SG.hu

Játékra inkább ne vegyünk Microsoft Copilot+ számítógépet

Ha minden PC mesterséges intelligencia PC lesz, akkor nem árt, ha ugyanolyan jók lesznek mindenben, amit a hagyományos PC-k tudnak. Azonban a Microsoft Copilot+ gépei jelenleg a számítástechnika egyik legrégebbi felhasználási területét nem tudják ellátni.

"A hihetetlen 40+ TOPS (trillió művelet másodpercenként) teljesítményű új szilíciummal, az egész napos akkumulátor-üzemidővel és a legfejlettebb MI-modellekhez való hozzáféréssel a Copilot+ PC-k olyan dolgokat tesznek lehetővé, amikre más PC-k nem képesek.” - áradozik a Microsoft. Kivéve, hogy megbízhatóan játszhatsz egy népszerű videojátékkal. Mert semmilyen TOPS nem segít, ha a Copilot+ PC-ket ARM-alapú Qualcomm Snapdragon X Elite processzorok hajtják meg, míg a világ legkedveltebb szoftverkategóriáját túlnyomórészt az Intel és az AMD x86-64-es lapkáira fejlesztik.

A számítógép-felhasználók jelentős része most kezd ráébredni arra a tényre, hogy a Microsoft Copilot+ gépek első sorozata - a helyi MI-feldolgozásra képes noteszgépek - egyszerűen nem túl jók egy sor szabványos felhasználási esetben. Az Omdia elemzői mintegy 1300 játékot teszteltek a Microsoft MI PC-inek első hullámán - amelyek között Acer, ASUS, Dell, HP, HP, Lenovo és Samsung modellek is szerepelnek -, és csak körülbelül a felének sikerült elfogadható színvonalon futnia. Ennek az az oka, hogy az x86-64 CPU-architektúrára fordított játékokat az ARM-en egy Intel emulációs rétegen keresztül kell futtatni, ami a legrosszabb forgatókönyv egy szoftver rendeltetésszerű működtetése szempontjából.

A Microsoft megerősítette, hogy egyes játékok nem feltétlenül játszhatók a Copilot+ PC-ken, beleértve bizonyos igényes grafikai követelményeket támasztó címeket. "Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minőségi játékélményt biztosítsunk” a PC-ken, de egyelőre „a nagy teljesítményű natív játékélményre vágyó játékosoknak alternatív, játékra optimalizált PC-t ajánlunk”. A Qualcomm hasonlóan nyilatkozott, mondván, hogy az új MI PC-ket működtető chipjük "jelenleg nem tekinthető játékplatformnak”, de a partnerekkel együtt dolgozik a helyzet javításán. Persze néhány játék már most is működik a Copilot+ PC-kkel, anélkül, hogy fordítási rétegre lenne szükség. A Qualcomm vezérigazgatója, Cristiano Amon egy júniusi ipari rendezvényen olyan címeket említett, mint a Baldur's Gate 3.

A problémák másik gyakori oka az egyes játékokba beépített csalás elleni szoftver, amely olyan játékokhoz, mint a Fortnite vagy a League of Legends, elengedhetetlen. Még ha maga a játék le is fordítható, hogy fusson az Arm rendszeren, a csalás elleni szoftver lehet, hogy nem kompatibilis. A Qualcomm azt mondta, hogy együttműködik a csalás elleni szoftverek gyártóival, hogy optimalizálják a kódjukat a jobb kompatibilitás érdekében, és az Epic Games is tárgyal a csalás elleni szoftverek problémájáról.


Az egyetlen megoldás jelenleg az, ha a játék- és csalás elleni szoftverfejlesztők beleegyeznek abba, hogy újrafordítják bináris programjaikat az ARM számára, de az ágazat biztosan nem fogja elérni ezt a célt egyik napról a másikra. Mindazonáltal a legnépszerűbb videojátékok esetében a törülközőt bedobó ARM-alapú eszközök nem jelentettek volna problémát, ha a Microsoft nem úgy reklámozta volna a Copilot+ platformot, mint „a valaha épített leggyorsabb, legintelligensebb Windows PC-ket”, amelyek Satya Nadella vezérigazgató szerint „minden benchmarkban” a „legjobb specifikációkkal” rendelkeznek. Ki ne szeretné a „legjobb specifikációkat” az „összes benchmarkban”? A játékosok valahogy mégis kimaradtak.

Ez nem túl jó hír a Microsoft számára, amely mielőtt a generatív MI-be ölte volna dollármilliárdjait, szintén jelentős játékkiadó és -fejlesztő volt. Ki ne ismerné a Microsoft Game Studios, vagy most már az Xbox Game Studios játékait? És persze a divízió neve ellenére minden címük Windows PC-re is megjelent. A cég éppen tavaly zárta le minden idők legnagyobb technológiai felvásárlását, 69 milliárd dollárt költött az Activision Blizzardra - egy másik hatalmas játékkiadóra és -fejlesztőre -, miután évekig tárgyalt a versenyhatóságokkal a fúzió lehetséges kárairól, amelyeket az iparágnak okozhatott volna.

De jött az OpenAI néhány felületesen lenyűgöző, de mélyen problémás technológiával, és a Microsoft hirtelen megfeledkezett az eddigi legnagyobb tranzakciójáról. Elkezdtek dollármilliárdokat pumpálni Sam Altman cégébe, majd olyan számítógépeket állítottak a forradalom élére, amelyek egy alapvető funkciót nem tudnak megbízhatóan ellátni. A helyzet hasonló a Facebook-nál látotthoz: Mark Zuckerberg annyira meg volt győződve a metaverzumról szóló elképzeléséről, hogy a céget átnevezték Metára. Azóta a metaverzum elhalványult, és most a befektetők elkezdték elhinni, hogy a mesterséges intelligencia a következő nagy dolog a számítástechnikában.

Amikor Redmond bejelentette az új Copilot+ Surface modelleket, a marketingesek egyszer sem említették a „játék” szót, ehelyett az „üzleti potenciállal” reklámozzák őket. Nyilván senki sem azért vesz Surface-t, hogy kifejezetten játékokkal játsszon, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem fogják telepíteni őket. És miért is ne tennék? Legyünk reálisak, 2024-et írunk. A játékok rég nem csak gyerekeknek készülnek. Nem minden az üzleti életről szól, függetlenül attól, hogy a Microsoft bevételeinek nagy része cégektől származik. De még a munka világában is bizonytalanok az emberek, hogy valójában mire is valók az MI PC-k. A Forrester Research elemzőcég szerint a platformnak még mindig nincs olyan „gyilkos alkalmazása”, amely bármelyik MI PC-t alapvető üzleti eszközzé tenné. A Windows Recall katasztrófa volt, és egy beépített chatbotot leszámítva, amely esetleg elvégezhet némi munkát helyettünk, mi az, ami a mostani PC-kben még nincs meg?

Az iparág keményen belevágott az MI PC-k koncepciójába, anélkül, hogy érdekelné, hogy a fogyasztóknak szükségük van-e erre. Aggasztó, hogy a Canalys szerint 2027-re már lehetetlen lesz nem vásárolni mesterséges intelligenciával működő számítógépet. Hasonlóképpen, a Dell azt hirdeti, hogy végül „hosszabb távon minden PC mesterséges intelligenciával működő PC lesz”. Igen, jönnek majd az Intel és az AMD Copilot+ PC-k is, de nem kellett volna a Microsoftnak a Copilot+ PC-ket olyan teljesítményűvé és sokoldalúvá tennie, mint amilyennek a kezdetektől fogva állította? Ellenkező esetben csak egy aranyozott Chromebookot kapunk alkalmazások nélkül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #17
    "de a 16GB RAM sem sok helyen jelent gondot - kivéve pl. a régebbi VGA-kat, amiket itt többször is emlegettek, hogy számításban ott lennének"

    Ez nem gond, a legtobb mai proci mar tud swap-pelni, akar a videokartya memoria is lehet rendszer ram-ban vagy akar kulso flash-en is. Egy MI neuralis feldolgozo futhat akar diszkrol diszkre is batch folyamatban.
  • Vanek úr #16
    A MS féle Copilot+ plecsnihez nem csak a számítási sebesség van limitálva (mert eddig csak erről beszél mindenki, hogy milyen régi vasak is tudnák a tempót), hanem a memória mérete is (hiszen a neurális háló(K)hoz, és azzal való számolásokhoz az is kell). Persze, minden gyártó saját 'MI' plecsniket fog gyártani, és a saját szabványait fogja előtérbe nyomni (hiszen most ez a trend), de ahhoz, hogy egy MI a saját gépeden menjen (hiszen elvileg ez lenne a lényege az összes 'AI computer'-es alapoknak), ahhoz nem elég a számítási kapacitás, hanem kell memória és tárhely is (mondjuk ez utóbbit a legegyszerűbb teljesíteni, de a 16GB RAM sem sok helyen jelent gondot - kivéve pl. a régebbi VGA-kat, amiket itt többször is emlegettek, hogy számításban ott lennének).
  • Dodo55 #15
    Ja, gondolom ott nem kell rekurzív mód számolgatni és ha jól sejtem a folyamatok időbeli szinkronizációja / ütemezése is sokkal könnyebb + szorosabb tud lenni az által, hogy a műveletek végrehajtásának hossza pontosan előrelátható.
  • NEXUS6 #14
    Hááát. Nekem erős a gyanúm, hogy ez a nagy éájozás is a sztenderd szezonális marketingBS kategória.
    1-2 hete voltam egy M$ éájos marketingnapon, ahol aztán elmondták, hogy nekünk erre és pont erre van szükségünk. Ja, hogy konkrétan mire, azt nem tudják, mert ők a stratégiát meg magát a szolgáltatást tudják biztosítani, taktikai szinten nekünk kell átlátni a dolgokat.

    Van erre egy nyuszikás vicc is, majd talán leírom. XD
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.09.09. 15:39:18
  • Andrevv #13
    Nem tanultak a Windows RT fiaskóból? Az emberek x86-os programokat akarnak és fognak futtatni, arra pedig alkalmasabb lesz egy sokkal olcsóbb PC is. Aki meg játszani is akar, az vesz egy gamer PC-t. Felvetődik a kérdés: kinek fognak ezek a gépek kelleni?
    A legtöbb ember amúgy is ellenség ként néz az MI-re, most pedig rengeteg jogász is kezdett rászállni az MI-vel generált kép és hanganyagokra, követelve a felhasznált források megjelölését és pereskednek ha az hasonlít egy létező alkotásra. Hamarosan minden terméknél kötelező lesz megjelölni, hogy használtak-e MI-t az elkészítés során, hogy az emberek eldönthessék, támogatják a kreativitást nélkülöző munkát, vagy sem.
  • t_robert #12
    Azért van egy kis különbség, hogy fixpontos aritmetikáról van szó itt merül fel a NPU TOP és MIPS és egyebek. A ma használt eszközeinket inkább lebegőpontos aritmetikával mérik. ami a TFLOPS. A fix pontos művleteket sokkal gyorsabban lehet végrehajtani, mint a lebegőpontosokat. Például egy RTX 3060(12 Gb-os) kártya lebegőpontos müveletben(32 biten) úgy 12,6 TFLOPS, NPU TOPS-ban vagyis fixpontos utasítésokat végre hajtva úgy 120 NPU TOPS. Egy XBOX series X nagyjából nyers számítási tesztben a GPU 12 TFLOPS, egy 4090-es nagyjából 80-85 TFLOPS. Persze azért a nyers nativ teljesítmény teszt nem feltétlenül mutatja egyértelműen, hogy mit tud egy cucc.
  • Zsombor99 #11
    Az viszont tény, hogy MS-től függetlenül x86 és x64 alkalmazásokra nem igazán való az ARM, mert ezeken a területeken csúnyán elhasal.
  • t_robert #10
    Egy C64 nagyjából 0,2-0,3 mipset tudott 1 Mhz-en amúgy létezett egy eredeti C64, amit angliában gyártottak abban 2 Mhz-es CPU volt. viszont ez 8 bites volt. Nekem volt egy hasonló atarim 1,791 Mhz CPU-val. (Motorola 6502 CPU) A C64-ben Motorola 6510 volt és a lemezegységben volt 6502. Ha lekapcsolta az ember a videóchipet akkor megnőtt a teljesítmény 30%-kal(miközben átment egy szinűbe a kép) Ez volt az un. turbo gyorstöltőmód. A játék betöltése közben kikapcsolták a videóchipet. De program futatás közben is növelte a teljesítményt, ha nem kellett aktuálisan a kijelző. Na az én atarim 1,791 Mhz-en hajtva úgy 480 ezer 8 bites utasítást tudott. Kikapcsolt videóchip mellett úgy 600 ezret. De akkor igen csak rövid utasításokat használt az ember fullra agyon regiszterezve a gépi kódot csak 2-3 gépiciklus hosszúakat. A sima C64-ek soha nem érték el az 1 MIPS teljesítményt. Legfeljebb pár egyéb gép ZX spectrum, enterprise 128 és egyebek amik közt voltak Z80-as procik 3,5- 6 Mhzen is hajtottak procikat.
  • t_robert #9
    85-ben még mobil telefon se létezett. :) Néhány luxos autóban volt beépített analóg rádiótelefon. Ferrarikban, Porche, Rolls és hasonlóban. :) aztán ezeknek lett egy kivehető 5-6 kilós táska változata, amit már lehetett cipelni évekkel később :)
  • t_robert #8
    Amúgy az elvárt AI támogatás szint a 45 NPU TOPS nem egy túl ütős azért. Az RTX kártyáknak is Ai támogató funkciói a ún. Tensor magok által. Összehasonlításnak egy RTX 3050 tud úgy 70 NPU TOPS teljesítményt 80 darab Tensor maggal. , Egy RTX 3060 112 darab Tensor maggal tud úgy 120 NPU TOPS körüli értéket. Egy RTX 3070 184 darab tensor maggal úgy 173 NPU TOPS.
    Vagyis sokkal jobban járnak a program fejlesztők, ha már minden képen Ai támogatást akarnak egy PC-be inkább a GPU-ra támaszkodnak, ha van a gépben, mert sokkal erősebb.