A Return to Castle Wolfenstein egy igazi klasszikus shooter, rengeteg fegyverrel nácikat kell gyilkolásznunk benne. Persze ennyire mégsem lehet egyszerű, hiszen akkor mi lenne benne a különleges? A híres előd, a hangulat és a minőség. Az alábbiakban az E3-as beszámolókból mazsolázott információkat olvashatjátok.

A RTCW egyik sajátossága, hogy lehet benne lopakodni: külön technikája van, hogyan kell hátulról becserkészni a gyanútlan, rossz irányba néző áldozatot. Ilyenkor csak a késünket használjuk, a cél természetesen a nyak. A sikeresen végrehajtott késelés jutalma a hangtalanul érkező halál...

Azonban a játék nyilván nem a lopakodásról szól, amint észrevesznek, már kezdődik is az igazi csihi-puhi, előkerülnek a fegyverek, gránátok, dőlnek a babák... Mindeközben a környezet sem marad érintetlen: repkednek a festmény- és tapétadarabok, törik a berendezés. Az interaktivitásról csak annyit, egy ízben az alsó szobában riadóztatott nácik nem átallottak a plafonon (=padlón) keresztül golyózáport zúdítani a főhősre.

Az AI-ról:

visszadobják/-rúgják a gránátot, ha tudják

visszavonulnak, amikor kell pl. újratölteni a fegyverüket

fedezékbe vonulnak pl. asztal mögé

három figyelmi állapotuk van: gyanútlan (non-alert), készenléti (alert) és cselekvő (action)

Minden pályán rengeteg titkos szoba, átjáró, rejtekhely van. Aki ezeket megtalálja, természetesen aranyra, fegyverre, töltényre illetve más hasznos holmira számíthat. Ezenkívül az összes szintet több úton is be lehet járni, a legkézenfekvőbb mellett számos alternatív útvonal hálózza be a helyszíneket.


Az FPS-eknél szokásosnál nagyobb figyelmet kap a történet is. Egyjátékos módban 3 nagy fejezet során eljutunk Norvégiába, rejtett kriptákban, háború sújtotta falvakban, szétbombázott gyárakban, bizarr laboratóriumokban lövöldözhetünk, és persze a Kastélyban is sokat időzünk majd.

A multiplayer módról egyelőre még az E3-on sem derült ki semmi azon kívül, hogy lesz. És a már említett link: itt találjátok a vadonatúj hivatalos oldalt mindenféle finomsággal.