Napi Online
Kritikus méreteket kezd ölteni az áramlopás
Egész Délkelet-Európában egyre súlyosabb problémát jelent az áramlopás terjedése.
A kommentárok szerint már nemcsak a balkáni országok gazdaságát, de a jog tiszteletben tartását is aláássa a térségben egyre nagyobb méreteket öltő áramlopás. A Southeast European Times írása kiemelte, hogy a tolvajok eurómilliós károkat okoznak a szolgáltatóknak, és az elemzők már csak abban bíznak, hogy az egyre több külföldi vállalat, amelyek felvásárolják a helyieket, képes lesz rendet teremteni.
A tolvajok módszere mondhatni univerzális - vagy a villanyórát manipulálják, vagy illegálisan rácsatlakoznak a villanyvezetékre. Hogy ez mennyire elterjedt, arra jellemző a cseh CEZ cég albániai leányvállalatának tapasztalata: a kisebb fogyasztású hónapokban a teljes áramszolgáltatás 15, a nagyobb terhelésűekben 30 százalékát lopják el. A cég megszünteti a szolgáltatást azoknál, akik lopják az áramot, de ez nem használ azok ellen, akik illegálisan csatlakoznak rá a vezetékeire. Koszovóban is hasonló a helyzet, ott az áram közel 20 százalékát lopják el évente. Az EVN Macedoniának, az osztrák óriás áramszolgáltató leányvállalatának évi 14 millió eurós kárt okoznak a tolvajok
Ezek a lopások aláássák a hálózatok fejlesztési beruházásait, és alapvető okai az áramár meredek emelkedésének - nyilatkozta a SETimesnak Konstantin Dimitrov, a macedón energiahatékonysági szövetség elnöke. Jó példa az áramszolgáltatók balkáni nehézségeire ami az albán többség lakta Velesta városában történt. Az itt fogyasztott áram 60 százalékát vagy lopták, vagy nem fizették ki. Amikor emiatt a cég két napra megszüntette az áramszolgáltatást, a lakosság blokád alá vette az EVN épületét, és felgyújtással fenyegette meg, ha nem állítják vissza a szolgáltatást. Visszaállították.
Dimitrov szerint részben az államok a felelősek a kialakult helyzetért, amikor ugyanis az energiavállalatok állami tulajdonban voltak, nemigen törődtek a lopással, vagyis az emberek ezt egyféle szokásjog alapján folytatják. Ez azonban nem adhat felmentést a tolvajoknak, és remélik, hogy a vállalatok új gazdái a kormányok segítségével keményen leszoktatják majd az embereket erről a hagyományról. A jelek szerint azonban ez nem lesz könnyű - bár a Macedóniában már 5-25 ezer eurós, sőt börtönbüntetések állítólag már hoztak némi eredményt, még vannak falvak, ahová az áramszolgáltató emberei be se merészkednek, mert azonnal megtámadják őket.
A kommentárok szerint már nemcsak a balkáni országok gazdaságát, de a jog tiszteletben tartását is aláássa a térségben egyre nagyobb méreteket öltő áramlopás. A Southeast European Times írása kiemelte, hogy a tolvajok eurómilliós károkat okoznak a szolgáltatóknak, és az elemzők már csak abban bíznak, hogy az egyre több külföldi vállalat, amelyek felvásárolják a helyieket, képes lesz rendet teremteni.
A tolvajok módszere mondhatni univerzális - vagy a villanyórát manipulálják, vagy illegálisan rácsatlakoznak a villanyvezetékre. Hogy ez mennyire elterjedt, arra jellemző a cseh CEZ cég albániai leányvállalatának tapasztalata: a kisebb fogyasztású hónapokban a teljes áramszolgáltatás 15, a nagyobb terhelésűekben 30 százalékát lopják el. A cég megszünteti a szolgáltatást azoknál, akik lopják az áramot, de ez nem használ azok ellen, akik illegálisan csatlakoznak rá a vezetékeire. Koszovóban is hasonló a helyzet, ott az áram közel 20 százalékát lopják el évente. Az EVN Macedoniának, az osztrák óriás áramszolgáltató leányvállalatának évi 14 millió eurós kárt okoznak a tolvajok
Ezek a lopások aláássák a hálózatok fejlesztési beruházásait, és alapvető okai az áramár meredek emelkedésének - nyilatkozta a SETimesnak Konstantin Dimitrov, a macedón energiahatékonysági szövetség elnöke. Jó példa az áramszolgáltatók balkáni nehézségeire ami az albán többség lakta Velesta városában történt. Az itt fogyasztott áram 60 százalékát vagy lopták, vagy nem fizették ki. Amikor emiatt a cég két napra megszüntette az áramszolgáltatást, a lakosság blokád alá vette az EVN épületét, és felgyújtással fenyegette meg, ha nem állítják vissza a szolgáltatást. Visszaállították.
Dimitrov szerint részben az államok a felelősek a kialakult helyzetért, amikor ugyanis az energiavállalatok állami tulajdonban voltak, nemigen törődtek a lopással, vagyis az emberek ezt egyféle szokásjog alapján folytatják. Ez azonban nem adhat felmentést a tolvajoknak, és remélik, hogy a vállalatok új gazdái a kormányok segítségével keményen leszoktatják majd az embereket erről a hagyományról. A jelek szerint azonban ez nem lesz könnyű - bár a Macedóniában már 5-25 ezer eurós, sőt börtönbüntetések állítólag már hoztak némi eredményt, még vannak falvak, ahová az áramszolgáltató emberei be se merészkednek, mert azonnal megtámadják őket.