Berta Sándor
Együttműködik az EU-val, de nem hagyja magát a Google
A tengerentúli vállalat megerősítette, hogy mindenben kész együttműködni az Európai Bizottsággal és tisztázni akarja magát a felmerült vádak alól, ugyanakkor a cég közel sem megy feltett kezekkel a vizsgálatokra.
Susan Wojcicki, a társaság termékmenedzselési ügyekért felelős alelnöke és Udi Manber technikai ügyekért felelős alelnök közös blogbejegyzésben tért ki az ügyre. A két vezető mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Google a felhasználókat és nem a oldalakat tartja szem előtt. Úgy vélték, hogy ezt általában elfelejtik az emberek. A céljuk az, hogy a kereső a lehető leggyorsabban és pontosan adjon eredményeket az internetezők kereséseire. A jövőben szeretnék a jelenlegieknél jóval bonyolultabb kérdéseket ugyanilyen gyorsan és egyértelműen megválaszolni. Ugyanakkor arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy a megjelenített eredmények között felbukkanó hirdetések is összhangban vannak a felhasználó által keresett témával vagy termékkel.
Wojcicki és Manber leszögezték, hogy annyira együttműködőek lesznek, amennyire csak lehet. Azonban szerintük mindig világosan elkülönítették egymástól a természetes vagy más néven algoritmusokon alapuló eredményeket és a fizetett (szponzorált) hivatkozásokat. Emellett minden más piaci szereplőnél több információt osztanak meg az emberekkel a keresési találatok rangsorolásával kapcsolatos funkciókról. A Google ezáltal válaszolt a Foundem, az Ejustice.fr és a Ciao kritikáira.
A Google ellen nem ez az első európai uniós vizsgálat, azonban Jarrett Arp amerikai kartelljogi szakértő a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy a DoubleClick átvételét érintő korábbi eljárás során nem volt ennyire átfogó. Az Európai Bizottság most több tekintetben vizsgálja a Google piaci magatartását. A Bloomberg gazdasági hírügynökségnek nyilatkozó Greg Sterlin elemző pedig azt emelte ki, hogy a vizsgálat elindítása voltaképpen a konszern nagyságával kapcsolatos aggodalmakat bizonyítja. Sam Hart brit szakértő viszont úgy gondolta, hogy nem meglepő az európai eljárás elindítása, hiszen a Google pozíciója Európában sokkal erősebb, mint a tengerentúlon. Hart hozzátette: az Európai Bizottság aligha kér majd komoly változtatásokat a társaságtól, sokkal inkább kisebb finomítások elvégzését fogja szorgalmazni.
Egy a Financial Times által megszólaltatott brüsszeli jogász nem vont párhuzamot a Microsoft elleni vizsgálattal, mivel a Google sokkal együttműködőbb a redmondi társaságnál. Ettől függetlenül, a vállalatnak komolyan kell vennie az eljárást, mert különben könnyen pórul járhat. A legsúlyosabb esetben a cég kénytelen lenne befizetni tavalyi forgalmának a tíz százalékát, amely 2,37 milliárd dollár lenne. A társaság tehát kénytelen lesz minden dokumentumot elérhetővé tenni az Európai Bizottság számára, s akár az is előfordulhat, hogy be kell mutatnia keresője titkos algoritmusát, amely a program szíve. Ez utóbbi lépést egyébként maga a Google kezdeményezte, mivel ezzel is szeretné bizonyítani együttműködési készségét.
Susan Wojcicki, a társaság termékmenedzselési ügyekért felelős alelnöke és Udi Manber technikai ügyekért felelős alelnök közös blogbejegyzésben tért ki az ügyre. A két vezető mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Google a felhasználókat és nem a oldalakat tartja szem előtt. Úgy vélték, hogy ezt általában elfelejtik az emberek. A céljuk az, hogy a kereső a lehető leggyorsabban és pontosan adjon eredményeket az internetezők kereséseire. A jövőben szeretnék a jelenlegieknél jóval bonyolultabb kérdéseket ugyanilyen gyorsan és egyértelműen megválaszolni. Ugyanakkor arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy a megjelenített eredmények között felbukkanó hirdetések is összhangban vannak a felhasználó által keresett témával vagy termékkel.
Wojcicki és Manber leszögezték, hogy annyira együttműködőek lesznek, amennyire csak lehet. Azonban szerintük mindig világosan elkülönítették egymástól a természetes vagy más néven algoritmusokon alapuló eredményeket és a fizetett (szponzorált) hivatkozásokat. Emellett minden más piaci szereplőnél több információt osztanak meg az emberekkel a keresési találatok rangsorolásával kapcsolatos funkciókról. A Google ezáltal válaszolt a Foundem, az Ejustice.fr és a Ciao kritikáira.
A Google ellen nem ez az első európai uniós vizsgálat, azonban Jarrett Arp amerikai kartelljogi szakértő a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy a DoubleClick átvételét érintő korábbi eljárás során nem volt ennyire átfogó. Az Európai Bizottság most több tekintetben vizsgálja a Google piaci magatartását. A Bloomberg gazdasági hírügynökségnek nyilatkozó Greg Sterlin elemző pedig azt emelte ki, hogy a vizsgálat elindítása voltaképpen a konszern nagyságával kapcsolatos aggodalmakat bizonyítja. Sam Hart brit szakértő viszont úgy gondolta, hogy nem meglepő az európai eljárás elindítása, hiszen a Google pozíciója Európában sokkal erősebb, mint a tengerentúlon. Hart hozzátette: az Európai Bizottság aligha kér majd komoly változtatásokat a társaságtól, sokkal inkább kisebb finomítások elvégzését fogja szorgalmazni.
Egy a Financial Times által megszólaltatott brüsszeli jogász nem vont párhuzamot a Microsoft elleni vizsgálattal, mivel a Google sokkal együttműködőbb a redmondi társaságnál. Ettől függetlenül, a vállalatnak komolyan kell vennie az eljárást, mert különben könnyen pórul járhat. A legsúlyosabb esetben a cég kénytelen lenne befizetni tavalyi forgalmának a tíz százalékát, amely 2,37 milliárd dollár lenne. A társaság tehát kénytelen lesz minden dokumentumot elérhetővé tenni az Európai Bizottság számára, s akár az is előfordulhat, hogy be kell mutatnia keresője titkos algoritmusát, amely a program szíve. Ez utóbbi lépést egyébként maga a Google kezdeményezte, mivel ezzel is szeretné bizonyítani együttműködési készségét.