MTI
Médiaössztűz az Apple ellen Kínában
Egy kínai állami filmstúdió is kártérítési pert indított a pekingi bíróságon az Apple ellen, így az amerikai vállalatóriás hányattatásainak a kínai piacon még nincs vége - derült ki pénteki sajtójelentésekből.
A felperes sanghaji filmstúdió, amely kasszasikereket hozó animációs filmek készítésére szakosodott, azzal vádolja az Apple pekingi leányvállalatát, hogy megsértette a szerzői jogokat, s engedély nélkül tette lehetővé filmjeinek letöltését. A stúdió, amelynek állítása szerint az Apple Store-ban 110 alkotását árulta, kártérítést követel. Tavaly szeptemberben a mostani eljárásban is érintett fővárosi bíróság 520 ezer jüan, csaknem 20 millió forint kártérítés megfizetésre kötelezte az Apple-t, mert megállapodás nélkül tett elérhetővé olyan termékeket, amelyek jogtulajdonosa a China Encyclopedia Publishing volt.
A napokban Sanghajban is keresetet nyújtottak be az Apple ellen szabadalmi jogsértés miatt. A Zhizhen Network Technology (ZNT) vállalat ugyanis azt állítja, hogy az általa kifejlesztett és bejegyeztetett beszédfelismerő keresőalkalmazást jogellenesen használja a cég iPhone készülékein. Ezzel egy időben a kínai minőségfelügyeleti és ellenőrző főhatóság csütörtökön bejelentette, hogy az Apple garanciális szolgáltatásai ellentétesek az ország jogszabályaival, ezért azok módosítását kérte, az illetékes hatóságokat pedig eljárásra kötelezte.
A kínai médiában az Apple megkülönböztetett figyelemben részesül azóta, hogy a kínai központi televízió (CCTV) március közepén, a fogyasztók világnapja alkalmából bemutatott egy riportot. Ez arra világított rá, hogy az amerikai vállalat kettős mércét használ, Kínában nyújtott garanciális szolgáltatása nincs összhangban a világ fejlett országaiban alkalmazott elvekkel, illetve a vonatkozó kínai szabályokkal. A fő problémát a kritikusok abban látták, hogy az egyéves garanciális időszakban javított készülék garanciája nem hosszabbodik meg további egy évvel a javítás után, ellentétben a másutt alkalmazott gyakorlattal. Az is kiderült, hogy Kínában a számítógép kategóriába tartozó cikkekre, így például az Apple táblagépére, két év garancia jár, szemben az Apple szabványával, amely csak egyet ír elő.
A média által felkapott problémákra az Apple lényegében nem reagált, elhárította az újságírók érdeklődését, és ezzel csak olajat öntött a tűzre. A sajtó, köztük a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao arroganciával vádolta meg a vállalatot, s a héten négy kommentárt is szentelt a témának. A kínai főbb orgánumokban több mint ötven kritikus írás jelent meg, s az Apple hallgatását a cég legnagyobb helyi kommunikációs válságának tartják. A nyugati sajtóban, miközben általában nem kérdőjelezik meg a kifogásokat, úgy vélik, tudatos hadjárat indult a Kínában amúgy igen közkedvelt termékeket értékesítő amerikai óriás ellen, s ennek legvalószínűbb okaként a kínai termékekkel és vállalatokkal szembeni méltánytalannak tartott külföldi megkülönböztetést sejtik. Az Apple elleni fellépés mögött ugyanakkor más vélemények szerint a média öngerjesztő hatásáról és a kínai vásárlók, valamint újságírók érzékenységéről, továbbá a bel- és külföldi termékekkel szembeni minőségi kifogásoknak a korábbinál hangsúlyosabb kezeléséről van szó.
A felperes sanghaji filmstúdió, amely kasszasikereket hozó animációs filmek készítésére szakosodott, azzal vádolja az Apple pekingi leányvállalatát, hogy megsértette a szerzői jogokat, s engedély nélkül tette lehetővé filmjeinek letöltését. A stúdió, amelynek állítása szerint az Apple Store-ban 110 alkotását árulta, kártérítést követel. Tavaly szeptemberben a mostani eljárásban is érintett fővárosi bíróság 520 ezer jüan, csaknem 20 millió forint kártérítés megfizetésre kötelezte az Apple-t, mert megállapodás nélkül tett elérhetővé olyan termékeket, amelyek jogtulajdonosa a China Encyclopedia Publishing volt.
A napokban Sanghajban is keresetet nyújtottak be az Apple ellen szabadalmi jogsértés miatt. A Zhizhen Network Technology (ZNT) vállalat ugyanis azt állítja, hogy az általa kifejlesztett és bejegyeztetett beszédfelismerő keresőalkalmazást jogellenesen használja a cég iPhone készülékein. Ezzel egy időben a kínai minőségfelügyeleti és ellenőrző főhatóság csütörtökön bejelentette, hogy az Apple garanciális szolgáltatásai ellentétesek az ország jogszabályaival, ezért azok módosítását kérte, az illetékes hatóságokat pedig eljárásra kötelezte.
A kínai médiában az Apple megkülönböztetett figyelemben részesül azóta, hogy a kínai központi televízió (CCTV) március közepén, a fogyasztók világnapja alkalmából bemutatott egy riportot. Ez arra világított rá, hogy az amerikai vállalat kettős mércét használ, Kínában nyújtott garanciális szolgáltatása nincs összhangban a világ fejlett országaiban alkalmazott elvekkel, illetve a vonatkozó kínai szabályokkal. A fő problémát a kritikusok abban látták, hogy az egyéves garanciális időszakban javított készülék garanciája nem hosszabbodik meg további egy évvel a javítás után, ellentétben a másutt alkalmazott gyakorlattal. Az is kiderült, hogy Kínában a számítógép kategóriába tartozó cikkekre, így például az Apple táblagépére, két év garancia jár, szemben az Apple szabványával, amely csak egyet ír elő.
A média által felkapott problémákra az Apple lényegében nem reagált, elhárította az újságírók érdeklődését, és ezzel csak olajat öntött a tűzre. A sajtó, köztük a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao arroganciával vádolta meg a vállalatot, s a héten négy kommentárt is szentelt a témának. A kínai főbb orgánumokban több mint ötven kritikus írás jelent meg, s az Apple hallgatását a cég legnagyobb helyi kommunikációs válságának tartják. A nyugati sajtóban, miközben általában nem kérdőjelezik meg a kifogásokat, úgy vélik, tudatos hadjárat indult a Kínában amúgy igen közkedvelt termékeket értékesítő amerikai óriás ellen, s ennek legvalószínűbb okaként a kínai termékekkel és vállalatokkal szembeni méltánytalannak tartott külföldi megkülönböztetést sejtik. Az Apple elleni fellépés mögött ugyanakkor más vélemények szerint a média öngerjesztő hatásáról és a kínai vásárlók, valamint újságírók érzékenységéről, továbbá a bel- és külföldi termékekkel szembeni minőségi kifogásoknak a korábbinál hangsúlyosabb kezeléséről van szó.