Berta Sándor
Akadémikusok az európai adatvédelmi reform mellett
Több mint hatvan európai tudós állt ki amellett, hogy szükség van az európai adatvédelem megújítására. A kutatók elfogadhatatlannak tartják az ipari lobbi érveit.
Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az új európai adatvédelmi irányelv tervezetét. 62 professzor már februárban megjelentette a dokumentummal kapcsolatos észrevételeit, de a támogatók tábora azóta is folyamatosan nő. 21 országból csatlakoztak eddig a kezdeményezéshez, Magyarországot hárman képviselik: Irion Krisztina, a Közép-Európai Egyetem Közpolitikai Tanszékéről; dr. Majtényi László egyetemi docens, volt adatvédelmi ombudsman, és dr. Székely Iván egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikai Technológia Tanszékéről.
Az egyik fő érv az adatvédelmi reform ellen az, hogy az előírások túl szigorúak és innovációellenesek lesznek, mindez pedig visszavetheti az európai piaci versenyt. Nos, az európai tudósok ezt pont fordítva gondolják. Az innováció szárnyalhat majd és az új szabályozás kedvezhet azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyeknek szeretnének az adatvédelemre hangsúlyt fektetni, vagy kiemelten figyelni. Emellett eltűnhetnek a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi bizonytalanságok. Az új rendszer egyedül a nagy reklámhálózatok vagy az adatkereskedők működését korlátozhatja, ezen a két területen azonban így is új szabályozásra van szükség.
Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa, egyben az Európai Bizottság alelnöke szerint erősebb, korszerűbb és egységes európai adatvédelemre van szükség. Vannak azonban aggodalmak is: a Paidcontent tavaly már rámutatott, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, úgy az adatvédelem néhány éven belül a gazdagok kiváltsága lehet. Kevesen tudják majd ugyanis megfizetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik az online elérhető információk hosszú távú törlését. A szigorúbb adatvédelem tehát egyúttal drágább internetes ajánlatokat jelenthet majd. Az adatokat viszont csak akkor dolgozhatják fel a cégek, ha ehhez a polgárok hozzájárulnak.
Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az új európai adatvédelmi irányelv tervezetét. 62 professzor már februárban megjelentette a dokumentummal kapcsolatos észrevételeit, de a támogatók tábora azóta is folyamatosan nő. 21 országból csatlakoztak eddig a kezdeményezéshez, Magyarországot hárman képviselik: Irion Krisztina, a Közép-Európai Egyetem Közpolitikai Tanszékéről; dr. Majtényi László egyetemi docens, volt adatvédelmi ombudsman, és dr. Székely Iván egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikai Technológia Tanszékéről.
Az egyik fő érv az adatvédelmi reform ellen az, hogy az előírások túl szigorúak és innovációellenesek lesznek, mindez pedig visszavetheti az európai piaci versenyt. Nos, az európai tudósok ezt pont fordítva gondolják. Az innováció szárnyalhat majd és az új szabályozás kedvezhet azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyeknek szeretnének az adatvédelemre hangsúlyt fektetni, vagy kiemelten figyelni. Emellett eltűnhetnek a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi bizonytalanságok. Az új rendszer egyedül a nagy reklámhálózatok vagy az adatkereskedők működését korlátozhatja, ezen a két területen azonban így is új szabályozásra van szükség.
Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa, egyben az Európai Bizottság alelnöke szerint erősebb, korszerűbb és egységes európai adatvédelemre van szükség. Vannak azonban aggodalmak is: a Paidcontent tavaly már rámutatott, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, úgy az adatvédelem néhány éven belül a gazdagok kiváltsága lehet. Kevesen tudják majd ugyanis megfizetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik az online elérhető információk hosszú távú törlését. A szigorúbb adatvédelem tehát egyúttal drágább internetes ajánlatokat jelenthet majd. Az adatokat viszont csak akkor dolgozhatják fel a cégek, ha ehhez a polgárok hozzájárulnak.