SG.hu

Játékra inkább ne vegyünk Microsoft Copilot+ számítógépet

Ha minden PC mesterséges intelligencia PC lesz, akkor nem árt, ha ugyanolyan jók lesznek mindenben, amit a hagyományos PC-k tudnak. Azonban a Microsoft Copilot+ gépei jelenleg a számítástechnika egyik legrégebbi felhasználási területét nem tudják ellátni.

"A hihetetlen 40+ TOPS (trillió művelet másodpercenként) teljesítményű új szilíciummal, az egész napos akkumulátor-üzemidővel és a legfejlettebb MI-modellekhez való hozzáféréssel a Copilot+ PC-k olyan dolgokat tesznek lehetővé, amikre más PC-k nem képesek.” - áradozik a Microsoft. Kivéve, hogy megbízhatóan játszhatsz egy népszerű videojátékkal. Mert semmilyen TOPS nem segít, ha a Copilot+ PC-ket ARM-alapú Qualcomm Snapdragon X Elite processzorok hajtják meg, míg a világ legkedveltebb szoftverkategóriáját túlnyomórészt az Intel és az AMD x86-64-es lapkáira fejlesztik.

A számítógép-felhasználók jelentős része most kezd ráébredni arra a tényre, hogy a Microsoft Copilot+ gépek első sorozata - a helyi MI-feldolgozásra képes noteszgépek - egyszerűen nem túl jók egy sor szabványos felhasználási esetben. Az Omdia elemzői mintegy 1300 játékot teszteltek a Microsoft MI PC-inek első hullámán - amelyek között Acer, ASUS, Dell, HP, HP, Lenovo és Samsung modellek is szerepelnek -, és csak körülbelül a felének sikerült elfogadható színvonalon futnia. Ennek az az oka, hogy az x86-64 CPU-architektúrára fordított játékokat az ARM-en egy Intel emulációs rétegen keresztül kell futtatni, ami a legrosszabb forgatókönyv egy szoftver rendeltetésszerű működtetése szempontjából.

A Microsoft megerősítette, hogy egyes játékok nem feltétlenül játszhatók a Copilot+ PC-ken, beleértve bizonyos igényes grafikai követelményeket támasztó címeket. "Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minőségi játékélményt biztosítsunk” a PC-ken, de egyelőre „a nagy teljesítményű natív játékélményre vágyó játékosoknak alternatív, játékra optimalizált PC-t ajánlunk”. A Qualcomm hasonlóan nyilatkozott, mondván, hogy az új MI PC-ket működtető chipjük "jelenleg nem tekinthető játékplatformnak”, de a partnerekkel együtt dolgozik a helyzet javításán. Persze néhány játék már most is működik a Copilot+ PC-kkel, anélkül, hogy fordítási rétegre lenne szükség. A Qualcomm vezérigazgatója, Cristiano Amon egy júniusi ipari rendezvényen olyan címeket említett, mint a Baldur's Gate 3.

A problémák másik gyakori oka az egyes játékokba beépített csalás elleni szoftver, amely olyan játékokhoz, mint a Fortnite vagy a League of Legends, elengedhetetlen. Még ha maga a játék le is fordítható, hogy fusson az Arm rendszeren, a csalás elleni szoftver lehet, hogy nem kompatibilis. A Qualcomm azt mondta, hogy együttműködik a csalás elleni szoftverek gyártóival, hogy optimalizálják a kódjukat a jobb kompatibilitás érdekében, és az Epic Games is tárgyal a csalás elleni szoftverek problémájáról.


Az egyetlen megoldás jelenleg az, ha a játék- és csalás elleni szoftverfejlesztők beleegyeznek abba, hogy újrafordítják bináris programjaikat az ARM számára, de az ágazat biztosan nem fogja elérni ezt a célt egyik napról a másikra. Mindazonáltal a legnépszerűbb videojátékok esetében a törülközőt bedobó ARM-alapú eszközök nem jelentettek volna problémát, ha a Microsoft nem úgy reklámozta volna a Copilot+ platformot, mint „a valaha épített leggyorsabb, legintelligensebb Windows PC-ket”, amelyek Satya Nadella vezérigazgató szerint „minden benchmarkban” a „legjobb specifikációkkal” rendelkeznek. Ki ne szeretné a „legjobb specifikációkat” az „összes benchmarkban”? A játékosok valahogy mégis kimaradtak.

Ez nem túl jó hír a Microsoft számára, amely mielőtt a generatív MI-be ölte volna dollármilliárdjait, szintén jelentős játékkiadó és -fejlesztő volt. Ki ne ismerné a Microsoft Game Studios, vagy most már az Xbox Game Studios játékait? És persze a divízió neve ellenére minden címük Windows PC-re is megjelent. A cég éppen tavaly zárta le minden idők legnagyobb technológiai felvásárlását, 69 milliárd dollárt költött az Activision Blizzardra - egy másik hatalmas játékkiadóra és -fejlesztőre -, miután évekig tárgyalt a versenyhatóságokkal a fúzió lehetséges kárairól, amelyeket az iparágnak okozhatott volna.

De jött az OpenAI néhány felületesen lenyűgöző, de mélyen problémás technológiával, és a Microsoft hirtelen megfeledkezett az eddigi legnagyobb tranzakciójáról. Elkezdtek dollármilliárdokat pumpálni Sam Altman cégébe, majd olyan számítógépeket állítottak a forradalom élére, amelyek egy alapvető funkciót nem tudnak megbízhatóan ellátni. A helyzet hasonló a Facebook-nál látotthoz: Mark Zuckerberg annyira meg volt győződve a metaverzumról szóló elképzeléséről, hogy a céget átnevezték Metára. Azóta a metaverzum elhalványult, és most a befektetők elkezdték elhinni, hogy a mesterséges intelligencia a következő nagy dolog a számítástechnikában.

Amikor Redmond bejelentette az új Copilot+ Surface modelleket, a marketingesek egyszer sem említették a „játék” szót, ehelyett az „üzleti potenciállal” reklámozzák őket. Nyilván senki sem azért vesz Surface-t, hogy kifejezetten játékokkal játsszon, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem fogják telepíteni őket. És miért is ne tennék? Legyünk reálisak, 2024-et írunk. A játékok rég nem csak gyerekeknek készülnek. Nem minden az üzleti életről szól, függetlenül attól, hogy a Microsoft bevételeinek nagy része cégektől származik. De még a munka világában is bizonytalanok az emberek, hogy valójában mire is valók az MI PC-k. A Forrester Research elemzőcég szerint a platformnak még mindig nincs olyan „gyilkos alkalmazása”, amely bármelyik MI PC-t alapvető üzleti eszközzé tenné. A Windows Recall katasztrófa volt, és egy beépített chatbotot leszámítva, amely esetleg elvégezhet némi munkát helyettünk, mi az, ami a mostani PC-kben még nincs meg?

Az iparág keményen belevágott az MI PC-k koncepciójába, anélkül, hogy érdekelné, hogy a fogyasztóknak szükségük van-e erre. Aggasztó, hogy a Canalys szerint 2027-re már lehetetlen lesz nem vásárolni mesterséges intelligenciával működő számítógépet. Hasonlóképpen, a Dell azt hirdeti, hogy végül „hosszabb távon minden PC mesterséges intelligenciával működő PC lesz”. Igen, jönnek majd az Intel és az AMD Copilot+ PC-k is, de nem kellett volna a Microsoftnak a Copilot+ PC-ket olyan teljesítményűvé és sokoldalúvá tennie, mint amilyennek a kezdetektől fogva állította? Ellenkező esetben csak egy aranyozott Chromebookot kapunk alkalmazások nélkül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #18
    Ugyanez fordítva is igaz, a windows PCn futó Android ARM emulátorok is ha angry birdsnél komolyabb dolgot akarok futtatni szépen elhasalnak, még jobban mint az ARMen futó X64 kód.

    ARMes exe fájl meg el sem indul X64 PCn.

    Különben az egész Windows egy biztonsági rémálom. Mi az hogy egyik böngésző csak úgy át tudja venni a másik jelszavait, előzményeket stb anélkül hogy az OS megkérdezné engedem e? Ilyen alapon bármelyik szoftver meg tudja tenni ha akarja.
    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2024.09.18. 12:39:15
  • kvp #17
    "de a 16GB RAM sem sok helyen jelent gondot - kivéve pl. a régebbi VGA-kat, amiket itt többször is emlegettek, hogy számításban ott lennének"

    Ez nem gond, a legtobb mai proci mar tud swap-pelni, akar a videokartya memoria is lehet rendszer ram-ban vagy akar kulso flash-en is. Egy MI neuralis feldolgozo futhat akar diszkrol diszkre is batch folyamatban.
  • Vanek úr #16
    A MS féle Copilot+ plecsnihez nem csak a számítási sebesség van limitálva (mert eddig csak erről beszél mindenki, hogy milyen régi vasak is tudnák a tempót), hanem a memória mérete is (hiszen a neurális háló(K)hoz, és azzal való számolásokhoz az is kell). Persze, minden gyártó saját 'MI' plecsniket fog gyártani, és a saját szabványait fogja előtérbe nyomni (hiszen most ez a trend), de ahhoz, hogy egy MI a saját gépeden menjen (hiszen elvileg ez lenne a lényege az összes 'AI computer'-es alapoknak), ahhoz nem elég a számítási kapacitás, hanem kell memória és tárhely is (mondjuk ez utóbbit a legegyszerűbb teljesíteni, de a 16GB RAM sem sok helyen jelent gondot - kivéve pl. a régebbi VGA-kat, amiket itt többször is emlegettek, hogy számításban ott lennének).
  • Dodo55 #15
    Ja, gondolom ott nem kell rekurzív mód számolgatni és ha jól sejtem a folyamatok időbeli szinkronizációja / ütemezése is sokkal könnyebb + szorosabb tud lenni az által, hogy a műveletek végrehajtásának hossza pontosan előrelátható.
  • NEXUS6 #14
    Hááát. Nekem erős a gyanúm, hogy ez a nagy éájozás is a sztenderd szezonális marketingBS kategória.
    1-2 hete voltam egy M$ éájos marketingnapon, ahol aztán elmondták, hogy nekünk erre és pont erre van szükségünk. Ja, hogy konkrétan mire, azt nem tudják, mert ők a stratégiát meg magát a szolgáltatást tudják biztosítani, taktikai szinten nekünk kell átlátni a dolgokat.

    Van erre egy nyuszikás vicc is, majd talán leírom. XD
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.09.09. 15:39:18
  • Andrevv #13
    Nem tanultak a Windows RT fiaskóból? Az emberek x86-os programokat akarnak és fognak futtatni, arra pedig alkalmasabb lesz egy sokkal olcsóbb PC is. Aki meg játszani is akar, az vesz egy gamer PC-t. Felvetődik a kérdés: kinek fognak ezek a gépek kelleni?
    A legtöbb ember amúgy is ellenség ként néz az MI-re, most pedig rengeteg jogász is kezdett rászállni az MI-vel generált kép és hanganyagokra, követelve a felhasznált források megjelölését és pereskednek ha az hasonlít egy létező alkotásra. Hamarosan minden terméknél kötelező lesz megjelölni, hogy használtak-e MI-t az elkészítés során, hogy az emberek eldönthessék, támogatják a kreativitást nélkülöző munkát, vagy sem.
  • t_robert #12
    Azért van egy kis különbség, hogy fixpontos aritmetikáról van szó itt merül fel a NPU TOP és MIPS és egyebek. A ma használt eszközeinket inkább lebegőpontos aritmetikával mérik. ami a TFLOPS. A fix pontos művleteket sokkal gyorsabban lehet végrehajtani, mint a lebegőpontosokat. Például egy RTX 3060(12 Gb-os) kártya lebegőpontos müveletben(32 biten) úgy 12,6 TFLOPS, NPU TOPS-ban vagyis fixpontos utasítésokat végre hajtva úgy 120 NPU TOPS. Egy XBOX series X nagyjából nyers számítási tesztben a GPU 12 TFLOPS, egy 4090-es nagyjából 80-85 TFLOPS. Persze azért a nyers nativ teljesítmény teszt nem feltétlenül mutatja egyértelműen, hogy mit tud egy cucc.
  • Zsombor99 #11
    Az viszont tény, hogy MS-től függetlenül x86 és x64 alkalmazásokra nem igazán való az ARM, mert ezeken a területeken csúnyán elhasal.
  • t_robert #10
    Egy C64 nagyjából 0,2-0,3 mipset tudott 1 Mhz-en amúgy létezett egy eredeti C64, amit angliában gyártottak abban 2 Mhz-es CPU volt. viszont ez 8 bites volt. Nekem volt egy hasonló atarim 1,791 Mhz CPU-val. (Motorola 6502 CPU) A C64-ben Motorola 6510 volt és a lemezegységben volt 6502. Ha lekapcsolta az ember a videóchipet akkor megnőtt a teljesítmény 30%-kal(miközben átment egy szinűbe a kép) Ez volt az un. turbo gyorstöltőmód. A játék betöltése közben kikapcsolták a videóchipet. De program futatás közben is növelte a teljesítményt, ha nem kellett aktuálisan a kijelző. Na az én atarim 1,791 Mhz-en hajtva úgy 480 ezer 8 bites utasítást tudott. Kikapcsolt videóchip mellett úgy 600 ezret. De akkor igen csak rövid utasításokat használt az ember fullra agyon regiszterezve a gépi kódot csak 2-3 gépiciklus hosszúakat. A sima C64-ek soha nem érték el az 1 MIPS teljesítményt. Legfeljebb pár egyéb gép ZX spectrum, enterprise 128 és egyebek amik közt voltak Z80-as procik 3,5- 6 Mhzen is hajtottak procikat.
  • t_robert #9
    85-ben még mobil telefon se létezett. :) Néhány luxos autóban volt beépített analóg rádiótelefon. Ferrarikban, Porche, Rolls és hasonlóban. :) aztán ezeknek lett egy kivehető 5-6 kilós táska változata, amit már lehetett cipelni évekkel később :)