Berta Sándor
Komoly teszteket kell kiállnia a notebookoknak
Az Asus Quality Lab Tajpejben a konszern központi épületének alagsorában található. Itt tesztelik a piacra kerülő termékeket, elsősorban a notebookokat és más hardvereket.
Az 5,6 millió dolláros költséggel létrehozott részleg feladata, hogy a legkülönfélébb módszerekkel tesztelje a legyártott eszközöket. A falak világossárgák, a nagy ablakok a tesztlaboratóriumba nyújtanak bepillantást. A különböző készülékek tesztelése meghatározott sorrend szerint zajlik. A notebook vagy más hardver először az úgynevezett klímakamrába kerül. Itt szimulálják többek között, hogy milyen nyomásnak kell ellenállnia alacsony légnyomáson, például egy repülőgépen. Modellezik azt is, hogy miként hat a kiválasztott modellre az extrém szárazság vagy a kirívóan magas páratartalom. De mindez csak a kezdet.
A következő helyiségben vannak a hőkamrák, ahol extrém hőmérsékleteknek és hőmérsékelt-ingadozásoknak teszik ki a laptopokat. Itt néhány másodperc alatt akár 100 Celsius-fokos hőmérséklet-különbségek is előfordulhatnak. A következő szintet a vibrációs kamrák jelentik, ahol olyan érzése van az embernek, mintha egy harckocsi parkolna le a másik szobában. Itt egy mérnök kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy hangos helyiségről van szó, ahol semmit sem szabad megfogni és ahol kényelmetlen hatások érhetik az embert. Itt azt modellezik, hogy milyen hatások érik a készülékeket szállítás közben vagy egy autóban. Ezután következnek a sokkolási tesztek, amikor különböző magasságokról ejtik le az eszközöket egy sima acélfelületre.
Az utolsó helyiség ezzel szemben úgy néz ki, mintha egy játékszoba lenne. Itt azt vizsgálják, hogy a gyártósorról kikerülő modellek képesek-e elviselni a mindennapok során őket érő monoton hatásokat. Robotujjak gépelnek teljesen értelmetlen szövegeket a billentyűzetek és az érintőképernyők használatával. A munkában összesen három gép vesz részt, egy robot pedig kizárólag azzal foglalkozik, hogy egy PC-s egeret nyomkodjon. Végül két berendezés kifejezetten a táblagépek hajlításával foglalkozik, hogy a tesztelt hardverek széttörnek vagy nem.
Minden terméknek túl kell élnie ezeket a teszteket, és amennyiben az egyik eszköz elbukik valamelyik feladat során akkor mérnökök hada kezdi el vizsgálni a lehetséges hiányosságokat. Csak miután ezeket kijavították és az újabb teszt sikeres volt, kezdődhet el a sorozatgyártás. Az első modelleket szintén alávetik a teszteknek. Végül azt vizsgálják, hogy miként élik túl a hardverek az Európába vagy Japánba szállítást, ide értve a repülőgépeken és a teherautókon való utazást is.
Az 5,6 millió dolláros költséggel létrehozott részleg feladata, hogy a legkülönfélébb módszerekkel tesztelje a legyártott eszközöket. A falak világossárgák, a nagy ablakok a tesztlaboratóriumba nyújtanak bepillantást. A különböző készülékek tesztelése meghatározott sorrend szerint zajlik. A notebook vagy más hardver először az úgynevezett klímakamrába kerül. Itt szimulálják többek között, hogy milyen nyomásnak kell ellenállnia alacsony légnyomáson, például egy repülőgépen. Modellezik azt is, hogy miként hat a kiválasztott modellre az extrém szárazság vagy a kirívóan magas páratartalom. De mindez csak a kezdet.
A következő helyiségben vannak a hőkamrák, ahol extrém hőmérsékleteknek és hőmérsékelt-ingadozásoknak teszik ki a laptopokat. Itt néhány másodperc alatt akár 100 Celsius-fokos hőmérséklet-különbségek is előfordulhatnak. A következő szintet a vibrációs kamrák jelentik, ahol olyan érzése van az embernek, mintha egy harckocsi parkolna le a másik szobában. Itt egy mérnök kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy hangos helyiségről van szó, ahol semmit sem szabad megfogni és ahol kényelmetlen hatások érhetik az embert. Itt azt modellezik, hogy milyen hatások érik a készülékeket szállítás közben vagy egy autóban. Ezután következnek a sokkolási tesztek, amikor különböző magasságokról ejtik le az eszközöket egy sima acélfelületre.
Az utolsó helyiség ezzel szemben úgy néz ki, mintha egy játékszoba lenne. Itt azt vizsgálják, hogy a gyártósorról kikerülő modellek képesek-e elviselni a mindennapok során őket érő monoton hatásokat. Robotujjak gépelnek teljesen értelmetlen szövegeket a billentyűzetek és az érintőképernyők használatával. A munkában összesen három gép vesz részt, egy robot pedig kizárólag azzal foglalkozik, hogy egy PC-s egeret nyomkodjon. Végül két berendezés kifejezetten a táblagépek hajlításával foglalkozik, hogy a tesztelt hardverek széttörnek vagy nem.
Minden terméknek túl kell élnie ezeket a teszteket, és amennyiben az egyik eszköz elbukik valamelyik feladat során akkor mérnökök hada kezdi el vizsgálni a lehetséges hiányosságokat. Csak miután ezeket kijavították és az újabb teszt sikeres volt, kezdődhet el a sorozatgyártás. Az első modelleket szintén alávetik a teszteknek. Végül azt vizsgálják, hogy miként élik túl a hardverek az Európába vagy Japánba szállítást, ide értve a repülőgépeken és a teherautókon való utazást is.
