SG.hu
Százból hat magyar bankkártyával éltek már vissza
A G Data felmérésében száz magyar bankkártya-tulajdonosból hat arról számolt be, hogy történt már visszaélés a kártyájával. Az összesített kár az óvatos becslések szerint is eléri az 1,5 milliárd forintot.
A szervezet közleménye szerint a hazai 18‒59 éves lakosság 80 százaléka, azaz több mint 4,7 millió magyar rendelkezik bankkártyával vagy hitelkártyával. A G Data vírusirtócég 1200 fős reprezentatív felmérésében a válaszadók 6 százaléka számolt be arról, hogy már előfordult, hogy ismeretlen személy visszaélt kártyájával. Mindez azt jelenti, hogy összességében legalább 250-300 ezer incidens történhetett eddig magyar állampolgárokkal.
A hitelkártyákkal történő visszaélések során okozott kár mértéke az esetek 26 százalékában elérte vagy meghaladta a 20 ezer forintot, 40 százalékában 20 ezer forintnál kisebb összegű volt, míg 31 százalékban sikerült megakadályozni a közvetlen károkozást. Mindez legalább 1,5 milliárd forint közvetlen veszteséget jelent, melyhez kapcsolódóan a válaszadók 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy az okozott kárt nem térítette meg a bank. Emellett a visszaélések 55 százalékában volt szükség új bankkártya igénylésére, és ezen esetek 75 százalékában az ügyfelet terhelték az új kártya kiállításának költségei.
A G Data internetbiztonsági szakértője, Maulis Csaba a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy a netbankolás és a mobilbankolás terjedésével tovább növekedhet az incidensek száma, mivel folyamatosan újabb kártevők jelennek meg, melyek a bankkártyák adatait próbálják megszerezni. Míg Magyarországon 2009-ben még csupán az internetezők 46 százaléka vett igénybe netbank szolgáltatást, ez az arány 2011-ben már 57 százalék volt.
„A ma terjedő trójai kártevők arra is képesek, hogy az SMS-üzenetekben érkező banki tranzakciós azonosítókat elfogják, és ezeket felhasználva hamis egyenleget mutassanak a bankszámla-tulajdonosok felé” – emeli ki Maulis Csaba. A szakértő hangsúlyozza, hogy az internetes kártevők – a trójaiak és a kémprogramok – gyártása nemzetközi szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódik, melyek világszerte több száz milliárd dollárnyi kárt okoznak évente. Maulis Csaba szerint ezalatt a vírusirtó szoftverek a hagyományos módszerekkel csak a kártevők egy részét ismerik fel idejekorán, ami sérülékennyé teheti a védelmet.
A szervezet közleménye szerint a hazai 18‒59 éves lakosság 80 százaléka, azaz több mint 4,7 millió magyar rendelkezik bankkártyával vagy hitelkártyával. A G Data vírusirtócég 1200 fős reprezentatív felmérésében a válaszadók 6 százaléka számolt be arról, hogy már előfordult, hogy ismeretlen személy visszaélt kártyájával. Mindez azt jelenti, hogy összességében legalább 250-300 ezer incidens történhetett eddig magyar állampolgárokkal.
A hitelkártyákkal történő visszaélések során okozott kár mértéke az esetek 26 százalékában elérte vagy meghaladta a 20 ezer forintot, 40 százalékában 20 ezer forintnál kisebb összegű volt, míg 31 százalékban sikerült megakadályozni a közvetlen károkozást. Mindez legalább 1,5 milliárd forint közvetlen veszteséget jelent, melyhez kapcsolódóan a válaszadók 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy az okozott kárt nem térítette meg a bank. Emellett a visszaélések 55 százalékában volt szükség új bankkártya igénylésére, és ezen esetek 75 százalékában az ügyfelet terhelték az új kártya kiállításának költségei.
A G Data internetbiztonsági szakértője, Maulis Csaba a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy a netbankolás és a mobilbankolás terjedésével tovább növekedhet az incidensek száma, mivel folyamatosan újabb kártevők jelennek meg, melyek a bankkártyák adatait próbálják megszerezni. Míg Magyarországon 2009-ben még csupán az internetezők 46 százaléka vett igénybe netbank szolgáltatást, ez az arány 2011-ben már 57 százalék volt.
„A ma terjedő trójai kártevők arra is képesek, hogy az SMS-üzenetekben érkező banki tranzakciós azonosítókat elfogják, és ezeket felhasználva hamis egyenleget mutassanak a bankszámla-tulajdonosok felé” – emeli ki Maulis Csaba. A szakértő hangsúlyozza, hogy az internetes kártevők – a trójaiak és a kémprogramok – gyártása nemzetközi szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódik, melyek világszerte több száz milliárd dollárnyi kárt okoznak évente. Maulis Csaba szerint ezalatt a vírusirtó szoftverek a hagyományos módszerekkel csak a kártevők egy részét ismerik fel idejekorán, ami sérülékennyé teheti a védelmet.