Egy lapjelentés szerint Nagy-Britanniában tartózkodik Julian Assange, a túlnyomórészt bizalmas amerikai külügyi dokumentumok kiszivárogtatásával hatalmas szenzációt keltő és nemzetközi diplomáciai válságot okozó WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, illetve vezetője.

Erről a londoni The Independent tudósított csütörtökön rendőri forrásokra hivatkozva. Ezzel egy időben a portál szóvivője egy csütörtöki nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy a WikiLeaks alapítójának egyenesen életéért kell aggódnia. Kristin Hrafnsson úgy vélekedett, hogy a külügyi iratok nyilvánosságra kerülése óta Assange élete, illetve biztonsága veszélyben van. A szóvivő állítása szerint már felhívás hangzott el meggyilkolására is.

Assange ellen az Interpol előző nap nemi erőszak, továbbá szexuális zaklatás elkövetésének gyanújával nemzetközi elfogató parancsot tett közzé. A letartóztatást a svéd hatóságok kezdeményezték, és a parancs most a rendőri szervezet mind a 188 tagállamában - köztük Magyarországon is - érvényben van. A The Independent szerint a brit rendőrök egyelőre nem léptek. A letartóztatási paranccsal összefüggésben ugyanis még különböző technikai kérdéseket kell tisztázni - írta a londoni lap. Assange kezdettől fogva elutasította az ellene hangoztatott vádat és fellebbezett a svéd legfelsőbb bíróságnál. A WikiLeaks alapítója azt állítja, hogy összeesküvést szerveztek ellene.


A kanadai miniszterelnök tanácsadója szerint Assange-t meg kellene gyilkolni
A svéd legfelsőbb bíróság elutasította a WikiLeaks-alapító azon kérését, hogy fellebbezhessen az ellene nemi erőszak gyanújával kiadott elfogató parancs ellen - jelentették be hivatalosan. A svéd rendőrség közölte, hogy új, kiegészített elfogatási parancsot kiadására kéri az Interpolt. Assange ügyvédje szerdán fellebbezet, de a legfelsőbb bíróság döntése azt jelenti, hogy a nemzetközi elfogató parancs érvényben marad.

A súlyos, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésével megbízott brit hatóság (SOCA) hivatalosan azt közölte, hogy "technikai részletek" miatt késik Assange őrizetbe vétele. A svéd rendőrség ezt követően elismerte, hogy eljárásbeli hibát követett el, és bejelentette, hogy új, kiegészített parancsot adnak át az Interpolnak, hogy annak alapján a brit hatóságok végre tudják hajtani a parancsot. A parancsnak tartalmaznia kell minden felmerült bűncselekmény esetében, hogy az maximálisan mekkora büntetéssel sújtható - magyarázta a bűnügyi rendőrség egyik tisztségviselője. Tommy Kangasvieri, a svéd rendőrség Interpol-összekötője azonban nem tudta megmondani, hogy mikorra készül el az új parancs.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokból az elmúlt órákban a brit The Guardian és az amerikai The New York Times tett közzé újabb részleteket. A legfrissebb információk arról tanúskodtak, hogy az amerikai külügyi képviselők Oroszországról meglehetősen lesújtó véleményt alkottak. Oroszország "korrupt, önkényuralmi kleptokrácia", ahol hivatalnokok, oligarchák és szervezett bűnözők egymással karöltve alkotnak "virtuális maffiaállamot" - írta például a The Guardian. A vezető brit baloldali napilap által összefoglalt jelentések szerint az orosz politikai rendszeren belül kifizetett kenőpénzek értéke eléri az évi 300 milliárd dollárt, és "gyakran nehéz megkülönböztetni egymástól a kormány és a szervezett bűnözés tevékenységét".

Az újság ismertetése szerint a kiszivárogtatott új diplomáciai leiratok legmegdöbbentőbb megállapításai között szerepel, hogy orosz kémek magas rangú maffiafőnökök szolgálatait veszik igénybe bűncselekménynek minősülő műveletek - például fegyvercsempészet - végrehajtására, a törvényességnek érvényt szerezni hivatott szervezetek pedig gyakorlatilag bűnszövetkezetek védelmét ellátó hálózatot működtetnek. A jelentésekből a The Guardian szerint kiolvasható az a vád is, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök "törvénytelen jövedelmekhez" jut, amelyeket "különböző források szerint" külföldön rejteget.

A lap ismertetése szerint "a virtuális maffiaállam" kifejezést egy spanyol vizsgálóbíró használta Oroszországra. José González, aki több mint egy évtizede dolgozik az orosz szervezett bűnözés spanyolországi tevékenységének feltárásán, a kiszivárogtatott iratok szerint amerikai illetékeseknek januárban azt mondta: bizonyítékai vannak arra, hogy egyes orosz politikai pártok "maffiacsoportokkal karöltve" tevékenykednek, hírszerzési illetékesek pedig fegyverszállítmányokat szerveznek kurd csoportoknak Törökország destabilizálása végett.

Az amerikai The New York Times által ismertetett legújabb részletekből ugyancsak azt tűnt ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítása melletti nyilvános elkötelezettség ellenére az amerikai kormány meglehetős kételyekkel tekint az orosz vezetésre. Az újság egy amerikai nagyköveti jelentést ismertetett, amely megkérdőjelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök munkaerkölcsét. Az irat már címében is erre utalt, majd kifejtette: állandó értesülések vannak arról, hogy Putyinnak nincs ínyére a túl sok munka. A diplomáciai jelentések meglehetősen nyílt és könyörtelen szavakkal festik le Putyin Oroszországát, azt szó szerint erősen központosítottnak, olykor brutálisnak, megrögzötten cinikusnak és korruptnak nevezve. Ebben az Oroszországban az egyik dokumentum szerint a Kreml "a hivatalos és félhivatalos zsiványságok centruma".