MTI
Az internet fokozatosan átveheti a televízió szerepét
Mintegy 2020-ra válhat általánossá az olyan sávszélességű internet-hozzáférés, amely már nemcsak elvben, hanem gyakorlatilag is képes eljuttatnia a televízióhoz hasonló mennyiségű tartalmat a felhasználókhoz - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese a Korrektúra konferencián Balatonalmádiban.
Mátrai Gábor ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy szélessáv jövőjéről szóló beszélgetés tagjai egyetértettek abban: az internet folyamatosan veszi át a televízió helyét az emberek életében. Az elnökhelyettes elmondta: az Európai Unió digitális menetrendje szerint 2013-ra kell mindenkinek alapvető szélessávú internethozzáférést biztosítani, de sok teendő áll még a hírközlésben a hatóság és a piaci szereplők előtt az infrastruktúrafejlesztés terén ahhoz, hogy lehetővé váljon, hogy az internet is hasonló mennyiségű tartalmat legyen képes ténylegesen eljuttatni a felhasználókhoz, mint jelenleg a televízió.
A 10 és 18 év közötti korosztály már több időt tölt a világháló használatával, mint televíziózással, azonban az életkoruk előrehaladtával ugyanők passzívabbá, a televízióval szemben befogadóbbá válnak, ezzel együtt azonban az internet használata továbbra is jelentős mértékben jelen lesz az életükben. Gazda Albert, az Origo és Dévényi István, a Hirado.hu főszerkesztője azonban megfordíthatatlan trendnek tartotta az internet előretörését. Dévényi István ugyanakkor sajnálattal beszélt arról, hogy az internetes felületek kevésbé vállalkoznak valódi tartalom-előállításra, azt mondta: a tartalmak 90 százalékát a nemzeti hírügynökség hírei adják.
Gazda Albert a tartalom-előállítással kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy a finanszírozási források beszűkülése miatt hamarosan a hagyományos módon már nem működtethetők az internetes szerkesztőségek, mint mondta, lehetséges, hogy ezzel a saját szerkesztőségének is szembe kell néznie.
A valóságshowkat elemző beszélgetés során szociológiai vizsgálatok elvégzését javasolta a médiahatóság számára a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Zsolt Péter médiaszociológus zsákutcás mérésnek nevezte a jelenleg folyó vizsgálatokat: így például a cigarettázás vagy az alkoholfogyasztás gyakoriságának számolását. Szerinte a műsorok alapproblémája, hogy olyan struktúrát teremtenek a szereplők között, amelyben ellenségeskedésre kényszerítik őket. A szociológus ezt erkölcstelen játéknak nevezte, amelynek hatásmechanizmusát szerinte vizsgálni kellene.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója erre válaszolva elmondta, hogy a csatorna már este kilenc órától sugározza ezt a vitatott műsorát, s azt is megjegyezte, hogy a produkció létét "a társadalmi érdeklődés" is indokolja. Kövecses Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tudományos munkatársa erre reagálva elmondta: a hatóságnak nem feladata, hogy mély összefüggésben vizsgálja a valóságshowkat, de a törvény betartását folyamatosan ellenőrzi.
Mátrai Gábor ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy szélessáv jövőjéről szóló beszélgetés tagjai egyetértettek abban: az internet folyamatosan veszi át a televízió helyét az emberek életében. Az elnökhelyettes elmondta: az Európai Unió digitális menetrendje szerint 2013-ra kell mindenkinek alapvető szélessávú internethozzáférést biztosítani, de sok teendő áll még a hírközlésben a hatóság és a piaci szereplők előtt az infrastruktúrafejlesztés terén ahhoz, hogy lehetővé váljon, hogy az internet is hasonló mennyiségű tartalmat legyen képes ténylegesen eljuttatni a felhasználókhoz, mint jelenleg a televízió.
A 10 és 18 év közötti korosztály már több időt tölt a világháló használatával, mint televíziózással, azonban az életkoruk előrehaladtával ugyanők passzívabbá, a televízióval szemben befogadóbbá válnak, ezzel együtt azonban az internet használata továbbra is jelentős mértékben jelen lesz az életükben. Gazda Albert, az Origo és Dévényi István, a Hirado.hu főszerkesztője azonban megfordíthatatlan trendnek tartotta az internet előretörését. Dévényi István ugyanakkor sajnálattal beszélt arról, hogy az internetes felületek kevésbé vállalkoznak valódi tartalom-előállításra, azt mondta: a tartalmak 90 százalékát a nemzeti hírügynökség hírei adják.
Gazda Albert a tartalom-előállítással kapcsolatban azt mondta: elképzelhető, hogy a finanszírozási források beszűkülése miatt hamarosan a hagyományos módon már nem működtethetők az internetes szerkesztőségek, mint mondta, lehetséges, hogy ezzel a saját szerkesztőségének is szembe kell néznie.
A valóságshowkat elemző beszélgetés során szociológiai vizsgálatok elvégzését javasolta a médiahatóság számára a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Zsolt Péter médiaszociológus zsákutcás mérésnek nevezte a jelenleg folyó vizsgálatokat: így például a cigarettázás vagy az alkoholfogyasztás gyakoriságának számolását. Szerinte a műsorok alapproblémája, hogy olyan struktúrát teremtenek a szereplők között, amelyben ellenségeskedésre kényszerítik őket. A szociológus ezt erkölcstelen játéknak nevezte, amelynek hatásmechanizmusát szerinte vizsgálni kellene.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója erre válaszolva elmondta, hogy a csatorna már este kilenc órától sugározza ezt a vitatott műsorát, s azt is megjegyezte, hogy a produkció létét "a társadalmi érdeklődés" is indokolja. Kövecses Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tudományos munkatársa erre reagálva elmondta: a hatóságnak nem feladata, hogy mély összefüggésben vizsgálja a valóságshowkat, de a törvény betartását folyamatosan ellenőrzi.