SG.hu
Far Cry New Dawn
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2400 3,1 GHz-es vagy AMD FX-6350 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon R9 270X grafikus kártya, 8 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-6700K négymagos 4 GHz-es vagy AMD Ryzen R7 1700X processzor, Nvidia GeForce GTX 1080 vagy ATI Radeon RX Vega 56, 16 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Far Cry-sorozat
Kategória: FPS
Megérkezett a Far Cry-sorozat legújabb mellékszála, melynek sikerült még a legutóbbi ősemberes kikacsintást is alulmúlnia, de a jellegzetes Ubisoft-báj jóvoltából a nyitott világú akciójátékok kedvelői azért biztosan a szívükbe zárják majd a rózsaszín apokalipszist. Lássuk, miként sikerült a Far Cry New Dawn!
Időről időre alaposan megosztja a játékosok táborát a Ubisoft által gondozott Far Cry-sorozat. Ennek az oka részben az, hogy a franciák gyakorlatilag a harmadik rész óta – melyet mindmáig a franchise egyik legerősebb tagjaként tartunk számon – ugyanazt a receptet főzik meg újra és újra, de az alapokat mindig sikerül olyan összetevőkkel feldobni, hogy a végeredmény új név alatt kerülhessen az étlapra. Bár ez önmagában nem meglepetés a mai játékipartól, hiszen a legtöbb stúdió hasonló elven dolgozik a gyorsabb munka és a nagyobb profit reményében, azonban amivel a Ubisoft is egyre gyakrabban kiveri a biztosítékot, az nem más, mint a különféle mellékszálak erőltetése.
Tény és való, hogy a Far Cry 3: Blood Dragon a maga nemében egy zseniális alkotás volt, azonban a negyedik részt követő ősemberes kikacsintásnál már nem igazán tudtunk őszintén mosolyogni, amikor pedig tudomást szereztünk a Far Cry New Dawnról, a maradék hitünk is elveszett a sorozat kapcsán. Bár nagyon jól tudjuk, hogy a Far Cry univerzumában ma már bármi megtörténhet, és őszintén szólva a posztapokaliptikus köntös az egyik olyan pozitív dolog lehetett volna, aminek sokan örülnek, de alig egy évvel egy olyan kiválóra vizsgázott rész után, mint a Far Cry 5, egyenesen pofátlanság volt egy arra a mintára felhúzott, érezhetően minimális befektetett munkával elkészült mellékszálat piacra dobni. Merthogy a Far Cry New Dawn ezen a téren a spórolás magasiskoláját mutatja be, méghozzá kliséhalmazokkal, gyakorlatilag nulla újdonsággal és egy sor idegesítő tulajdonsággal. Lássuk azonban, hogy ennek ellenére miért sikerülhet mégis belopnia magát a szívekbe a Far Cry-sorozat aktuális mellékágának!
Annyit már az elején leszögezhetünk, hogy nem a történet lesz az aduász! Bár a sztorival alapvetően nincs túl sok gond azon túl, hogy a százezerszer látott klisékből építkezik, ezáltal adott lesz egy főellenség – pontosabban itt rögtön kettő –, egy általános elnyomás, majd a mi egyszemélyes hadseregünk, aki arra hivatott, hogy megoldja a világ minden gondját és baját. Nyilvánvalóan ezekre az alappillérekre ismét egy nagyszerű sztorit lehetett volna építeni, csakhogy a Ubisoft csapata érezhetően nem akart túl sok energiát fordítani erre, ami nem is lett volna nagy baj, ha a környezettel és a főellenfelekkel egyensúlyozni tudják a dolgot.
A Far Cry New Dawn az ötödik rész után mintegy 17 évvel veszi fel a történet fonalát, méghozzá egy óriási nukleáris apokalipszissel, ami állítólagosan az egész világnak betette a kaput, nem csak Hope County lakóinak. Ebből kiindulva minimum egy Fallout-szintű posztapokaliptikus világot vártunk volna, de a készítők sokszor még arra sem vették a fáradtságot, hogy néhány már felhasznált objektumhoz esetleg új dizájnelemeket készítsenek, mutánsok hadaival töltsék meg az erdőket, sőt mi több, már az komoly kérdéseket vet fel egy atomháború után, hogy egyáltalán miként maradtak meg az erdők ilyen állapotban?
A sötét, sivár és vészjósló környezet helyett a Ubisoft inkább egyfajta babazsúrt alkotott, ami túlzás nélkül a szintén gusztustalan, rózsaszín posztapokalipszist propagáló Rage 2 mintájára a mai trendekhez próbálja meg igazítani ezt az egészet. Nagyjából úgy tudnánk jellemezni a New Dawn virtuális világát, ahogyan azt egy életet még nem látott tinédzser képzelheti el, aki az atomrobbanás következményeivel nem törődve csak azt tartja szem előtt, hogy az ő kényelme, frizurája és életkörülményei megmaradjanak. Sok-sok rózsaszínnel, giccsel és cicomával párosítva. Túlzás nélkül hányingert keltő, és köze sincs az olyan zseniális apokaliptikus ábrázoláshoz, mint amit a Metro-sorozatban láthatunk!
Ennél is nagyobb baj, hogy míg a Far Cry 5 főellenfele egészen karizmatikusra sikerült – azért persze nem volt egy Vaas –, az aktuális mellékszálban egy tinédzser ikerpáros, Mickey és Lou tölti majd be a mindenre elszánt gonosz szerepét. Talán mondanunk sem kell, hogy a hitelességnek vagy az egyediségnek még csak a morzsáját se keresgéljük itt, sőt mi több, az ikrek már a fizimiskájukkal is ellenérzést kelthetnek bennünk, de ez nagy általánosságban ugyanúgy igaz a Ubisoft munkájára, akik tulajdonképpen pofátlanul felhasználtak komplett elemeket és megoldásokat az ötödik epizódból.
Kapásból ott a térkép, ami gyakorlatilag ugyanazokkal a helyszínekkel és régiókkal kecsegtet, mint az ötödik részben, csak minden átalakult kicsit, valamint jött egy halom új küldetés és aktivitás. Teendőkből és mellékes feladatokból tehát nem lesz hiány, a tartalom mennyisége rendben van, a minőség miatt viszont már nem lehetünk ennyire optimisták. Már a főbb küldetések is elég átlagosak, mintha az ötödik rész eseményeit élnénk át újra, de a többi feladatot szintén csak azért végezzük majd el, hogy elég tapasztalati pontot kapjunk karakterünk fejlesztéséhez, és elég dolgot gyűjtsünk össze ahhoz, hogy fegyvereket készítsünk, vagy megússzuk az úton-útfélen az orrunk elé tolt mikrotranzakciós lehetőségeket.
A Far Cry New Dawn ugyanis egy pillanatig sem kertel. Nem tudsz megszerezni egy ritka felszerelést? Máris jön az arcunkba a reklám: vegyél valós pénzért in-game valutát, és vedd meg egy gombnyomásra. Bár kitartó munkával nyilván elkerülhető a költekezés, azonban nehezen találunk olyan negatív jelzőt a Ubisoftra, amiért ezt teszik a rajongókkal, hiszen az rendben van, hogy nem kérnek teljes árat egy kiegészítőért – mert másnak nehezen nevezhetnénk –, de akkor ne próbáljanak meg aljas trükkökkel még több pénzt kicsikarni a vásárlókból.
Ha ezeken a kellemetlenségeken túl tudunk lépni, és kimorogtunk magunkat, azért természetesen egész kellemes élményeket szerezhetünk a legújabb Far Cry-játékban. Ennek az oka nyilván nem a béna sztoriban vagy a posztapokaliptikus körítés teljes kihasználatlanságában – esetleg tévútra térítésében – keresendő, hanem az óriási bejárható világban, ahol azt teszünk, amit csak akarunk. Elköthetünk sokféle járművet, számos kihívást és aktivitást teljesíthetünk a vadonban, és bár a hangulat talán az ötödik részben jobb volt a realizmus miatt, azért a küzdelmek még mindig elviszik a hátukon a végeredményt.
Ez főként annak köszönhető, hogy a Ubisoft érezhetően javított a mesterséges intelligencián – kifejezetten érdekes helyzetek alakulhatnak ki a csaták során –, és a bázisrendszert is átdolgozták kicsit, ami így lényegében fontosabb szerepet kap, mint bármi más. Az alapok ugyebár változatlanok, lesz egy központi bázisunk, ami mellett egy halom helyőrséget foglalhatunk majd el azért, hogy fejleszteni tudjuk otthonunkat. A helyőrségek folyamatosan termelik nekünk a nyersanyagot, de választhatunk, hogy egy jelentősebb, ámde egyszeri anyagi juttatásért cserébe visszaengedjük az ellenség kezébe a felügyeleti jogot.
Ez a fejlesztés tekintetében nem rossz üzlet, azonban ha ismét el akarjuk majd foglalni az adott pontot, akkor sokkal combosabb ellenfeleket kell kitakarítanunk onnan. A központi bázis mielőbbi felerősítése egyébiránt azért lényeges, mert innen kapjuk majd a legerősebb fegyvereket, járműveket és utánpótlást ahhoz, hogy győzelmet arathassunk az ikrek ellen, illetve minél nagyobb huligánokká váljunk a hatalmas világban.
Grafika:
Noha egyáltalán nem nevezhetnénk csúnyának a Far Cry New Dawn megjelenését, azért a Metro Exodushoz mérten már érezni némi erőteljes kontrasztot mind az egyes objektumok kidolgozása, mind a környezet részletessége tekintetében. Hogy azért ne szomorkodjanak a játékosok, grafikus motorjuk teljesítményének maximális kihasználása mellett sikerült kiválóan optimalizálniuk a végeredményt, tehát legalább a gépigény miatt nem kell aggódnunk. A 4A Games művéhez mérten azonban a nagyobb területek ellenére is egyenesen üresnek éreztük sokszor ezt a világábrázolást, a rózsaszín túlzott használata pedig jobb helyeken alapból egy egész mínusz pontot érdemelne, mert ennyi pink festék talán nincs is a világon. Pláne egy atomrobbanás után!
Kezelőfelület, irányíthatóság:
A Far Cry 5-höz hasonló alapok miatt a New Dawn esetében sem a kezelőfelület, sem az irányíthatóság tekintetében nem kell különösebb problémákkal számolnunk. Minden ott van, ahol korábban már jól megismerhettük, és mindent úgy tudunk irányítani, ahogyan azt megszoktuk, tehát kiegyensúlyozottság és letisztultság jellemzi ezen a téren a végeredményt, egyedül a járművekkel szerencsétlenkedhetünk néha, de azt is meg lehet szokni.
Játszhatóság:
Bár a tartalom mennyisége valóban derekasnak nevezhető ahhoz mérten, hogy csak egy mellékszálról, gyakorlatilag egy kiegészítőről beszélünk a New Dawn kapcsán, azonban hiába a sok küldetés, ha ezek már a második-harmadik feladat után totálisan unalmassá válnak. Ha a kooperatív mód nem lenne, és nem dolgozott volna át néhány játékelemet a Ubisoft, az alacsonyabb értékelést sem sajnáltuk volna kiosztani neki ebben a kategóriában. A posztapokalipszis témáját megszégyenítő ábrázolásról pedig még nem is beszéltünk!
Intelligencia, nehézség: Bár a nehézség a szokásosan jól skálázható megoldásokon alapul, a mesterséges intelligencia terén azonban határozott fejlődést produkál a Far Cry New Dawn. A csaták változatosabbak és izgalmasabbak lettek, az ellenfelek ügyesebben helyezkednek, reagálnak ránk, és bár azért az összkép még mindig messze van a tökéletestől, azért érezhetően történt valami az ötödik epizódhoz mérten.
Hangok, zene: Hallhatóan a hangok és a zenék terén sem tettek olyan sok erőforrást a játékba a Ubisoft fejlesztői, mint kellett volna, és bár minden tekintetben mondhatni kellemes az összkép, azért sem a szinkronok, sem a háttérben felcsendülő dallamok nem lettek túl minőségiek. Egyedül az effektekkel nincs különösebb probléma!
Összegzés: A Far Cry New Dawn technikai értelemben egy jól sikerült videojáték lett, azonban a sorozathoz mérten egy lelketlen, gyenge tartalommal ellátott akciójátékról beszélünk, ami tele van ellentmondásokkal. Egyik pillanatban imádjuk, a másikban tiszta szívből gyűlöljük, de összességében mégis benne van az a jellegzetes Ubisoft-báj, ami miatt egy aktuális Assassin’s Creedre sem tudunk haragudni, hiába láttuk már szinte minden elemét korábban vagy tucatszor, ezt pedig leginkább még mindig a nyitott világú megvalósításnak köszönheti a program. Mellékszálként elmegy, de sokkal többet ne nagyon várjunk tőle. Jobb lenne viszont, ha a Ubisoft a jövőben inkább csak a főbb epizódokra koncentrálna a Far Cry logója alatt!
Fejlesztő: Ubisoft Montreal
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2400 3,1 GHz-es vagy AMD FX-6350 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon R9 270X grafikus kártya, 8 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-6700K négymagos 4 GHz-es vagy AMD Ryzen R7 1700X processzor, Nvidia GeForce GTX 1080 vagy ATI Radeon RX Vega 56, 16 GB RAM, 30 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Far Cry-sorozat
Kategória: FPS
Megérkezett a Far Cry-sorozat legújabb mellékszála, melynek sikerült még a legutóbbi ősemberes kikacsintást is alulmúlnia, de a jellegzetes Ubisoft-báj jóvoltából a nyitott világú akciójátékok kedvelői azért biztosan a szívükbe zárják majd a rózsaszín apokalipszist. Lássuk, miként sikerült a Far Cry New Dawn!
Időről időre alaposan megosztja a játékosok táborát a Ubisoft által gondozott Far Cry-sorozat. Ennek az oka részben az, hogy a franciák gyakorlatilag a harmadik rész óta – melyet mindmáig a franchise egyik legerősebb tagjaként tartunk számon – ugyanazt a receptet főzik meg újra és újra, de az alapokat mindig sikerül olyan összetevőkkel feldobni, hogy a végeredmény új név alatt kerülhessen az étlapra. Bár ez önmagában nem meglepetés a mai játékipartól, hiszen a legtöbb stúdió hasonló elven dolgozik a gyorsabb munka és a nagyobb profit reményében, azonban amivel a Ubisoft is egyre gyakrabban kiveri a biztosítékot, az nem más, mint a különféle mellékszálak erőltetése.
Tény és való, hogy a Far Cry 3: Blood Dragon a maga nemében egy zseniális alkotás volt, azonban a negyedik részt követő ősemberes kikacsintásnál már nem igazán tudtunk őszintén mosolyogni, amikor pedig tudomást szereztünk a Far Cry New Dawnról, a maradék hitünk is elveszett a sorozat kapcsán. Bár nagyon jól tudjuk, hogy a Far Cry univerzumában ma már bármi megtörténhet, és őszintén szólva a posztapokaliptikus köntös az egyik olyan pozitív dolog lehetett volna, aminek sokan örülnek, de alig egy évvel egy olyan kiválóra vizsgázott rész után, mint a Far Cry 5, egyenesen pofátlanság volt egy arra a mintára felhúzott, érezhetően minimális befektetett munkával elkészült mellékszálat piacra dobni. Merthogy a Far Cry New Dawn ezen a téren a spórolás magasiskoláját mutatja be, méghozzá kliséhalmazokkal, gyakorlatilag nulla újdonsággal és egy sor idegesítő tulajdonsággal. Lássuk azonban, hogy ennek ellenére miért sikerülhet mégis belopnia magát a szívekbe a Far Cry-sorozat aktuális mellékágának!
Annyit már az elején leszögezhetünk, hogy nem a történet lesz az aduász! Bár a sztorival alapvetően nincs túl sok gond azon túl, hogy a százezerszer látott klisékből építkezik, ezáltal adott lesz egy főellenség – pontosabban itt rögtön kettő –, egy általános elnyomás, majd a mi egyszemélyes hadseregünk, aki arra hivatott, hogy megoldja a világ minden gondját és baját. Nyilvánvalóan ezekre az alappillérekre ismét egy nagyszerű sztorit lehetett volna építeni, csakhogy a Ubisoft csapata érezhetően nem akart túl sok energiát fordítani erre, ami nem is lett volna nagy baj, ha a környezettel és a főellenfelekkel egyensúlyozni tudják a dolgot.
A Far Cry New Dawn az ötödik rész után mintegy 17 évvel veszi fel a történet fonalát, méghozzá egy óriási nukleáris apokalipszissel, ami állítólagosan az egész világnak betette a kaput, nem csak Hope County lakóinak. Ebből kiindulva minimum egy Fallout-szintű posztapokaliptikus világot vártunk volna, de a készítők sokszor még arra sem vették a fáradtságot, hogy néhány már felhasznált objektumhoz esetleg új dizájnelemeket készítsenek, mutánsok hadaival töltsék meg az erdőket, sőt mi több, már az komoly kérdéseket vet fel egy atomháború után, hogy egyáltalán miként maradtak meg az erdők ilyen állapotban?
A sötét, sivár és vészjósló környezet helyett a Ubisoft inkább egyfajta babazsúrt alkotott, ami túlzás nélkül a szintén gusztustalan, rózsaszín posztapokalipszist propagáló Rage 2 mintájára a mai trendekhez próbálja meg igazítani ezt az egészet. Nagyjából úgy tudnánk jellemezni a New Dawn virtuális világát, ahogyan azt egy életet még nem látott tinédzser képzelheti el, aki az atomrobbanás következményeivel nem törődve csak azt tartja szem előtt, hogy az ő kényelme, frizurája és életkörülményei megmaradjanak. Sok-sok rózsaszínnel, giccsel és cicomával párosítva. Túlzás nélkül hányingert keltő, és köze sincs az olyan zseniális apokaliptikus ábrázoláshoz, mint amit a Metro-sorozatban láthatunk!
Ennél is nagyobb baj, hogy míg a Far Cry 5 főellenfele egészen karizmatikusra sikerült – azért persze nem volt egy Vaas –, az aktuális mellékszálban egy tinédzser ikerpáros, Mickey és Lou tölti majd be a mindenre elszánt gonosz szerepét. Talán mondanunk sem kell, hogy a hitelességnek vagy az egyediségnek még csak a morzsáját se keresgéljük itt, sőt mi több, az ikrek már a fizimiskájukkal is ellenérzést kelthetnek bennünk, de ez nagy általánosságban ugyanúgy igaz a Ubisoft munkájára, akik tulajdonképpen pofátlanul felhasználtak komplett elemeket és megoldásokat az ötödik epizódból.
Kapásból ott a térkép, ami gyakorlatilag ugyanazokkal a helyszínekkel és régiókkal kecsegtet, mint az ötödik részben, csak minden átalakult kicsit, valamint jött egy halom új küldetés és aktivitás. Teendőkből és mellékes feladatokból tehát nem lesz hiány, a tartalom mennyisége rendben van, a minőség miatt viszont már nem lehetünk ennyire optimisták. Már a főbb küldetések is elég átlagosak, mintha az ötödik rész eseményeit élnénk át újra, de a többi feladatot szintén csak azért végezzük majd el, hogy elég tapasztalati pontot kapjunk karakterünk fejlesztéséhez, és elég dolgot gyűjtsünk össze ahhoz, hogy fegyvereket készítsünk, vagy megússzuk az úton-útfélen az orrunk elé tolt mikrotranzakciós lehetőségeket.
A Far Cry New Dawn ugyanis egy pillanatig sem kertel. Nem tudsz megszerezni egy ritka felszerelést? Máris jön az arcunkba a reklám: vegyél valós pénzért in-game valutát, és vedd meg egy gombnyomásra. Bár kitartó munkával nyilván elkerülhető a költekezés, azonban nehezen találunk olyan negatív jelzőt a Ubisoftra, amiért ezt teszik a rajongókkal, hiszen az rendben van, hogy nem kérnek teljes árat egy kiegészítőért – mert másnak nehezen nevezhetnénk –, de akkor ne próbáljanak meg aljas trükkökkel még több pénzt kicsikarni a vásárlókból.
Ha ezeken a kellemetlenségeken túl tudunk lépni, és kimorogtunk magunkat, azért természetesen egész kellemes élményeket szerezhetünk a legújabb Far Cry-játékban. Ennek az oka nyilván nem a béna sztoriban vagy a posztapokaliptikus körítés teljes kihasználatlanságában – esetleg tévútra térítésében – keresendő, hanem az óriási bejárható világban, ahol azt teszünk, amit csak akarunk. Elköthetünk sokféle járművet, számos kihívást és aktivitást teljesíthetünk a vadonban, és bár a hangulat talán az ötödik részben jobb volt a realizmus miatt, azért a küzdelmek még mindig elviszik a hátukon a végeredményt.
Ez főként annak köszönhető, hogy a Ubisoft érezhetően javított a mesterséges intelligencián – kifejezetten érdekes helyzetek alakulhatnak ki a csaták során –, és a bázisrendszert is átdolgozták kicsit, ami így lényegében fontosabb szerepet kap, mint bármi más. Az alapok ugyebár változatlanok, lesz egy központi bázisunk, ami mellett egy halom helyőrséget foglalhatunk majd el azért, hogy fejleszteni tudjuk otthonunkat. A helyőrségek folyamatosan termelik nekünk a nyersanyagot, de választhatunk, hogy egy jelentősebb, ámde egyszeri anyagi juttatásért cserébe visszaengedjük az ellenség kezébe a felügyeleti jogot.
Ez a fejlesztés tekintetében nem rossz üzlet, azonban ha ismét el akarjuk majd foglalni az adott pontot, akkor sokkal combosabb ellenfeleket kell kitakarítanunk onnan. A központi bázis mielőbbi felerősítése egyébiránt azért lényeges, mert innen kapjuk majd a legerősebb fegyvereket, járműveket és utánpótlást ahhoz, hogy győzelmet arathassunk az ikrek ellen, illetve minél nagyobb huligánokká váljunk a hatalmas világban.
Grafika:
Noha egyáltalán nem nevezhetnénk csúnyának a Far Cry New Dawn megjelenését, azért a Metro Exodushoz mérten már érezni némi erőteljes kontrasztot mind az egyes objektumok kidolgozása, mind a környezet részletessége tekintetében. Hogy azért ne szomorkodjanak a játékosok, grafikus motorjuk teljesítményének maximális kihasználása mellett sikerült kiválóan optimalizálniuk a végeredményt, tehát legalább a gépigény miatt nem kell aggódnunk. A 4A Games művéhez mérten azonban a nagyobb területek ellenére is egyenesen üresnek éreztük sokszor ezt a világábrázolást, a rózsaszín túlzott használata pedig jobb helyeken alapból egy egész mínusz pontot érdemelne, mert ennyi pink festék talán nincs is a világon. Pláne egy atomrobbanás után!Kezelőfelület, irányíthatóság:
A Far Cry 5-höz hasonló alapok miatt a New Dawn esetében sem a kezelőfelület, sem az irányíthatóság tekintetében nem kell különösebb problémákkal számolnunk. Minden ott van, ahol korábban már jól megismerhettük, és mindent úgy tudunk irányítani, ahogyan azt megszoktuk, tehát kiegyensúlyozottság és letisztultság jellemzi ezen a téren a végeredményt, egyedül a járművekkel szerencsétlenkedhetünk néha, de azt is meg lehet szokni.Játszhatóság:
Bár a tartalom mennyisége valóban derekasnak nevezhető ahhoz mérten, hogy csak egy mellékszálról, gyakorlatilag egy kiegészítőről beszélünk a New Dawn kapcsán, azonban hiába a sok küldetés, ha ezek már a második-harmadik feladat után totálisan unalmassá válnak. Ha a kooperatív mód nem lenne, és nem dolgozott volna át néhány játékelemet a Ubisoft, az alacsonyabb értékelést sem sajnáltuk volna kiosztani neki ebben a kategóriában. A posztapokalipszis témáját megszégyenítő ábrázolásról pedig még nem is beszéltünk!Intelligencia, nehézség:
Bár a nehézség a szokásosan jól skálázható megoldásokon alapul, a mesterséges intelligencia terén azonban határozott fejlődést produkál a Far Cry New Dawn. A csaták változatosabbak és izgalmasabbak lettek, az ellenfelek ügyesebben helyezkednek, reagálnak ránk, és bár azért az összkép még mindig messze van a tökéletestől, azért érezhetően történt valami az ötödik epizódhoz mérten.Hangok, zene:
Hallhatóan a hangok és a zenék terén sem tettek olyan sok erőforrást a játékba a Ubisoft fejlesztői, mint kellett volna, és bár minden tekintetben mondhatni kellemes az összkép, azért sem a szinkronok, sem a háttérben felcsendülő dallamok nem lettek túl minőségiek. Egyedül az effektekkel nincs különösebb probléma!
Összegzés:
A Far Cry New Dawn technikai értelemben egy jól sikerült videojáték lett, azonban a sorozathoz mérten egy lelketlen, gyenge tartalommal ellátott akciójátékról beszélünk, ami tele van ellentmondásokkal. Egyik pillanatban imádjuk, a másikban tiszta szívből gyűlöljük, de összességében mégis benne van az a jellegzetes Ubisoft-báj, ami miatt egy aktuális Assassin’s Creedre sem tudunk haragudni, hiába láttuk már szinte minden elemét korábban vagy tucatszor, ezt pedig leginkább még mindig a nyitott világú megvalósításnak köszönheti a program. Mellékszálként elmegy, de sokkal többet ne nagyon várjunk tőle. Jobb lenne viszont, ha a Ubisoft a jövőben inkább csak a főbb epizódokra koncentrálna a Far Cry logója alatt!