MTI
Magyarországot is értesítették WikiLeaks-ügyben
Magyarországot is tájékoztatta előzetesen az Egyesült Államok kormánya a WikiLeaks várható kiszivárogtatásáról - közölte a Külügyminisztérium. A volt washingtoni nagykövet szerint nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok.
"Magyarország is azon országok között volt, amelyeket az amerikai külügyminisztérium tájékoztatott arról, hogy a WikiLeaks bizalmas információkat hoz nyilvánosságra" - tájékoztatott a szaktárca. A Külügyminisztérium jelezte: nem kívánja kommentálni a kiszivárogtatás ügyét, mivel nem jelentek meg konkrétumok a Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratok tartalmáról. A Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál Magyarországra vonatkozóan 734 diplomáciai iratot szivárogtatott ki, a dokumentumok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát.
"A magyar-amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt" - mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet. "Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar-amerikai kapcsolatokat" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek. Úgy fogalmazott, olyan információk jelenhetnek meg, amelyek arra késztetik a magyar elitet, hogy egy kicsit magába nézzen.
Simonyi András pár éve a Colbert Report amerikai showban is szerepelt, amikor annak házigazdája megnyerte a Megyeri-híd elnevezéséről indított online szavazást
"Mindenki kapaszkodjon meg, kiderülhet, hogyan látják őket külföldön" - mondta. Sokan meglepődhetnek, hogy nem olyan képet alkottak róluk az Egyesült Államokban, amilyet elképzeltek maguknak - jegyezte meg. Simonyi András figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar-amerikai kapcsolatokról van szó. A volt diplomata kifejtette, a kiszivárogtatással nem az az igazi gond, hogy egyes személyekről esetleg kritikus megjegyzéseket közölnek. Ezekért meg lehet sértődni, de szerinte ennél nagyobb probléma, hogy sérül a diplomácia talán legfontosabb része, az az "informális közlekedés", amely nélkül a diplomácia szinte működésképtelenné válik.
* Elmondta, hogy a hivatalos diplomáciai közléseket megelőzi az informális kommunikáció, amelybe sok minden belefér. Az álláspontok közelítése érdekében akár magánvéleményüknek is hangot adnak a tisztségviselők, és ebbe a kommunikációba belecsúszhat olyan vicces vagy kevésbé vicces megjegyzés, esetleg kritika, amely a nyilvánosság előtt nem hangozna el. "Ez a világ legtermészetesebb dolga, ha ezt kivesszük a diplomáciából, akkor nemcsak szegényebb lesz, hanem kiesik ez a fontos összekötő elem" - mondta. A diplomaták a jövőben kétszer is meg fogják gondolni, milyen informális közléseket tesznek, "én ezt tartom a legnagyobb drámának" - fejtette ki.
Simonyi András meggyőződése szerint a kiszivárogatott dokumentumokból stratégiai, biztonságpolitikai titkok nem derülnek ki, "a többit pedig meg fogják emészteni az országok". Arról is beszélt, hogy a magyar diplomáciai sürgönyökben is előfordulhatnak kritikai megjegyzések, hiszen a diplomaták egy-egy értesülés hátterében az érintett személyiséget is jellemzik, egy-egy szarkasztikus megjegyzés is bekerülhet egy jelentésbe. Nem lehet kizárólag száraz információkat közölni, a külpolitikát is emberek csinálják - mondta, azt azonban leszögezte: nagykövetként soha nem engedett át olyan táviratot, amely becsmérlő megjegyzést tartalmazott volna a fogadó országról.
Simonyi András 2002 és 2007 között állt a magyar diplomáciai képviselet élén az amerikai fővárosban. Az egykori nagykövet anekdotaként elmondta, hogy az amerikai adminisztráció az utóbbi napokban bocsánatot kért valamelyik nyugati fővárosban a nyilvánosságra került dokumentumok tartalmáért, amire olyan választ kapott: "Nem tesz semmit. Ha tudnák, hogy mi magukról miket szoktunk írni..."
"Magyarország is azon országok között volt, amelyeket az amerikai külügyminisztérium tájékoztatott arról, hogy a WikiLeaks bizalmas információkat hoz nyilvánosságra" - tájékoztatott a szaktárca. A Külügyminisztérium jelezte: nem kívánja kommentálni a kiszivárogtatás ügyét, mivel nem jelentek meg konkrétumok a Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratok tartalmáról. A Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál Magyarországra vonatkozóan 734 diplomáciai iratot szivárogtatott ki, a dokumentumok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát.
"A magyar-amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt" - mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet. "Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar-amerikai kapcsolatokat" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek. Úgy fogalmazott, olyan információk jelenhetnek meg, amelyek arra késztetik a magyar elitet, hogy egy kicsit magába nézzen.
Simonyi András pár éve a Colbert Report amerikai showban is szerepelt, amikor annak házigazdája megnyerte a Megyeri-híd elnevezéséről indított online szavazást
"Mindenki kapaszkodjon meg, kiderülhet, hogyan látják őket külföldön" - mondta. Sokan meglepődhetnek, hogy nem olyan képet alkottak róluk az Egyesült Államokban, amilyet elképzeltek maguknak - jegyezte meg. Simonyi András figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar-amerikai kapcsolatokról van szó. A volt diplomata kifejtette, a kiszivárogtatással nem az az igazi gond, hogy egyes személyekről esetleg kritikus megjegyzéseket közölnek. Ezekért meg lehet sértődni, de szerinte ennél nagyobb probléma, hogy sérül a diplomácia talán legfontosabb része, az az "informális közlekedés", amely nélkül a diplomácia szinte működésképtelenné válik.
* Elmondta, hogy a hivatalos diplomáciai közléseket megelőzi az informális kommunikáció, amelybe sok minden belefér. Az álláspontok közelítése érdekében akár magánvéleményüknek is hangot adnak a tisztségviselők, és ebbe a kommunikációba belecsúszhat olyan vicces vagy kevésbé vicces megjegyzés, esetleg kritika, amely a nyilvánosság előtt nem hangozna el. "Ez a világ legtermészetesebb dolga, ha ezt kivesszük a diplomáciából, akkor nemcsak szegényebb lesz, hanem kiesik ez a fontos összekötő elem" - mondta. A diplomaták a jövőben kétszer is meg fogják gondolni, milyen informális közléseket tesznek, "én ezt tartom a legnagyobb drámának" - fejtette ki.
Simonyi András meggyőződése szerint a kiszivárogatott dokumentumokból stratégiai, biztonságpolitikai titkok nem derülnek ki, "a többit pedig meg fogják emészteni az országok". Arról is beszélt, hogy a magyar diplomáciai sürgönyökben is előfordulhatnak kritikai megjegyzések, hiszen a diplomaták egy-egy értesülés hátterében az érintett személyiséget is jellemzik, egy-egy szarkasztikus megjegyzés is bekerülhet egy jelentésbe. Nem lehet kizárólag száraz információkat közölni, a külpolitikát is emberek csinálják - mondta, azt azonban leszögezte: nagykövetként soha nem engedett át olyan táviratot, amely becsmérlő megjegyzést tartalmazott volna a fogadó országról.
Simonyi András 2002 és 2007 között állt a magyar diplomáciai képviselet élén az amerikai fővárosban. Az egykori nagykövet anekdotaként elmondta, hogy az amerikai adminisztráció az utóbbi napokban bocsánatot kért valamelyik nyugati fővárosban a nyilvánosságra került dokumentumok tartalmáért, amire olyan választ kapott: "Nem tesz semmit. Ha tudnák, hogy mi magukról miket szoktunk írni..."
