MTI
Aj Vej-vej fotókiállítása az Ernst Múzeumban
Az egyik legismertebb kortárs képzőművész, emberjogi aktivista, a kínai Aj Vej-vej New York-i korszakának fotóiból rendez kiállítást az Ernst Múzeum.
Az Aj Vej-vej New York 1983-1993 címet viselő anyag 227 fotóját maga a művész válogatta archívumából, a kiállítást tárlatvezetésen mutatták be a kurátorok a sajtó képviselőinek. Gulyás Gábor, a Műcsarnok és az Ernst Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem olyan művész anyagát állítják ki, aki alakítja a kortárs alkotóművészeti trendet, hanem olyanét, aki újat hoz létre. Bár a 227 képet a 10 ezerből Aj Vej-vej válogatta, a tárlat Készman József kurátor közreműködésével került a falra, együttműködésben a berlini Alexander Ochs Galériával. A bemutatón Készman József azt hangsúlyozta, hogy a képekből egy izgalmas időszalag áll össze, érdekes a készítőjének a valósághoz való "hibrid" viszonya, részben beállítottak a fotók, másfelől a pillanatot ragadják meg.
A művész nem jöhetett Budapestre, mert a kínai hatóságok nem engedélyezték külföldre utazását
A kiállítás létrehozásában Alexander Och is közreműködött, és mint elmondta, az installáció Aj Vej-vej elképzelése szerint készült és azonos a két előző, berlini és moszkvai kiállítással. A budapesti plakáton és a szórólapokra viszont a művész fiatalkori aktját választották. A kiállításon bemutatják azt a néhány évvel ezelőtt készült sebhelyes portrét is, amely azután készült, hogy a művészt Kínában egy liftben megtámadták. Az ütésektől Aj Vej-vej fejében egy bevérzés keletkezett, amelyet a müncheni Documentára érkezve azonnal meg kellett operáltatnia.
Ochs kiemelte, hogy Aj vej-vej csupán a szecsuáni földrengés és a pekingi olimpia körül, például a Tibetért tüntetők elhallgattatása után, 2008-ban kezdett politizálni. 2011-ben letartóztatták, sanghaji stúdióját lerombolták. Az erőteljes nemzetközi tiltakozásokra szabadon engedték, de "izolációs" őrizetben tartják, így sem Berlinben, sem Budapesten nem lehet jelen a vernisszázson. Donáth Péter, a közösségi alapú filmforgalmazással foglalkozó magyarhangya mozgalom alapítója elmondta, hogy októbertől Magyarországon is vetítik a világpremier előtt álló és általuk forgalmazott Ai Weiwei: Never Sorry című filmet, Alison Klayman munkáját, amelynek néhány epizódjába már most betekinthet a kiállítás látogatója.
A háttérben Aj Vej-vej portréja látható
Aj Vej-vej sokoldalú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő művész, aki az utóbbi években vált a kortárs képzőművészet világszerte egyik legismertebb alkotójává. New York-i tanulmányai, valamint ottani tartózkodása (1983-1993) alatt több mint tízezer fotót készített saját magáról, a városról és lakóiról. Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét.
New York East Village nevű bohémnegyedében prominens tagja volt a kivándorolt kínai művész-értelmiségi közösségnek, a környék akkoriban bimbózó avantgárd szcénájának. Akkoriban fényképezőgépét arra használta, hogy saját életét, munkáját, környezetét és a kor atmoszféráját megörökítse; fotóiban egyértelműen fellelhetőek konceptuális művészetének kezdetei. A magyarországi bemutatóra a Műcsarnok Kiadó és a Distanz Verlag együttműködésében reprezentatív katalógus is készült, amelyben a tárlat valamennyi fotója mellett tanulmányok, interjúk is helyet kapnak.
Az Aj Vej-vej New York 1983-1993 címet viselő anyag 227 fotóját maga a művész válogatta archívumából, a kiállítást tárlatvezetésen mutatták be a kurátorok a sajtó képviselőinek. Gulyás Gábor, a Műcsarnok és az Ernst Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem olyan művész anyagát állítják ki, aki alakítja a kortárs alkotóművészeti trendet, hanem olyanét, aki újat hoz létre. Bár a 227 képet a 10 ezerből Aj Vej-vej válogatta, a tárlat Készman József kurátor közreműködésével került a falra, együttműködésben a berlini Alexander Ochs Galériával. A bemutatón Készman József azt hangsúlyozta, hogy a képekből egy izgalmas időszalag áll össze, érdekes a készítőjének a valósághoz való "hibrid" viszonya, részben beállítottak a fotók, másfelől a pillanatot ragadják meg.
A művész nem jöhetett Budapestre, mert a kínai hatóságok nem engedélyezték külföldre utazását
A kiállítás létrehozásában Alexander Och is közreműködött, és mint elmondta, az installáció Aj Vej-vej elképzelése szerint készült és azonos a két előző, berlini és moszkvai kiállítással. A budapesti plakáton és a szórólapokra viszont a művész fiatalkori aktját választották. A kiállításon bemutatják azt a néhány évvel ezelőtt készült sebhelyes portrét is, amely azután készült, hogy a művészt Kínában egy liftben megtámadták. Az ütésektől Aj Vej-vej fejében egy bevérzés keletkezett, amelyet a müncheni Documentára érkezve azonnal meg kellett operáltatnia.
Ochs kiemelte, hogy Aj vej-vej csupán a szecsuáni földrengés és a pekingi olimpia körül, például a Tibetért tüntetők elhallgattatása után, 2008-ban kezdett politizálni. 2011-ben letartóztatták, sanghaji stúdióját lerombolták. Az erőteljes nemzetközi tiltakozásokra szabadon engedték, de "izolációs" őrizetben tartják, így sem Berlinben, sem Budapesten nem lehet jelen a vernisszázson. Donáth Péter, a közösségi alapú filmforgalmazással foglalkozó magyarhangya mozgalom alapítója elmondta, hogy októbertől Magyarországon is vetítik a világpremier előtt álló és általuk forgalmazott Ai Weiwei: Never Sorry című filmet, Alison Klayman munkáját, amelynek néhány epizódjába már most betekinthet a kiállítás látogatója.
A háttérben Aj Vej-vej portréja látható
Aj Vej-vej sokoldalú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő művész, aki az utóbbi években vált a kortárs képzőművészet világszerte egyik legismertebb alkotójává. New York-i tanulmányai, valamint ottani tartózkodása (1983-1993) alatt több mint tízezer fotót készített saját magáról, a városról és lakóiról. Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét.
New York East Village nevű bohémnegyedében prominens tagja volt a kivándorolt kínai művész-értelmiségi közösségnek, a környék akkoriban bimbózó avantgárd szcénájának. Akkoriban fényképezőgépét arra használta, hogy saját életét, munkáját, környezetét és a kor atmoszféráját megörökítse; fotóiban egyértelműen fellelhetőek konceptuális művészetének kezdetei. A magyarországi bemutatóra a Műcsarnok Kiadó és a Distanz Verlag együttműködésében reprezentatív katalógus is készült, amelyben a tárlat valamennyi fotója mellett tanulmányok, interjúk is helyet kapnak.