzletág profitja 30 százalékkal nőhet, elsősorban a saját fejlesztésű játékok magasabb eladásai miatt. Emellett tavaly egy jelentős értékvesztési leírás is rontotta az eredményeket, ami idén már nem ismétlődik meg.
A japán cég külön hangsúlyozta, hogy a PlayStation 5 hardveres nyereségessége gyakorlatilag attól függ, mennyi memóriát tudnak beszerezni "észszerű árakon". A PlayStation 5 eladásai egyébként jelentősen visszaestek. A Sony az idei pénzügyi negyedik negyedévben 1,5 millió PS5 konzolt adott el, ami 46 százalékos zuhanás az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ennek oka, hogy a vállalat már márciusban kénytelen volt árat emelni. Az amerikai piacon a standard PlayStation 5 ára 100 dollárral nőtt, így 649,99 dollárra emelkedett. Magyarországon ez jelenleg nagyjából 255-280 ezer forintos árszintet jelent modelltől és csomagtól függően. A PS5 Pro változat ára ennél is magasabb, sok helyen már 350 ezer forint körüli összegért kapható.
A Sony vezetése szerint a jelenlegi generáció legnagyobb lökését várhatóan a Grand Theft Auto VI megjelenése adhatja majd. A Take-Two Interactive játékát jelenleg novemberre várják, és az elemzők szerint a GTA VI akár újabb konzolvásárlási hullámot indíthat el. Serkan Toto, a Kantan Games elemzőcég alapítója úgy fogalmazott: "Optimistább vagyok a Sonynál, és szerintem a piac alábecsüli a GTA VI hatását." Az elemzők szerint a GTA VI különösen fontos lehet a Sony számára, mert a magas árréssel értékesített játékok és digitális szolgáltatások sokkal nyereségesebbek, mint maga a hardver.
A Nintendo helyzete még érzékenyebb lehet. A cég új konzolja, a Switch 2 még életciklusának elején jár, így a vásárlók különösen érzékenyek az áremelésekre. A vállalat szintén kénytelen volt emelni az árakat a memóriachipek drágulása miatt. A japán nyelvű Switch 2 Japan modell ára 10 ezer jennel emelkedik, így 59 980 jenbe kerül majd. Az amerikai piacon a konzol ára 50 dollárral nő, így 499,99 dollár lesz. Magyarországon a Nintendo Switch 2 jelenleg körülbelül 220-250 ezer forint között mozog, a pontos modellváltozattól és a csomagoktól függően. Az OLED Switch modellek továbbra is körülbelül 130-150 ezer forint körüli áron kaphatók.
Shuntaro Furukawa, a Nintendo elnöke szerint az áremelések után a vállalat nyereségessége nagyjából a tavalyi szinten maradhat, mert a pluszbevétel jelentős részét elviszik a drágább alkatrészek. A Nintendo számára különösen problémás lehet, hogy a cég felhasználóbázisa hagyományosan árérzékenyebb, mint a Sony vagy a Microsoft közönsége. A Nintendo vásárlói között sok a család és az alkalmi játékos, akik kevésbé hajlandók prémium árakat fizetni. Serkan Toto szerint emiatt a Nintendo most minden eddiginél nagyobb nyomás alatt van, hogy erős saját fejlesztésű játékokat dobjon piacra.
A probléma ráadásul nem rövid távú. A memóriachip-gyártók szerint az MI-piac "strukturális növekedése" miatt a hiány tartós maradhat. Az SK Hynix és a Samsung korábban már jelezte, hogy hosszabb távon is szűkös lehet a kínálat, mert új gyárakat és gyártósorokat felépíteni évekbe telik. A helyzetet tovább súlyosbítják a geopolitikai kockázatok és az ellátási láncok sérülékenységei. A Sony külön megemlítette, hogy az iráni konfliktusok is bizonytalanságot okoznak az elektronikai iparban.
Közben a technológiai óriások elképesztő összegeket költenek MI-infrastruktúrára. A Microsoft például idén 190 milliárd dolláros tőkekiadással számol, amelynek jelentős része adatközpontokra és chipekre megy el. A Meta, a Google és más cégek szintén agresszíven vásárolják fel a memóriát és az MI-gyorsítókat. Ez a verseny gyakorlatilag kiszorítja a kisebb volumenű vásárlókat a piacról. A videojáték-konzolok ugyan világszerte rendkívül népszerűek, de az adatközpontokhoz képest jóval kisebb profitot termelnek a chipgyártóknak.
A Sony számára ugyanakkor vannak pozitív területek is. A vállalat szerint a filmstúdiós és chipüzletág nyeresége emelkedhet, miközben az anime továbbra is globálisan növekvő piacnak számít. A cég viszont közben feladta az elektromos autós terveit, amelyeket a Hondával közösen akart megvalósítani. A Sony teljes működési profitja a márciussal zárult pénzügyi évben 13,4 százalékkal nőtt, 1,45 billió jenre. A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a konzolgyártók meddig képesek áthárítani a költségeket a vásárlókra. Az MI-ipar chipéhsége ugyanis egyelőre nem lassul, és a jelenlegi trendek alapján a memóriaárak további emelkedése sem zárható ki.
A memóriachipek ára már az idei első negyedévben megduplázódott az előző negyedévhez képest, az elemzők pedig arra számítanak, hogy a jelenlegi negyedévben újabb akár 63 százalékos emelkedés következhet. A háttérben egyértelműen a mesterséges intelligencia áll. Az MI-adatközpontok és a nagy nyelvi modellek működtetéséhez óriási mennyiségű nagy sebességű memória szükséges, ami elszívja a gyártókapacitást más szektoroktól, köztük az okostelefonoktól, laptopoktól, autóipartól és természetesen a videojáték-konzoloktól is. A legnagyobb nyertesek jelenleg a memóriachip-gyártók, például az SK Hynix, a Samsung és a Micron. A vesztesek között viszont ott vannak azok a cégek, amelyek ezekre az alkatrészekre építik termékeiket. A Sony és a Nintendo most először beszélt ennyire nyíltan arról, hogy az MI-boom milyen közvetlen pénzügyi nyomást helyez a játékiparra.
A Sony pénteken közzétett pénzügyi jelentésében közölte, hogy a PlayStation üzletág éves árbevétele várhatóan 6 százalékkal csökken, 4,42 billió jenre, vagyis körülbelül 28 milliárd dollárra. A vállalat szerint ennek egyik legfontosabb oka az, hogy a PlayStation 5 már a hatodik évében jár, így természetes módon lassul a hardvereladások növekedése. Ugyanakkor a háttérben komoly problémát jelent a memóriachipek drágulása és a beszállítói láncok bizonytalansága is. A Sony ugyanakkor nem teljesen borúlátó. A vállalat arra számít, hogy a videojátékos üzletág profitja 30 százalékkal nőhet, elsősorban a saját fejlesztésű játékok magasabb eladásai miatt. Emellett tavaly egy jelentős értékvesztési leírás is rontotta az eredményeket, ami idén már nem ismétlődik meg.
A japán cég külön hangsúlyozta, hogy a PlayStation 5 hardveres nyereségessége gyakorlatilag attól függ, mennyi memóriát tudnak beszerezni "észszerű árakon". A PlayStation 5 eladásai egyébként jelentősen visszaestek. A Sony az idei pénzügyi negyedik negyedévben 1,5 millió PS5 konzolt adott el, ami 46 százalékos zuhanás az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ennek oka, hogy a vállalat már márciusban kénytelen volt árat emelni. Az amerikai piacon a standard PlayStation 5 ára 100 dollárral nőtt, így 649,99 dollárra emelkedett. Magyarországon ez jelenleg nagyjából 255-280 ezer forintos árszintet jelent modelltől és csomagtól függően. A PS5 Pro változat ára ennél is magasabb, sok helyen már 350 ezer forint körüli összegért kapható.
A Sony vezetése szerint a jelenlegi generáció legnagyobb lökését várhatóan a Grand Theft Auto VI megjelenése adhatja majd. A Take-Two Interactive játékát jelenleg novemberre várják, és az elemzők szerint a GTA VI akár újabb konzolvásárlási hullámot indíthat el. Serkan Toto, a Kantan Games elemzőcég alapítója úgy fogalmazott: "Optimistább vagyok a Sonynál, és szerintem a piac alábecsüli a GTA VI hatását." Az elemzők szerint a GTA VI különösen fontos lehet a Sony számára, mert a magas árréssel értékesített játékok és digitális szolgáltatások sokkal nyereségesebbek, mint maga a hardver.
A Nintendo helyzete még érzékenyebb lehet. A cég új konzolja, a Switch 2 még életciklusának elején jár, így a vásárlók különösen érzékenyek az áremelésekre. A vállalat szintén kénytelen volt emelni az árakat a memóriachipek drágulása miatt. A japán nyelvű Switch 2 Japan modell ára 10 ezer jennel emelkedik, így 59 980 jenbe kerül majd. Az amerikai piacon a konzol ára 50 dollárral nő, így 499,99 dollár lesz. Magyarországon a Nintendo Switch 2 jelenleg körülbelül 220-250 ezer forint között mozog, a pontos modellváltozattól és a csomagoktól függően. Az OLED Switch modellek továbbra is körülbelül 130-150 ezer forint körüli áron kaphatók.
Shuntaro Furukawa, a Nintendo elnöke szerint az áremelések után a vállalat nyereségessége nagyjából a tavalyi szinten maradhat, mert a pluszbevétel jelentős részét elviszik a drágább alkatrészek. A Nintendo számára különösen problémás lehet, hogy a cég felhasználóbázisa hagyományosan árérzékenyebb, mint a Sony vagy a Microsoft közönsége. A Nintendo vásárlói között sok a család és az alkalmi játékos, akik kevésbé hajlandók prémium árakat fizetni. Serkan Toto szerint emiatt a Nintendo most minden eddiginél nagyobb nyomás alatt van, hogy erős saját fejlesztésű játékokat dobjon piacra.
A probléma ráadásul nem rövid távú. A memóriachip-gyártók szerint az MI-piac "strukturális növekedése" miatt a hiány tartós maradhat. Az SK Hynix és a Samsung korábban már jelezte, hogy hosszabb távon is szűkös lehet a kínálat, mert új gyárakat és gyártósorokat felépíteni évekbe telik. A helyzetet tovább súlyosbítják a geopolitikai kockázatok és az ellátási láncok sérülékenységei. A Sony külön megemlítette, hogy az iráni konfliktusok is bizonytalanságot okoznak az elektronikai iparban.
Közben a technológiai óriások elképesztő összegeket költenek MI-infrastruktúrára. A Microsoft például idén 190 milliárd dolláros tőkekiadással számol, amelynek jelentős része adatközpontokra és chipekre megy el. A Meta, a Google és más cégek szintén agresszíven vásárolják fel a memóriát és az MI-gyorsítókat. Ez a verseny gyakorlatilag kiszorítja a kisebb volumenű vásárlókat a piacról. A videojáték-konzolok ugyan világszerte rendkívül népszerűek, de az adatközpontokhoz képest jóval kisebb profitot termelnek a chipgyártóknak.
A Sony számára ugyanakkor vannak pozitív területek is. A vállalat szerint a filmstúdiós és chipüzletág nyeresége emelkedhet, miközben az anime továbbra is globálisan növekvő piacnak számít. A cég viszont közben feladta az elektromos autós terveit, amelyeket a Hondával közösen akart megvalósítani. A Sony teljes működési profitja a márciussal zárult pénzügyi évben 13,4 százalékkal nőtt, 1,45 billió jenre. A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a konzolgyártók meddig képesek áthárítani a költségeket a vásárlókra. Az MI-ipar chipéhsége ugyanis egyelőre nem lassul, és a jelenlegi trendek alapján a memóriaárak további emelkedése sem zárható ki.