15
  • cskalmi
    #15
    "egy mobiltelefonnal hiaba adna egy nagykapacitasu aksi folyamatos hasznalat mellett 7 napos toltest ha elotte 7 napig kellene tolton tartani"

    Ha az ember venne egy pótakksit, akkor pont lehetne cserélni amikor lemerül.

    "Sajna nekem is ez az érzésem. Eon és társai lehúzhatnák a rolót, ha kijön egy szuperakksi, amit napi pár óra napsütéssel fel lehet tölteni, és működik a ház"

    Valóban, jelen pillanatban szvsz az a baj a "zöldenergiával", hogy többnyire nem akkor termelődik amikor szükség van rá (lásd: napenergia,szélenergia).
    A második legnagyobb probléma persze a hatékonyság (ami jelen pillanatban mindkét esetben vicc). A megoldás a Folyékony sóolvadékos tóriumreaktor lenne ha a tudósok biztosítani tudnák a hosszútávú megbízható biztonságos működést (korrózió)

    A nagy mennyiségű energia tárolását csak drágán, rövid időre, vagy túl nagy méretű megoldásokkal tudják biztosítani (hidrogén,ultrakapacitás,szivattyús tározós vízerőmű)

    Ha viszont alkalmazni lehetne ilyen akksikat, akkor az energiatermelés kiszámíthatóbb lenne. Ez azért nagy dolog, mert most a rendszert úgy kell (tervezni) használni, hogy hagyományos megoldásokkal (atomerőmű, szénerőmű) is biztosítani tudják a zöld megoldások (áramtermelési) kapacitását is.
  • Macropus Rufus
    #14
    "Ha talalnak egy olyan aksit, ami ugyanakkora tomegen es terfogaton tobb energiat tarol mint a benzin, akkor szinte mindenki at fog allni ra."

    mivel a mostnai motorok hatásfoga bőven szar szemben a villanymotor kb. 98% hatásfokával (légrés veszteség, tekercs veszteség egyéb surlódási veszteségek) ezért nem kell neki olyan nagy aksi mint egy tank, amennyiben azt az energia sűrűséget tudják hozni amit a benzin tankban elhelyezet üzemnyál.

  • teddybear
    #13
    Ahhoz először is kell egy csomó napelem, ami még mindig drága, kell napsütés, ami például most télen hónapokig nem volt, meg kell egy csomó akku, ami kifejezetten drága, meg mindenféle elektronika, ami még mindig sokba kerül.

    Aztán meg ott van a rendszer felszerelésének díja, ami nem két forint, meg a karbantartási, esetenkénti javítási költségek, és persze időnként ki kell cserélni az elöregedett elemeket a rendszerben, ami megint nem olcsó.
  • teddybear
    #12
    "Autóba jó lenne energiatárolásra benzin helyett."

    Nem biztos. Attól, hogy nagy az energiasűrűsége, még nem biztos, hogy bírja a rázkódást, vagy az állandó hőmérsékleti változásokat. Az ólomakkuk azért mennek hamar tönkre, mert sem az állandó rázkódást, sem pedig a folyamatos hőmérséklet-ingadozást nem bírják.
  • kjhun
    #11
    Hát az durva lenne. Átlagos méretű telefon akksi tudná ezt, akkor 1-2-5 évig menne vele, nem 1-2 napig. 50-60kAh-ás telóaksi :-D
  • ReTeK
    #10
    Máshol azt írják 2000x nagyobb kapacitás 30-ad helyigén, elég hihetetlennek tűnik a 60000-szeres szorzó
    aztán el ne durranjon a Józsi zsebében majd a csoda akku mert az nagyon csúnya vég lesz
  • netperformer
    #9
    Ha kis helyen van nagy és sok energia, az nem veszélyes? Elolvasva a cikket a terminátor 3 azon jelenete ugrott be, amikor a meghibásodott energiacella felrobban... lol
  • halgatyó
    #8
    Bla - bla - blablabla - blablablablablablabla...

    Nemhogy a működési alapelvről, de -- ami meglepőbb -- még a kapacitásról sem írtak egyetlen fikarcnyi számadatot sem.
  • NEXUS6
    #7
    Úgy tűnik, hogy ez egy megoldás lehet arra a problémára, ami miatt a nagy autógyártók sorra hagynak fel az elektromos kocsik fejlesztésével.

    Azonban, ha csinálnak egy ilyen akksival felszerelt kocsit az felveti azt a kérdést, hogy hogyan töltsük fel!? Mert bizony ahogy 1-2 perc alatt megtankolunk egy kocsit azt ha átfordítjuk elektromos energiára akkor ott bizony elég dúrva ampereknek kell majd száguldozniuk a kút és a kocsi között. A jelenlegi energiahálózat ezt egyszerűen nem bírja, és kibaxott veszélyes is.
    Persze a kutakra lehet ilyen akksicellákat puffernak berakni, ami viszont jól nem lesz egy olcsó mulatság.

    Szal a benzin, meg gázolaj szuperakksi ide, vagy oda bizony még jó pár évtizedig az életünk része lesz.
  • kvp
    #6
    Semmi szuper nincs benne, egyszeruen hatekonyabb mint a jelenlegi megoldasok.

    "Na ez is el fog tűnni a süllyesztőben,már most borítékolom... Autóba jó lenne energiatárolásra benzin helyett."

    Miert tunne? Egy mobiltelefon aksija mar most is fejlettebb mint amiket autokban hasznalnak. Az oka a magas ar es a nem tul hatekony mukodes, ugyanis a benzin meg mindig jobb energiasurusseggel rendelkezik. Ha talalnak egy olyan aksit, ami ugyanakkora tomegen es terfogaton tobb energiat tarol mint a benzin, akkor szinte mindenki at fog allni ra.

    "ha kijön egy szuperakksi, amit napi pár óra napsütéssel fel lehet tölteni, és működik a ház"

    Mivel aksi, ezert a veszteseg miatt tobb energia kell bele, mint amennyit lead. Egy atlag napelem itthon nem igazan termeli meg azt az energiat ami egy haznak kell. Lehet akamemilyen az aksi, ha nem kap eleg aramot tolteskor, nem tud mit leadni. Vicces lenne ha tobb napig kellene tolteni az aksikat, hogy utanna egy napig legyen aram a hazban. Tehat kulso aramforrasra meg mindig szukseg van es szukseg is lesz, az aksiktol fuggetlenul, mert a napelemek itthon nem erik meg. (az olajbol/gazbol/atommal termelt aram meg mindig sokkal olcsobb)
  • rolika
    #5
    Sajna nekem is ez az érzésem. Eon és társai lehúzhatnák a rolót, ha kijön egy szuperakksi, amit napi pár óra napsütéssel fel lehet tölteni, és működik a ház...
  • barret
    #4
    Na ez is el fog tűnni a süllyesztőben,már most borítékolom...
    Autóba jó lenne energiatárolásra benzin helyett.
  • kjhun
    #3
    Hát, akkor reméljük nem sokára, a laptopokban/elemlámpákban használatos 18650-es ipari cellák kapacitása eléri a 20-30-50Ah-át, a mai 3-3.4Ah-ás akkuk helyett. És, a kínai akku gyártó ipar ráharap erre a technológiára, pár éven belül.
  • kvp
    #2
    Zsenialis. Az eddigi lap formaju vezetore felvitt, majd veletlenszeruen lyuggatott anod-katod rendszert kicsereltek egy 3D-s femracsra felvitt vekony anod-katod rendszerrel, amitol megnott a felulete, viszont kisebb meretu, mivel az anod-katod anyagoknak nem kell onhordonak lenniuk. Ez egy gyorsan tolteheto, gyorsan kisutheto aksit eredmenyez. Az ionok energiadenzitasa nem javul, de az anod-katod tomegenek es terfogatanak csokkentese miatt sokat javul a teljes aksi tomeg aranya. Igy vagy nagyobb aramu aksi keszitheto vagy a jelenlegi aram, tomeg es terfogat mellett nagyobb kapacitasu, mivel tobb energiatarolo ion (folyadek/zsele) fer bele. Persze a mernokoknek a nagy kapacitas es a gyors tolthetoseg kozott kell megtalalniuk a kozeputat. Lassan toltheto aksikbol mar most is van olyan ami nagyon nagy kapacitasu, de legalabb annyi ideig kell tolteni mint amennyi ido alatt aztan lemeritjuk. (egy mobiltelefonnal hiaba adna egy nagykapacitasu aksi folyamatos hasznalat mellett 7 napos toltest ha elotte 7 napig kellene tolton tartani)
  • MsUser
    #1
    Mindig meg kell említeni az orvosi felhasználást, ettől olyan komoly nagy dolognak tűnik.
    De remélhetőleg gyorsan a boltok polcaira kerül, mert nagy szükség van rá.