Berta Sándor
Nincsenek biztonságban az európai adatok az USA-ban
Európai szakemberek azt állítják, hogy az amerikai hivatalok bármikor titokban hozzáférhetnek a Google, a Facebook vagy a Dropbox Cloud-szolgáltatásaiban tárolt adatokhoz.
Az Európai Parlament Polgárjogi, Igazságügyi és Belügyi Bizottsága azzal bízta meg a Centre D'Etudes Sur Les Conflits és a Centre for European Policy Studies munkatársait, hogy készítsenek tanulmányt arról: a Cloud Computing terjedésével párhuzamosan növekszik-e a kiberbűncselekmények száma és emiatt szükség van-e intézkedésekre? Nos, a szakemberek a Fighting Cyber Crime and Protecting Privacy in the Cloud című tanulmányban megállapították, hogy valóban szükség van közbeavatkozásra, de kevésbé a kiberbűnőzés erősödése miatt, ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a felhasználók elveszíthetik az ellenőrzést az adataik felett, különösen akkor, ha azok amerikai cégek szerverein vannak.
Amerikai hivatalok vagy nyomozók bármikor kérhetik egy tengerentúli bíróságtól az információk kiadását és ezáltal megfigyelhetik a külföldi internetezőket. Ezt a 2001. szeptember 11. után bevezetett terrorizmus elleni biztonsági törvény (Patriot Act) biztosítja, míg az európaiak tömeges ellenőrzését a 2008-as Foreign Intelligence Surveillance Amendment Act (FISAA) teszi lehetővé.
Az amerikai cégeknél lévő adatokba simán betekinthet az amerikai kormány
A Centre D'Etudes Sur Les Conflits és a Centre for European Policy szakértői azt javasolják az Európai Parlament képviselőinek, hogy foglalkozzanak a felhőszolgáltatások jogbiztonságával és kezdeményezzenek tárgyalásokat az USA-val azért, hogy az változtasson a jelenlegi helyzeten. Továbbá fontos, hogy az emberek értesüljenek arról, ha a számítási felhőben tárolt adataik az Amerikai Egyesült Államokba kerülnek és arról is, hogy milyen mindez milyen következményekkel járhat.
William Kennard, az USA európai uniós nagykövete hangsúlyozta: tavaly megpróbálta eloszlatni az amerikai hivatalok totális ellenőrzése kapcsán felmerült aggodalmakat, miszerint náluk is vannak olyan jogszabályok, amelyek az egyes személyek magánéletét védik. Mindez azonban nem nyugtatta meg az európai vezetőket, többek között azért, mert az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala új elemzőközpontot épít. A kutatók ennek ellenére remélik, hogy 2020-ig a felhőkben futó európai uniós szolgáltatások legalább 50 százaléka az EU teljes körű jogi védelme alá tartozik majd.
Az Európai Parlament Polgárjogi, Igazságügyi és Belügyi Bizottsága azzal bízta meg a Centre D'Etudes Sur Les Conflits és a Centre for European Policy Studies munkatársait, hogy készítsenek tanulmányt arról: a Cloud Computing terjedésével párhuzamosan növekszik-e a kiberbűncselekmények száma és emiatt szükség van-e intézkedésekre? Nos, a szakemberek a Fighting Cyber Crime and Protecting Privacy in the Cloud című tanulmányban megállapították, hogy valóban szükség van közbeavatkozásra, de kevésbé a kiberbűnőzés erősödése miatt, ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a felhasználók elveszíthetik az ellenőrzést az adataik felett, különösen akkor, ha azok amerikai cégek szerverein vannak.
Amerikai hivatalok vagy nyomozók bármikor kérhetik egy tengerentúli bíróságtól az információk kiadását és ezáltal megfigyelhetik a külföldi internetezőket. Ezt a 2001. szeptember 11. után bevezetett terrorizmus elleni biztonsági törvény (Patriot Act) biztosítja, míg az európaiak tömeges ellenőrzését a 2008-as Foreign Intelligence Surveillance Amendment Act (FISAA) teszi lehetővé.
Az amerikai cégeknél lévő adatokba simán betekinthet az amerikai kormány
A Centre D'Etudes Sur Les Conflits és a Centre for European Policy szakértői azt javasolják az Európai Parlament képviselőinek, hogy foglalkozzanak a felhőszolgáltatások jogbiztonságával és kezdeményezzenek tárgyalásokat az USA-val azért, hogy az változtasson a jelenlegi helyzeten. Továbbá fontos, hogy az emberek értesüljenek arról, ha a számítási felhőben tárolt adataik az Amerikai Egyesült Államokba kerülnek és arról is, hogy milyen mindez milyen következményekkel járhat.
William Kennard, az USA európai uniós nagykövete hangsúlyozta: tavaly megpróbálta eloszlatni az amerikai hivatalok totális ellenőrzése kapcsán felmerült aggodalmakat, miszerint náluk is vannak olyan jogszabályok, amelyek az egyes személyek magánéletét védik. Mindez azonban nem nyugtatta meg az európai vezetőket, többek között azért, mert az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala új elemzőközpontot épít. A kutatók ennek ellenére remélik, hogy 2020-ig a felhőkben futó európai uniós szolgáltatások legalább 50 százaléka az EU teljes körű jogi védelme alá tartozik majd.