SG.hu
Ingatlanos honlapok a GVH előtt
Az elmúlt időszakban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége számos fogyasztói panasszal szembesült, melyek az ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com weboldalt üzemeltető vállalkozással szemben merültek fel.
A szervezet közleménye szerint a vállalkozás ingyenesként hirdette szolgáltatásait, később azonban az fizetőssé válik, erről pedig elmarad a tájékoztatás, a szolgáltatást pedig le sem lehet mondani. A fogyasztói panaszokból kiderül, hogy az idézett két weblapon különböző ingatlanok adás-vételére irányuló hirdetéseket lehet feladni, a cég ezt a szolgáltatást ingyenesen hirdeti. Az ezen az oldalon regisztráló fogyasztók azonban azzal szembesültek, hogy a szolgáltatás adott idő eltelte után fizetőssé válik, erre figyelmüket nem hívták fel, ráadásul azt le sem lehet mondani.
Ennek eredményeképp a felhasználók a mai napig kapják a különböző díjbekérőket, mindig különböző e-mail címekről. Ráadásul a vállalkozás olyan anonimizált bírósági ítéletek szkennelt változatát is csatolja a levélhez, melyben állítólagosan egy elsőfokon meghozott ítélet szerepel, amely egy felhasználót elmarasztal a honlap üzemeltetőjével szemben és arra kötelezi, hogy 200 000 forintot fizessen be. Persze, ezt csak elrettentésképpen alkalmazzák és rögtön hozzáteszik, hogy ha befizeti a valós tartozást, ami körülbelül ennek tíz százaléka, azaz 20 000 forint, akkor eltekintenek a pertől.
A FEOSZ álláspontja szerint ez kimeríti két ok miatt is a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Az első és legfontosabb, hogy nem hívja fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy később a szolgáltatás fizetőssé válik, így a fogyasztókat olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet, ha tudják, hogy később fizetniük kell, nem hoztak volna meg. Másrészt a vonatkozó törvény szerint az is megvalósítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, ha a vállalkozás valamilyen kommunikációs eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon zaklatja a fogyasztót.
Mindezek miatt a FEOSZ bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalnál annak megállapítása érdekében, hogy a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat és marasztalja el azt ennek megfelelő módon.
A szervezet közleménye szerint a vállalkozás ingyenesként hirdette szolgáltatásait, később azonban az fizetőssé válik, erről pedig elmarad a tájékoztatás, a szolgáltatást pedig le sem lehet mondani. A fogyasztói panaszokból kiderül, hogy az idézett két weblapon különböző ingatlanok adás-vételére irányuló hirdetéseket lehet feladni, a cég ezt a szolgáltatást ingyenesen hirdeti. Az ezen az oldalon regisztráló fogyasztók azonban azzal szembesültek, hogy a szolgáltatás adott idő eltelte után fizetőssé válik, erre figyelmüket nem hívták fel, ráadásul azt le sem lehet mondani.
Ennek eredményeképp a felhasználók a mai napig kapják a különböző díjbekérőket, mindig különböző e-mail címekről. Ráadásul a vállalkozás olyan anonimizált bírósági ítéletek szkennelt változatát is csatolja a levélhez, melyben állítólagosan egy elsőfokon meghozott ítélet szerepel, amely egy felhasználót elmarasztal a honlap üzemeltetőjével szemben és arra kötelezi, hogy 200 000 forintot fizessen be. Persze, ezt csak elrettentésképpen alkalmazzák és rögtön hozzáteszik, hogy ha befizeti a valós tartozást, ami körülbelül ennek tíz százaléka, azaz 20 000 forint, akkor eltekintenek a pertől.
A FEOSZ álláspontja szerint ez kimeríti két ok miatt is a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Az első és legfontosabb, hogy nem hívja fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy később a szolgáltatás fizetőssé válik, így a fogyasztókat olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet, ha tudják, hogy később fizetniük kell, nem hoztak volna meg. Másrészt a vonatkozó törvény szerint az is megvalósítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, ha a vállalkozás valamilyen kommunikációs eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon zaklatja a fogyasztót.
Mindezek miatt a FEOSZ bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalnál annak megállapítása érdekében, hogy a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat és marasztalja el azt ennek megfelelő módon.