Napi Online
Nem az újságírók dolga a médiavita
A legilletékesebbek nélkül tartotta meg a múlt szerdán az Európai Bizottság (EB) annak a konzultációsorozatnak az első menetét, amelyen az európai média helyzetét, illetve jövőjét akarják megvizsgálni.
Az öt alkalomra tervezett EU Media Futures Forum elnevezésű csoport első találkozójára 16 médiaszakértőt hívtak meg Brüsszelbe − újságíró azonban egy sem volt köztük, noha érkeztek kérések a sajtó részéről, hogy szívesen részt vennének a vitában.
"A digitális forradalom hatásai európai médiaiparra" tematikához így olyan cégek képviselői szólhattak hozzá, mint a Walt Disney vagy a belga De Persgroep újságkiadó, szem előtt tartva, hogy a találkozósorozat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a plurális médiaszektor és a minőségi újságírás kibontakozásának elősegítését, dacára a jelenleg csökkenő bevételeknek. A nyomtatott sajtóra különösen nehéz idők járnak, hiszen a hirdetési bevételek az internet beköszöntése óta folyamatosan apadnak. A digitális forradalom teljesen felforgatja a médiát − szögezte le közleményében a digitális ügyekért felelős uniós biztos, Neelie Kroes, hozzátéve, hogy nem konvencionális gondolkodásmódra van szükség ezzel kapcsolatban.
A találkozó sajtómeghívói úgy szóltak, hogy Kroes újságírókkal vitatja meg a média digitális jövőjét − az, hogy ehhez képest egyetlen újságírót se hívtak meg, élénk tiltakozást váltott ki az érintettek körében. Nagyon csalódottak vagyunk − mondta Renate Schröder, az európai újságíró-szövetség társelnöke az EuObservernek −, a csoport összetétele így nagyon üzleti jellegű lett. Az EB azonban nem látott kivetnivalót abban, hogy az újságírók kimaradtak: nem egyszerűen az újságírásról van szó, hanem általában a médiáról − magyarázta a bizonyítványt Ryan Heath, Kroes szóvivője.
A médiafórum állandó tagjai között kiadók, igazgatók, tudósok és politikusok vannak, az egyetlen "sajtómunkás" Oscar Bronner, az osztrák Der Standard napilap főszerkesztője.
Az öt alkalomra tervezett EU Media Futures Forum elnevezésű csoport első találkozójára 16 médiaszakértőt hívtak meg Brüsszelbe − újságíró azonban egy sem volt köztük, noha érkeztek kérések a sajtó részéről, hogy szívesen részt vennének a vitában.
"A digitális forradalom hatásai európai médiaiparra" tematikához így olyan cégek képviselői szólhattak hozzá, mint a Walt Disney vagy a belga De Persgroep újságkiadó, szem előtt tartva, hogy a találkozósorozat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a plurális médiaszektor és a minőségi újságírás kibontakozásának elősegítését, dacára a jelenleg csökkenő bevételeknek. A nyomtatott sajtóra különösen nehéz idők járnak, hiszen a hirdetési bevételek az internet beköszöntése óta folyamatosan apadnak. A digitális forradalom teljesen felforgatja a médiát − szögezte le közleményében a digitális ügyekért felelős uniós biztos, Neelie Kroes, hozzátéve, hogy nem konvencionális gondolkodásmódra van szükség ezzel kapcsolatban.
A találkozó sajtómeghívói úgy szóltak, hogy Kroes újságírókkal vitatja meg a média digitális jövőjét − az, hogy ehhez képest egyetlen újságírót se hívtak meg, élénk tiltakozást váltott ki az érintettek körében. Nagyon csalódottak vagyunk − mondta Renate Schröder, az európai újságíró-szövetség társelnöke az EuObservernek −, a csoport összetétele így nagyon üzleti jellegű lett. Az EB azonban nem látott kivetnivalót abban, hogy az újságírók kimaradtak: nem egyszerűen az újságírásról van szó, hanem általában a médiáról − magyarázta a bizonyítványt Ryan Heath, Kroes szóvivője.
A médiafórum állandó tagjai között kiadók, igazgatók, tudósok és politikusok vannak, az egyetlen "sajtómunkás" Oscar Bronner, az osztrák Der Standard napilap főszerkesztője.
