Berta Sándor
Digitális radírral törölhetők a fotók
Ilse Aigner német fogyasztóvédelmi miniszter mutatta be az X-pire nevű programot, amelynek segítségével a világhálón megjelentetett fotók egy meghatározott idő múlva eltüntethetők. A megoldást máris számos kritika érte.
Az X-pire-t Michael Backes professzor, a Saar-vidéki Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének munkatársa alkotta meg. A megoldás alapjául az informatikus tavaly kidolgozott eljárása szolgált, amely lejárati idővel látja el a képeket, videókat, zenei és szöveges fájlokat. Amennyiben az időpont lejár, utána az eredeti fájl már nem látható. A helyén csak egy felirat díszeleg, miszerint a kért adat már nem elérhető.
"A legnagyobb problémát az interneten az adatgyűjtési őrület jelenti. Számtalan oldal tárol rendkívül nagy mennyiségű adatot és egyre több ember használ olyan szolgáltatásokat, mint a Facebook. Ezeken az oldalakon a felhasználók sok személyes információt adnak ki és a privát fotóikat, valamint élményeiket másokkal osztják meg. Ezek a felvételek, illetve információk évek múlva azonban komoly problémákat okozhatnak. Amennyiben valaki meg akarja védeni a képeit, annak elegendő csak elővennie az X-pire-t és megadnia egy lejárati időpontot. Ennek elérése után a felvétel titkosítva lesz, ezáltal pedig gyakorlatilag felismerhetetlenné válik. A megfelelő kód nélkül senki sem láthatja a fotót, a kód pedig egy megbízható szerverre kerül. A felvétel a lejárati dátumig látható. Az alkalmazással jelenleg csak a képek titkosíthatók, de a közeljövőben már elérhető lesz a más adattípusokat támogató programverzió is" - jelentette ki Michael Backes.
A professzor elmondta, hogy bár az első változat még ingyenes, a kész szoftver már pénzbe fog kerülni. A felhasználók két konstrukció közül választhatnak majd: az egyiknél átalánydíjat kell fizetni, míg a másiknál adott számú kép titkosítására lesz lehetőségük. Az előfizetéses szolgáltatás három hónapra 6,99 euróba (kb. 1900 forintba), egy évre pedig 23,99 euróba (6600 forintba) kerül. A megoldás ugyanakkor nem véd a lejárati idő előtti lementések, majd feltöltések ellen. Backes szerint azonban a titkosítás jelenleg a leghatékonyabb védelem.
A digitális radírnak elnevezett eljárást már a megjelenésekor számos bírálat érte. Viktor Mayer-Schönberger, a lejárt szavatosságú adatok bevezetése mellett kampányoló professzor szerint az X-pire csak a probléma megoldásának egy részét jelenti. "A technika segíthet megtanítani a világhálónak a felejtést, de az egész kérdés középpontjában akkor is az emberek állnak. A technika önmagában nem oldhatja meg a problémát. Olyan ez, mint a tűzoltás: a tömlő és a víz szükséges eszközök, de önmagukban semmit sem érnek. Szükség van az emberi tudásra, közreműködésre is."
Számos részlet tisztázatlan; a kódok tárolásához biztonságos szerverek kellenek, ami további kockázatokat jelent. Emellett a X-pire jelenleg csak a Firefox böngészőre érhető el kiegészítőként. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz a többi böngészőt használókkal? Backes is elismerte, hogy a megoldás nem véd a lejárati idő letelte előtti másolásokkal szemben, ráadásul a kért összeg meglehetősen soknak tűnhet az internetezők egy részének. "A szoftver nem a tudatos, az internet kockázataival tisztában lévő felhasználóknak, hanem azoknak a tömegeknek készült, amelyek nem akarnak többé azon aggódni, hogy akarva vagy meggondolatlanul, milyen képeket töltöttek fel a netre" - magyarázta Michael Backes
Világszerte folynak hasonló kutatások. A Washington Állami Egyetemen indított Vanish program célja, hogy a digitális adatok egy bizonyos idő után maguktól megsemmisüljenek. A gond itt is az, hogy semmi sem véd az időpont bekövetkezése előtti lemásolás ellen. De korábban voltak projektek, amelyek az olvashatatlanná váló e-mailek és a magukat megsemmisítő adathordozók kifejlesztésével foglalkoztak.
Az X-pire-t Michael Backes professzor, a Saar-vidéki Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének munkatársa alkotta meg. A megoldás alapjául az informatikus tavaly kidolgozott eljárása szolgált, amely lejárati idővel látja el a képeket, videókat, zenei és szöveges fájlokat. Amennyiben az időpont lejár, utána az eredeti fájl már nem látható. A helyén csak egy felirat díszeleg, miszerint a kért adat már nem elérhető.
"A legnagyobb problémát az interneten az adatgyűjtési őrület jelenti. Számtalan oldal tárol rendkívül nagy mennyiségű adatot és egyre több ember használ olyan szolgáltatásokat, mint a Facebook. Ezeken az oldalakon a felhasználók sok személyes információt adnak ki és a privát fotóikat, valamint élményeiket másokkal osztják meg. Ezek a felvételek, illetve információk évek múlva azonban komoly problémákat okozhatnak. Amennyiben valaki meg akarja védeni a képeit, annak elegendő csak elővennie az X-pire-t és megadnia egy lejárati időpontot. Ennek elérése után a felvétel titkosítva lesz, ezáltal pedig gyakorlatilag felismerhetetlenné válik. A megfelelő kód nélkül senki sem láthatja a fotót, a kód pedig egy megbízható szerverre kerül. A felvétel a lejárati dátumig látható. Az alkalmazással jelenleg csak a képek titkosíthatók, de a közeljövőben már elérhető lesz a más adattípusokat támogató programverzió is" - jelentette ki Michael Backes.A professzor elmondta, hogy bár az első változat még ingyenes, a kész szoftver már pénzbe fog kerülni. A felhasználók két konstrukció közül választhatnak majd: az egyiknél átalánydíjat kell fizetni, míg a másiknál adott számú kép titkosítására lesz lehetőségük. Az előfizetéses szolgáltatás három hónapra 6,99 euróba (kb. 1900 forintba), egy évre pedig 23,99 euróba (6600 forintba) kerül. A megoldás ugyanakkor nem véd a lejárati idő előtti lementések, majd feltöltések ellen. Backes szerint azonban a titkosítás jelenleg a leghatékonyabb védelem.
A digitális radírnak elnevezett eljárást már a megjelenésekor számos bírálat érte. Viktor Mayer-Schönberger, a lejárt szavatosságú adatok bevezetése mellett kampányoló professzor szerint az X-pire csak a probléma megoldásának egy részét jelenti. "A technika segíthet megtanítani a világhálónak a felejtést, de az egész kérdés középpontjában akkor is az emberek állnak. A technika önmagában nem oldhatja meg a problémát. Olyan ez, mint a tűzoltás: a tömlő és a víz szükséges eszközök, de önmagukban semmit sem érnek. Szükség van az emberi tudásra, közreműködésre is."
Számos részlet tisztázatlan; a kódok tárolásához biztonságos szerverek kellenek, ami további kockázatokat jelent. Emellett a X-pire jelenleg csak a Firefox böngészőre érhető el kiegészítőként. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz a többi böngészőt használókkal? Backes is elismerte, hogy a megoldás nem véd a lejárati idő letelte előtti másolásokkal szemben, ráadásul a kért összeg meglehetősen soknak tűnhet az internetezők egy részének. "A szoftver nem a tudatos, az internet kockázataival tisztában lévő felhasználóknak, hanem azoknak a tömegeknek készült, amelyek nem akarnak többé azon aggódni, hogy akarva vagy meggondolatlanul, milyen képeket töltöttek fel a netre" - magyarázta Michael Backes
Világszerte folynak hasonló kutatások. A Washington Állami Egyetemen indított Vanish program célja, hogy a digitális adatok egy bizonyos idő után maguktól megsemmisüljenek. A gond itt is az, hogy semmi sem véd az időpont bekövetkezése előtti lemásolás ellen. De korábban voltak projektek, amelyek az olvashatatlanná váló e-mailek és a magukat megsemmisítő adathordozók kifejlesztésével foglalkoztak.
