Berta Sándor

Túlbecsüljük az internet befolyását

Jevgenyij Morozov fehérorosz kutató szerint az emberek hajlamosak túlbecsülni az internet erejét és a különböző folyamatokra gyakorolt befolyását. Nagyon fontos a Facebook és a Twitter, de azért sokkal hatékonyabb, ha a hadsereg átáll a felkelők oldalára.

Morozov tudósként, íróként és bloggerként, valamint a Stanford Egyetem Demokrácia Központjának kutatójaként régóta foglalkozik az internettel és annak a társadalomra gyakorolt hatásával. A Foreign Affairs nevű magazin munkatársaként is dolgozó szakember éveken át volt a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) tanácsadója. Fő kutatási területe az volt, hogy vajon miként lehet az internet segítségével elindítani a demokratizálódási folyamatokat a tekintélyelvű rezsimekben.

"Úgy gondolom, hogy a tunéziai tüntetések akkor is bekövetkeztek volna, ha a Twitter, a Facebook és más közösségi portálok nem lettek volna elérhetők. Azt ugyanakkor nehéz megmondani, hogy ezek a folyamatok ugyanennyire erősek lettek volna-e vagy sem. A médiák mindenesetre fontos szerepet játszottak az eseményekben és különösen abban, hogy külföldön is felfigyeltek a történtekre. A Facebookon lévő forrásokat felhasználta számtalan tekintélyes lap."

"Ha megnézzük a tunéziai eseményekre adott reakciókat, akkor láthatjuk, hogy sokan túlértékelték a közösségi médiákban rejlő lehetőségeket. Ez különösen igaz az amerikai sajtóorgánumokra, amelyek Wikileaks-, Twitter- és Facebook-forradalomnak nevezték a történteket. De minden ilyen elnevezés súlyosan túlbecsüli az internet befolyását. Sok mindent lehet tanulni a tunéziai esetekből, például abból, hogy miként mobilizáltak az embereket. Emellett azt is megtanulhatjuk, hogy mi nyugatiak ilyenkor mindig az internettől várjuk a magyarázatot és nem politikai vagy szociális indokokat keresünk" - nyilatkozta Jevgenyij Morozov.

A blogger elmondta: a tunéziai kormány megpróbálta cenzúrázni és ellenőrzése alá vonni az internetet. Ennek elérésére többek között hackertámadásokat indított a tüntetők és a bloggerek elektronikus postafiókjaihoz tartozó hozzáférési adatok megszerzéséért. Ezenkívül számos oldal esetében blokkolták az eléréseket és ezzel csak Ben Ali elnök távozása előtt néhány nappal hagytak föl. A tunéziai kormány volt Irán és Kína után a világ egyik legravaszabb internetcenzora. Amennyiben a régi kabinet még hatalmon lenne, akkor minden bizonnyal már javában zajlana a tüntetők azonosítása, mobil- és közösségi adataik lekérdezése. A helyi titkosrendőrség pedig megkezdené a demonstrációkon résztvevő személyek aktáinak az összeállítását. Morozov szerint minden forradalom esetében igaz: ha elbukik, akkor az azt követő megtorlások kemények lesznek.

"A tunéziai eseményekre viszonylag későn figyelt fel a világ. 2009-ben még viszonylag új dolgoknak számítottak a közösségi médiák, ez napjainkra egy kissé megkopott. De természetesen mindehhez hozzájárult az is, hogy Tunéziának nincsen atomfegyvere és alig van olaja, így senkit sem érdekel annyira, mint mondjuk 2009-ben Irán" - utalt Morozov az iráni elnökválasztást követő tiltakozáshullámra, ami miatt a helyi hatóságok az újabb szervezkedések megakadályozására blokkolták az internethozzáféréseket és eljárásokat indítottak több honlap ellen. Ezenkívül a nyugati országok újságírói és televíziós tudósítói három napos munkatilalmat kaptak.

"Engem elsősorban az érdekel, hogy mit tesznek a nyugati hatalmak az egyes országokban zajló demokratizálódási folyamatok támogatására. Miként lehet olyan a politika, amely több jót tesz, mint amennyi kárt okoz? Egyszerűen úgy hiszem, hogy az az intellektuális paradigma, miszerint az internet segítségével támogatható a demokrácia, elavult. Ennek az az oka, hogy téves információkból indul ki. Ezek egyike, hogy a diktátorok nem képesek ellenőrizni az internetet, míg a másik, hogy a közösségi médiák csak pozitívak lehetnek a kiberdisszidensek számára."

"Szintén tévedés, hogy az emberek ezekben az államokban csak arra használják a világhálót, hogy a politikai eseményekről tájékozódjanak, s nem arra, hogy kikapcsolódjanak. Új könyvemben megpróbálok néhány követelményt lefektetni, amiket felhasználhatnánk egy új paradigma kialakítására. A technológiai perspektívára való fókuszálás helyett arra kellene összpontosítanunk, hogy ne veszítsük el a felelősségérzetünket. Utóbbiba beletartozik az is, hogy felügyelet alá kell vonni azokat a vállalatokat, amelyek az elnyomó rezsimeknek internetellenőrzési és a cenzúrát lehetővé tévő technológiákat szállítanak. Emellett meg kell vizsgálnunk, hogy saját külpolitikánk mennyire akadályoz meg bennünket abban, hogy elősegítsük az internetszabadságot. Realistáknak kell lennünk és figyelnünk arra, hogy ne okozzunk károkat. Ennek kellene a legfontosabb elvnek lennie, ha valóban előre akarjuk mozdítani az internet szabadságának ügyét" - közölte a fehérorosz író.

Morozov leszögezte: hiba ezeket az eseményeket Twitter- vagy éppen Facebook-forradalomnak nevezni. Minél gyakrabban használják ugyanis - elsősorban az amerikai - médiák ezeket a kifejezéseket, annál valószínűbb és félőbb, hogy az arab diktátorok a közeljövőben még inkább az ellenőrzésük akarják majd vonni a világhálót. De ide tartozik az is, hogy az Egyesült Államok a Wikileaks bírálatával elveszítette azt a lehetőséget és azt a morális fölényét, hogy a jövőben Kínát vagy más országokat bíráljon az emberi jogok vagy az internethozzáférések korlátozása miatt.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban Morozov kiemelte: be kellene fejezni azt a gyakorlatot, hogy egyes országokban az állam képviselője felhív egy internetszolgáltatót és egy neki nem tetsző tartalom eltávolítását követeli. ha egy anyag illegális, akkor megvan a módja az eltávolításának: bírósághoz kell fordulni, amelyik majd dönt az ügyben.

A fehérorosz szakember tavaly szeptemberben részt vett az Internet, szabadon 2010 című nemzetközi konferencián, amit a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartottak. A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az internet autonóm erő, ugyanakkor egyértelműen hatalmi eszköz. Szerinte az olyan vezető internetes cégek, mint a Google vagy a Facebook egyre inkább politikai eszköznek tekinthetők, mivel a kormányok a demokratizálódást elősegítő szférába sorolják őket. Azzal érvelt: tisztázatlan, hogy például a nacionalizmus vagy a vallás hogyan befolyásolja egy társadalom demokratizálódását, és az sem ismert, hogyan hat a világháló a nacionalizmusra és a vallásra, így nehéz megítélni az internet hatását a demokratizálódásra. Kijelentette: nincs például meggyőződve arról, hogy az internet a közeljövőben Kínában elő fogja segíteni egy nyugati típusú demokrácia megjelenését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ferrer #8
    paranoid
  • NEXUS6 #7
    Na faxa, megint túl sokáig kotlottam a hsz-en. A lényeget közben leírtátok.
    :D
  • NEXUS6 #6
    Szerintem az a gond, hogy semmi nem az, mint aminek látszik, helyesebben, ami a hivatalos verzió róla.

    Itt van az internet ugye, mint egy monumentális információ/tudás halmaz. És az információ, a tudás hatalom. De mi jelenti a hatalmat akkor, amikor a tudásnak mindenki birtokában lehet?
    Nos igen, nem az információ, hanem valójában a titok, az az információ a hatalom, amit csak kevesen tudnak. Ez mindig is így volt és így is lesz.

    Na most akkor, hogy is van ez az információs társadalom korában, akkor, amikor az infó megállíthatatlanul áramlik felénk és tőlünk is tovább?
    Csak úgy, hogy az eddigi stratégiát az információ eltitkolására, rejtésére fölváltotta, kiegészítette az információ elfedése, a spamelés, a ddos, a hulladék infóval való elárasztás. Ez az amit valójában a net ad.
    Az információs társadalom csak az egyén rabszolgává tevésének új formája.

    És ha feltesszük, hogy az amit nyílt információs társadalomnak hívunk az az, hogy megpróbáljuk egy globális központból irányítani a világot, megszerzünk mi minden lényeges infót, de közben elfedjük az emberek tisztánlátását az általunk gyártott addiktív egyenhulladékkal, akkor diktatúra az az ország, ahol ennek útjában állnak.

    Mert az egyszeri polgár soha nem lesz teljes birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján fölötte döntenek. Az információs társadalom annak a délibábja, hogy elvileg ez nem így van, de valójában az uralomnak, a rabszolgaságnak csak egy kifinomultabb módja. Az addiktív hulladék kívánatossá teszi ezt a globális cirkuszt és gonosszá azt, aki az egyszeri polgárt megakadályozza, hogy ehhez csatlakozzon.
  • karesz6 #5
    Tökéletesen egyet kell értsek. kb 3 éve nem nézek rendszeresen tv híradót csaknetről tájékozódom de az elmúlt 4 napban sikerült ami alatt összesen 1 perc 30 másodpercet szántak a következő témákra: belpolitika külpolitika gazdaság. Cserébe nézhettünk veszélyeztetett vadmalacokat ma pedig egy szarfos nevű kommentelő (nemtudom melyik oldalon) hozzászólásait ismertették egy irreleváns témában. De erre is lehet a facebook a megoldás. Ha pl. egy google minőségű keresőt kombinálod azzal hogy te pl csak azokra a találatokra vagy kíváncsi amikre a gyógyszerész/orvos halgatók klikkeltek akkor a keresési eredményekben drasztikus javulást lehetne elérni.
  • toto66 #4
    Az Internettel az a baj csak, hogy a rengeteg információ bődületes mennyiségű szenny közé van elszórva. És már egyre nehezebb szétválogatni. Mindezzel együtt nem szabad központilag szűrni, ezt mindenkinek saját magának kell megtenni. egyébként egyre inkább esik a színvonal, úgy mint más médiumok esetében is (a TV a legjobb példa erre). De ez nem azért van, mert kevesebb hasznos információ van, hanem több szemét. Akár a Facebook is lehetne hasznos, de az most az Internet szemetesládája (a többi ilyennel együtt). (Ja és van akinek a szemetesláda tartalma is hasznos. c:)
    Azért azt még nem árt tudni, hogy minden médium célja végső soron a manipulálás.
  • lopbisz #3
    baszki és ezért fizetnek? Hogy filozofáljon egy sort? Hát igen hülyéknek áll a világ...
  • Emmegki #2
    "Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute)"

    Jajj a kedves kis neoliberális-globalista think-tank...
  • karesz6 #1
    Az internet nem tesz mást mint információt közvetít. Valóban nem várható hogy a való világ eseményeibe közvetlenül beavatkozzon (azokat generálja) viszont egy komolyabb agresszív tüntetés megszervezésében bizony komoly szereppel bírhat. Egyet kell értsek a cikkel valóban nem facebook/twitter forradalomról van ez esetekben szó ezek a portálok csak eszközök amik segítik az adott ügy mellett álókat/ellenzőket. Ami viszont hasonló kaliberű téma és ebben az internetnek nagyon is közvetlen és befolyásoló ereje van az információ liberalizációja (aminek pont a liberálisok a nagy ellenzői :) ) Ma egy egyetemi professzor vagy akár egy hallgató még megsaccolni sem képes azt hogy mennyire naprakész a tudása. Természetesen ez nem mindenhol igaz de jó példa rá a természettudományok vagy legalábbis bizonyos területei eü, fizika stb. (a saját területemre reflektálva) A nagy gyógyszercégek nyilvánvalóó érdekek miatt nam hozzák nyilvánosságra a "nagy durranással" kecsegtető kutatásaikat azok kudarcait vagy sikereit. Jó példa lehet erre a rák kutatás ahol én minden további nélkül el tudnék képzelni potenciális terápiákat amire megvan a tudás, ötlet, technológia mindösszesen ránézésre megmondható hogy olyan horribilis összegbe kerülne egy ember meggyógyítása ami reálisan semmiféle biztosítótól nem várható el. Ezeknek az információknak a nyilvánosságra hozása gazdaságilag súlyosan érintené az érintett cégeket ezért titkosítják és zseniális szakemberek tömege nem fér hozzá adott esetben létfontosságú információkhoz. Szerintem a facebook/twitter forradalom végül ennek a megoldását jelenti majd. Létre kell hozni egy nagyon kemény szabályrendszert ami ezeknek a cégeknek biztosítja hogy az információik nyilvánosságra hozásával az érdekeik nem sérülnek. Ez pedig szerintem elképesztő mértékű fejlődést hozhatna a tudományban.