MTI
250 éve van mérnökképzés Miskolcon
Jeles évfordulóra emlékezett csütörtökön a Miskolci Egyetem, az intézmény jogelődje 250 évvel ezelőtt Selmecbányán alakult meg, a világon elsőként, a Magyar Királyság területén itt jött létre felsőfokú műszaki szakembereket, mérnököket képző akadémia.
Patkó Gyula rektor a múltat felidézve azt mondta: a Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben lll. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule) volt, ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. Mária Terézia 1762. október 22-én hagyta jóvá az akadémiai szintű bányászati-kohászati szakemberképzés indítását Magyarország területén. A ma Szlovákiában lévő Selmecbánya egykor a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt, aranyat és ezüstöt bányásztak a környéken. A bányászat a polgárság kezében volt, a világon először itt alkalmaztak puskaport a föld mélyén lévő ásványok kitermeléséhez.
A rektor emlékeztetett arra, hogy az akadémia olyan műszaki szakembereket képzett, akik a bányaművelés-bányajog, a bányamérés, az ércelőkészítés, a kohászat, valamint a pénzverés területének szakértői voltak. Az 1867-es kiegyezéstől az oktatás nyelve magyar lett, 1867 és 1904 között az intézmény elnevezése Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia volt. A selmeci akadémia oktatói megteremtették a magyar bányászati, kohászati és erdészeti szaknyelv alapjait. Sorra jelentették meg a magyar nyelven megírt alapvető szakmunkákat. Az intézmény 1904-ben felvette a Bányászati és Erdészeti Főiskola nevet.
A trianoni békeszerződés után a főiskola megkezdte elköltözését Selmecbányáról, és teljes tanári karával, hallgatóságával, valamint oktatási felszereléseivel, berendezéseivel, könyvtárával 1919 tavaszán Sopronban települt le. Onnan 1949 és 1959 között költözött át Miskolcra, az újonnan alakult Nehézipari Műszaki Egyetemen létesült a bányászati és a kohászati kar. A két kar őrzi, ápolja és továbbviszi a selmeci, soproni hagyományokat és szellemet - mondta Patkó Gyula.
A Miskolci Egyetem őrzi és megbecsüli a múlt hagyatékait is, a selmeci ásványgyűjteményt, a műemlékkönyvtárat, amelyből 40 ezer kötet Miskolcon és mintegy 10 ezer kötet Sopronban található. Az alapítás 250. évfordulója alkalmából a Miskolci Egyetem - mint utódintézmény - Mária Terézia tiszteletére emléktáblát avatott, amelyet Habsburg György, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Patkó Gyula leplezett le.
Patkó Gyula rektor a múltat felidézve azt mondta: a Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben lll. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule) volt, ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. Mária Terézia 1762. október 22-én hagyta jóvá az akadémiai szintű bányászati-kohászati szakemberképzés indítását Magyarország területén. A ma Szlovákiában lévő Selmecbánya egykor a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt, aranyat és ezüstöt bányásztak a környéken. A bányászat a polgárság kezében volt, a világon először itt alkalmaztak puskaport a föld mélyén lévő ásványok kitermeléséhez.
A rektor emlékeztetett arra, hogy az akadémia olyan műszaki szakembereket képzett, akik a bányaművelés-bányajog, a bányamérés, az ércelőkészítés, a kohászat, valamint a pénzverés területének szakértői voltak. Az 1867-es kiegyezéstől az oktatás nyelve magyar lett, 1867 és 1904 között az intézmény elnevezése Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia volt. A selmeci akadémia oktatói megteremtették a magyar bányászati, kohászati és erdészeti szaknyelv alapjait. Sorra jelentették meg a magyar nyelven megírt alapvető szakmunkákat. Az intézmény 1904-ben felvette a Bányászati és Erdészeti Főiskola nevet.
A trianoni békeszerződés után a főiskola megkezdte elköltözését Selmecbányáról, és teljes tanári karával, hallgatóságával, valamint oktatási felszereléseivel, berendezéseivel, könyvtárával 1919 tavaszán Sopronban települt le. Onnan 1949 és 1959 között költözött át Miskolcra, az újonnan alakult Nehézipari Műszaki Egyetemen létesült a bányászati és a kohászati kar. A két kar őrzi, ápolja és továbbviszi a selmeci, soproni hagyományokat és szellemet - mondta Patkó Gyula.
A Miskolci Egyetem őrzi és megbecsüli a múlt hagyatékait is, a selmeci ásványgyűjteményt, a műemlékkönyvtárat, amelyből 40 ezer kötet Miskolcon és mintegy 10 ezer kötet Sopronban található. Az alapítás 250. évfordulója alkalmából a Miskolci Egyetem - mint utódintézmény - Mária Terézia tiszteletére emléktáblát avatott, amelyet Habsburg György, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Patkó Gyula leplezett le.