SG.hu·

Szuperteljesítményű mikroelemet fejlesztettek ki

Bár méretét tekintve parányi, feltalálói szerint teljesítményben és kapacitásban egyaránt lekörözi legnagyobb társait is az a mikroelem, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki.

A néhány milliméteres telep annyi erőt tud leadni, hogy mobiltelefon közbeiktatásával könnyen "bebikázható" egy lemerült akkumulátorú gépkocsi, majd egy szemvillanás alatt maga a telefonkészülék is újratölthető vele. Készítői szerint teljesítményben felülmúlja a legjobb szuperkondenzátorokat, ugyanakkor kiválóan alkalmas kommunikációs és elektronikus berendezések működtetésére. Az Illinois-i Egyetem fejlesztőcsapata a Nature Communications című szakfolyóiratban mutatta be találmányát. Vezetőjük, William King professzor elmondta, hogy az elektronika területén lezajlott miniatürizálási forradalom vezérelte őket, amikor nekiláttak a mikrotechnológiába illeszkedő elem megtervezésének.

Az erőforrásokat általában teljesítmény, illetve kapacitás alapján különböztetik meg: egyfelől mennyi energiát, milyen erős áramot tudnak kiadni, másfelől mennyi ideig képesek tárolni az elektromos töltéseket, miközben folyamatosan ellátják árammal a működtetett rendszert. A nagy teljesítményű kondenzátorok (régies elnevezéssel: áramsűrítők) gyorsan és jelentős erőt továbbítanak, de tároló kapacitásuk viszonylag kicsi. Az üzemanyagcellák és a telepek ellenben sok energiát tartalmaznak, de azt lassan adják le, és maguk is lassan töltődnek.

Az új kisméretű töltéshordozó - elébe menve a korszerű elektronikai készülékek által támasztott "kettős" követelményeknek - egyesíti magában mindkét típus jellemzőit, sőt belső szerkezetének módosításával változtatható, hogy melyik tulajdonság domináljon: az erőleadási vagy az energiatárolási képesség. Az elembe saját kifejlesztésű, gyors töltésű anódot, illetve katódot építettek be az egyetem kutatói, és újfajta módon kapcsolták rendszerbe a két pólust.

A mikroelem újratölthető, ugyanakkor a versenytársaknál ezerszer gyorsabban képes eszközök feltöltésére. A fejlesztők most azon dolgoznak, hogy tömeggyártásra alkalmassá tegyék, és minél olcsóbban előállítható legyen. Azon is törik a fejüket, hogyan lehetne integrálni más alkotórészekkel vagy panelekkel. Meggyőződésük, hogy nemcsak a szórakoztató elektronikában, hanem a mindennapi életben és a gyógyászatban használt berendezések - például lézeres és érzékelő műszerek - területén is jelentős technológiai ugrást érhetnének el a pöttöm szupertelep beépítésével.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© cskalmi2013. 04. 22.. 20:20||#15
"egy mobiltelefonnal hiaba adna egy nagykapacitasu aksi folyamatos hasznalat mellett 7 napos toltest ha elotte 7 napig kellene tolton tartani"

Ha az ember venne egy pótakksit, akkor pont lehetne cserélni amikor lemerül.

"Sajna nekem is ez az érzésem. Eon és társai lehúzhatnák a rolót, ha kijön egy szuperakksi, amit napi pár óra napsütéssel fel lehet tölteni, és mûködik a ház"

Valóban, jelen pillanatban szvsz az a baj a "zöldenergiával", hogy többnyire nem akkor termelõdik amikor szükség van rá (lásd: napenergia,szélenergia).
A második legnagyobb probléma persze a hatékonyság (ami jelen pillanatban mindkét esetben vicc). A megoldás a Folyékony sóolvadékos tóriumreaktor lenne ha a tudósok biztosítani tudnák a hosszútávú megbízható biztonságos mûködést (korrózió)

A nagy mennyiségû energia tárolását csak drágán, rövid idõre, vagy túl nagy méretû megoldásokkal tudják biztosítani (hidrogén,ultrakapacitás,szivattyús tározós vízerõmû)

Ha viszont alkalmazni lehetne ilyen akksikat, akkor az energiatermelés kiszámíthatóbb lenne. Ez azért nagy dolog, mert most a rendszert úgy kell (tervezni) használni, hogy hagyományos megoldásokkal (atomerõmû, szénerõmû) is biztosítani tudják a zöld megoldások (áramtermelési) kapacitását is.
© Macropus Rufus2013. 04. 21.. 18:24||#14
"Ha talalnak egy olyan aksit, ami ugyanakkora tomegen es terfogaton tobb energiat tarol mint a benzin, akkor szinte mindenki at fog allni ra."

mivel a mostnai motorok hatásfoga bõven szar szemben a villanymotor kb. 98% hatásfokával (légrés veszteség, tekercs veszteség egyéb surlódási veszteségek) ezért nem kell neki olyan nagy aksi mint egy tank, amennyiben azt az energia sûrûséget tudják hozni amit a benzin tankban elhelyezet üzemnyál.

© teddybear2013. 04. 21.. 16:21||#13
Ahhoz elõször is kell egy csomó napelem, ami még mindig drága, kell napsütés, ami például most télen hónapokig nem volt, meg kell egy csomó akku, ami kifejezetten drága, meg mindenféle elektronika, ami még mindig sokba kerül.

Aztán meg ott van a rendszer felszerelésének díja, ami nem két forint, meg a karbantartási, esetenkénti javítási költségek, és persze idõnként ki kell cserélni az elöregedett elemeket a rendszerben, ami megint nem olcsó.
© teddybear2013. 04. 21.. 16:16||#12
"Autóba jó lenne energiatárolásra benzin helyett."

Nem biztos. Attól, hogy nagy az energiasûrûsége, még nem biztos, hogy bírja a rázkódást, vagy az állandó hõmérsékleti változásokat. Az ólomakkuk azért mennek hamar tönkre, mert sem az állandó rázkódást, sem pedig a folyamatos hõmérséklet-ingadozást nem bírják.
© kjhun2013. 04. 20.. 23:44||#11
Hát az durva lenne. Átlagos méretû telefon akksi tudná ezt, akkor 1-2-5 évig menne vele, nem 1-2 napig. 50-60kAh-ás telóaksi :-D
© ReTeK2013. 04. 20.. 22:01||#10
Máshol azt írják 2000x nagyobb kapacitás 30-ad helyigén, elég hihetetlennek tûnik a 60000-szeres szorzó <#wow1>
aztán el ne durranjon a Józsi zsebében majd a csoda akku mert az nagyon csúnya vég lesz
© netperformer2013. 04. 20.. 21:59||#9
Ha kis helyen van nagy és sok energia, az nem veszélyes? Elolvasva a cikket a terminátor 3 azon jelenete ugrott be, amikor a meghibásodott energiacella felrobban... lol
© halgatyó2013. 04. 20.. 12:01||#8
Bla - bla - blablabla - blablablablablablabla...

Nemhogy a mûködési alapelvrõl, de -- ami meglepõbb -- még a kapacitásról sem írtak egyetlen fikarcnyi számadatot sem.
© NEXUS62013. 04. 19.. 18:24||#7
Úgy tûnik, hogy ez egy megoldás lehet arra a problémára, ami miatt a nagy autógyártók sorra hagynak fel az elektromos kocsik fejlesztésével.

Azonban, ha csinálnak egy ilyen akksival felszerelt kocsit az felveti azt a kérdést, hogy hogyan töltsük fel!? Mert bizony ahogy 1-2 perc alatt megtankolunk egy kocsit azt ha átfordítjuk elektromos energiára akkor ott bizony elég dúrva ampereknek kell majd száguldozniuk a kút és a kocsi között. A jelenlegi energiahálózat ezt egyszerûen nem bírja, és kibaxott veszélyes is.
Persze a kutakra lehet ilyen akksicellákat puffernak berakni, ami viszont jól nem lesz egy olcsó mulatság.

Szal a benzin, meg gázolaj szuperakksi ide, vagy oda bizony még jó pár évtizedig az életünk része lesz.
© kvp2013. 04. 19.. 17:08||#6
Semmi szuper nincs benne, egyszeruen hatekonyabb mint a jelenlegi megoldasok.

"Na ez is el fog tûnni a süllyesztõben,már most borítékolom... Autóba jó lenne energiatárolásra benzin helyett."

Miert tunne? Egy mobiltelefon aksija mar most is fejlettebb mint amiket autokban hasznalnak. Az oka a magas ar es a nem tul hatekony mukodes, ugyanis a benzin meg mindig jobb energiasurusseggel rendelkezik. Ha talalnak egy olyan aksit, ami ugyanakkora tomegen es terfogaton tobb energiat tarol mint a benzin, akkor szinte mindenki at fog allni ra.

"ha kijön egy szuperakksi, amit napi pár óra napsütéssel fel lehet tölteni, és mûködik a ház"

Mivel aksi, ezert a veszteseg miatt tobb energia kell bele, mint amennyit lead. Egy atlag napelem itthon nem igazan termeli meg azt az energiat ami egy haznak kell. Lehet akamemilyen az aksi, ha nem kap eleg aramot tolteskor, nem tud mit leadni. Vicces lenne ha tobb napig kellene tolteni az aksikat, hogy utanna egy napig legyen aram a hazban. Tehat kulso aramforrasra meg mindig szukseg van es szukseg is lesz, az aksiktol fuggetlenul, mert a napelemek itthon nem erik meg. (az olajbol/gazbol/atommal termelt aram meg mindig sokkal olcsobb)