SG.hu·

Élességállítás a felvételek elkészítése után

Egy újonnan alapított vállalkozás szerint találmányuk, egy a fotó elkészülte után is élességállításra képes fényképezőgép forradalmasítani fogja a fotográfia világát.

A Lytro tervei szerint még idén piacra dobják fényképezőgépüket, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a fotók elkészülte után is megváltoztassák a fókuszpontot. Ennek módját évek óta aktívan kutatják az optika tudorai. Megvalósulásával a lencsék és a szenzorok nem egy megadott pontra fókuszálnak, hanem csak egyszerűen minden irányból begyűjtik a fényt és azt rögzítik, amit utána később a fotós tetszése szerint finomhangolhat.


A társaság már évek óta dolgozik a technikán, mi is beszámoltunk az addig elért eredményeikről 2008 februárjában. Akkor még Refocus Imaging volt a cég neve, és három év után, mostanra jutottak el oda, hogy bejelentették, még az idén piacra dobják első terméküket. A társaság vezetője, Ren Ng közlése szerint fényképezőgépük hordozható, és versenyképes árú lesz, de konkrét részleteket nem árult el.


Ahova kattintunk a képen, az a terület lesz éles

Az alapötlet szerint kedvünkre határozhatjuk meg, hogy a fotó előterében vagy a hátterében lévő dolog legyen éles, miközben a másik természetesen homályosabb lesz. A fotósok számára ez természetes, hiszen a mélységélesség és a fókuszpont megválasztásával bármikor dönthetnek erről, de a Lytro érvelése szerint technológiájuk pofonegyszerűvé teszi mindezt.

Persze hiába az ígéretes fejlesztés, a cég helyzete közel sem egyszerű, mivel a fényképezőgép-ipar kevéssé nyitott a radikális újításokra. A digitális éra beköszönte során számtalan új szereplő jelent meg a szegmensben, roppant erős a verseny. Még a bejáratott, erős márkák számára is gondot okoz például a vezeték nélküli adattovábbítás bevezetése, pedig az így elért publikációs gyorsaság az okostelefonokkal készített fotók legnagyobb erőssége.


Szintén gondot jelenthet, hogy nem csak előnyökkel jár az utólagos élességállítás. A technológia a felbontás szükségszerű romlásával jár együtt, de a Lytro szerint a képminőséget nem befolyásolja jelentősen. Ráadásul magukat a felhasználókat is edukálniuk kellene, pedig az emberek többsége egy fotó elkészülte után hozzá sem nyúl a kész képhez semmilyen képmanipuláló eszközzel, hanem csak egyszerűen kirakja a Facebook-üzenőfalára vagy elküldi levélben a barátainak. A cég által "élővé varázsolt" fotók élvezetéhez, a részletek felfedezéséhez Flash lejátszó kell, ami kevésbé univerzálisan használható, mint a bármilyen eszközzel olvasható JPEG. (Ez nyilvánvalóan az Apple eszközökön okoz gondot, például az iPad-en ezek a fotók sima statikus JPEG-ként jelennek meg.)


Szép gondolat, hogy ne kelljen aggódnunk az élesség miatt. Sok ember csak azért vesz drága tükörreflexes gépet, mivel frusztrálja őket a kompakt fényképezőgépek lassú reagálása, miszerint hosszú idő telik el az exponálógomb lenyomása és a tényleges képkészítés között. Amíg a fényképezőgép automatikája próbálja beállítani az élességet, addig a bájosan mosolygó gyermek elfordulhat, a megörökítendő pillanat elröppenhet.

Ma is léteznek a RAW fájlok iránt elkötelezettek, akik a szenzor által rögzített nyers adatokat saját maguk dolgozzák fel, kihasználva az így elért nagyobb rugalmasságot és jobb képminőséget. De ez egyben több munkát is jelent, viszont a Lítro megközelítése új szintre emeli a számítógéppel segített fotózást, ahol a PC hatékonyan segíti a fényképezőgépek optikai határainak átlépését. Ez azért is szívderítő, mivel a Moore törvénye által hajtott számítástechnika világa jóval gyorsabban fejlődik, mint az optikai technológiák.


A 44 főt foglalkoztató cég alig 50 millió dolláros tőkeinjekciót kapott eddig, de szerencsére van olyan nagy a fényképezőgép-piac, hogy az olyan óriások, mint a Canon vagy a Sony mellett is sikeres tudjon lenni egy kicsi, de innovatív vállalat.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© stremix2011. 06. 30.. 13:59||#32
willcox: Azért van több kép, hogy tudjál kattintgatni, hogy kipróbálhasd a különbözõ bállításokat, vagyis, hogy láthasd mirõl szólt a cikk.
A képek egyidõben készültek. Egy ugráló gördeszkást nem fogsz 3 féle beállítással lefényképezni. A géppel 1 kép készül, ezután lehet több "mélységélességû" képet elmenteni, amiket egy flash animációba összegyúrva élvezetesen lehet váltogatni.
© sajtosjoska2011. 06. 28.. 15:34||#31
izé...bokeh-val mizu?
© 10110012011. 06. 25.. 23:46||#30
"Egy kép sehogy nem lenne elég - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted" - Abban igazad van, hogy nem egy kép van a flash fájlban. A kérdés, hogy mibõl jön létre a végeredmény. Abban nincs igazad, hogy több kép készül különbözõ fókuszbeállításokkal. Egy exponálás történik, egyszer kerülnek kiolvasásra az adatok, az expozíció közben nem mozdul a lencse. A fényképezõgép kimenete pedig nem x darab kép, hanem egy négydimenziós mátrix, ahol a pixelek x és y koordinátája mellett u és v beesési szögek szerint is differenciáljuk a pixelek értékeit.

"ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelõ 1 pontjára több helyrõl is érkezne fény." - De egy adott pixelre egy adott irányból csak egy helyrõl jöhet fény, itt pedig egy pixel csak egy irányból érkezõ fényt rögzít - ez az egész technológia lényege, ez az újdonság, errõl szól a doktori disszertáció. Ha a tárgy a fókuszpontban van, akkor minden, róla a kamerába jutó fény a szenzoron egy pontba esik, vagyis x és y koordinátán lévõ fényességérték egyenlõ az adott koordinátában lévõ összes szubpixel által rögzített értékek összegével. Ha a fókuszsíktól közelebbi vagy távolabbi tárgyat szeretnénk élesen látni, akkor az integrálás (véges számú pixel miatt szummázás) során u és v függvényében x és y változik, ezt szemlélteti a 18. oldalon a 2.4-es ábra, és írja le a 19. oldalon a 2.1. egyenlet.
© willcox2011. 06. 25.. 22:00||#29
1011001: "minden pontból végtelen sok irányban verõdik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különbözõ szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenbõl csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függõen eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethetõ a bejövõ sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága." - ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelõ 1 pontjára több helyrõl is érkezne fény.

"Egy kép sehogy nem lenne elég" - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted.
© 10110012011. 06. 25.. 20:44||#28
"az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz" - pedig de: minden pontból végtelen sok irányban verõdik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különbözõ szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenbõl csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függõen eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethetõ a bejövõ sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága.

"Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bûvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép." - Egy kép sehogy nem lenne elég, mivel nem csak az x és y koordinátáktól, hanem a távolságtól is függ az adott pixel értéke. Vagyis két dimenzió (x és y koordináták szerint a pixelek, egy kép), nem elegendõ a teljes információ tárolásához. Az algoritmus pedig szuper, csak számításigényes: ray-tracing az alapja. Nem tudom, mi van a flash fájlban, de ha valóban több kép, akkor az csak annyit igazol, hogy nem lehet valós idõben kiszámolni. Ez annyira nem meglepõ.

"Egy fórumban mindig vannak hurráoptimisták." - meg olyanok is, akiket se cikkekkel, se kész termékkel, se doktori disszertációval nem lehet meggyõzni, és mindent jobban tudnak.

Kérlek, olvasd el a cikket, és mondd el, szerinted hol a csalás. Oldalszámmal, idézett szöveggel, egyenlettel, cáfolattal, indoklással. Meglepne ha ilyet találnál, mivel a 2006-ban a dolgozattal együtt elkészítettek egy mûködõ prototípust is, errõl a 3.6. fejezetben olvashatsz.
© willcox2011. 06. 25.. 12:05||#27
A New York Times-szal már mást is megetettek.
Egy fórumban mindig vannak hurráoptimisták.
© willcox2011. 06. 25.. 12:03||#26
"Az egyes pixelek csak adott irányból érkezõ fényt rögzítenek" - az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz.

"Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen" - már miért lenne lényegtelen? Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bûvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép. De mivel nem 1 kép van a végtermékben, az az én sejtésemet igazolja.

"Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy elõfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós idõben kalkulálják a különbözõ fókuszpontokkal a képeket." - pedig csak úgy lenne hihetõ, ha 1 db kép lenne. Bár talán még úgy is lehetne trükközni.
© willcox2011. 06. 25.. 11:52||#25
Ez nem magyar mentalitás, hanem itt talán kevesebb még a médiaidióta, mint pl. usákiában. Itt még tudnak józanul gondolkodni egyesek.
© 10110012011. 06. 25.. 11:49||#24
""a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik" - tessék? Mivel? Hogyan?" - Mikrolencsékkel a szenzor elõtt. Az egyes pixelek csak adott irányból érkezõ fényt rögzítenek - ahogy a disszertációban is le van írva.

"miért van több kép letárolva a file-ban?" - Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen. Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy elõfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós idõben kalkulálják a különbözõ fókuszpontokkal a képeket.

""ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült)" - ettõl most seggre kéne esnem?" - de legalábbis megfontolni, hogy nem hülyeség.

"komoly emberek vagytok" - igen, mi legalább utánanéztünk a dolognak. Az senkitõl nem várható el, hogy egy 150 oldalas disszertációt végigolvasson és megértsen, de mivel én is képfeldolgozás témában szereztem a diplomámat, valamennyit megértettem belõle.
© Magnum PI2011. 06. 25.. 09:07||#23
Magyar mentalitas: "szar" "hulyeseg" "haszontalan" "ezt en is siman megcsinalom igy meg ugy". Szerintem nincs az jo talalmany ami mi ne tudnank a sarga foldig lehordani