Berta Sándor
30 állam jogászai a megfigyelési államok ellen
Immár harmincnyolcadik alkalommal találkoztak az Osztrák Ügyvédi Kamara (ÖRAK) által szervezett Európai Elnöki Konferencia keretében 30 ország jogászai.
"Mindannyian tanúi vagyunk annak a folyamatnak, amelyben a terrorizmus elleni védekezésre hivatkozva lépésről lépésre tiporják sárba az alapvető emberi jogokat. Az állampolgároknak tudniuk kell, hogy ez a folyamat mindenkit érint, függetlenül attól, hogy van-e takargatnivalója vagy sem. Megválaszolatlan, hogy a különböző intézkedések egyáltalán képesek-e hozzájárulni a terrorizmus elleni harchoz. Csupán az átlátszó emberek, az üvegpolgárok képe marad meg. Minden normális személy az adatok összekötése miatt gombnyomásra meztelenné válhat" - jelentette ki dr. Gerhard Benn-Ibler, az ÖRAK elnöke.
"A kormányok mindig újabb indokokat találnak ki arra, hogy még egyet szoríthassanak a megfigyelési csavaron. Amiről a Stasi, a Securitate vagy más titkosszolgálatok a legjobb esetben évtizedekig csak álmodhattak, az ma gond nélkül megvalósítható. A távközlési adattárolás és és más eszközök által biztosított lehetőségek egyszerre gigantikusak és félelemkeltőek. Felmerül a kérdés, hogy ezen a területen egyáltalán még biztosítható-e a megfelelő ellenőrzés. Gondatlanság lenne csupán arra számítani, hogy az európai államok és azok hivatalnokai nem élnek vissza ezekkel a lehetőségekkel" - hangsúlyozta Georg Bürstmayr bécsi ügyvéd.
Az új szabályok különösen az ügyvédek és az ügyfeleik, az újságírók és az informátoraik, az orvosok és a betegeik, valamint a lelki segélyszolgálati munkát végzők és a segítségüket kérők kapcsolatát nehezíti meg. Mindez pedig nem elfogadható mértékű beavatkozás a jogállamiságba és a polgárjogokba az állam részéről. "A probléma nem áll meg az országhatároknál. Csak az Európai Unióban 500 millió embert érint. Éppen ezért fontos, hogy egységesen és harciasan lépjünk fel a folyamatok ellen" - tette hozzá Benn-Ibler.
Morten Kjaerum, az EU Alapvető Jogok Ügynökségének igazgatója szerint az úgynevezett EU-Charta nemzetközi tekintetben is az első és jelenleg egyedüli alapvető jogi katalógus, amelyben szerepel az adatvédelemhez való jog. A charta integrálása a Lisszaboni Szerződésbe azt jelenti, hogy reális esély nyílik a reset-gomb megnyomására és az adatgyűjtési őrület leállítására. "Annak az életmódunknak a védelme, amit mi társadalomként annyira becsülünk egyben azt is jelenti, hogy azokat az értékeket is óvjuk, amelyek ezt az életmódot egyáltalán lehetővé teszik" - szögezte le a bécsi ügyvéd.
A rendezvény megnyitóján dr. Gerhard Benn-Ibler azt követelte az osztrák kormánytól, hogy semmiképpen se valósítsa meg a távközlési adatok tárolását, hanem nyújtson be egy tiltakozó beadványt az ügyben az Európai Bírósághoz.
"Mindannyian tanúi vagyunk annak a folyamatnak, amelyben a terrorizmus elleni védekezésre hivatkozva lépésről lépésre tiporják sárba az alapvető emberi jogokat. Az állampolgároknak tudniuk kell, hogy ez a folyamat mindenkit érint, függetlenül attól, hogy van-e takargatnivalója vagy sem. Megválaszolatlan, hogy a különböző intézkedések egyáltalán képesek-e hozzájárulni a terrorizmus elleni harchoz. Csupán az átlátszó emberek, az üvegpolgárok képe marad meg. Minden normális személy az adatok összekötése miatt gombnyomásra meztelenné válhat" - jelentette ki dr. Gerhard Benn-Ibler, az ÖRAK elnöke.
"A kormányok mindig újabb indokokat találnak ki arra, hogy még egyet szoríthassanak a megfigyelési csavaron. Amiről a Stasi, a Securitate vagy más titkosszolgálatok a legjobb esetben évtizedekig csak álmodhattak, az ma gond nélkül megvalósítható. A távközlési adattárolás és és más eszközök által biztosított lehetőségek egyszerre gigantikusak és félelemkeltőek. Felmerül a kérdés, hogy ezen a területen egyáltalán még biztosítható-e a megfelelő ellenőrzés. Gondatlanság lenne csupán arra számítani, hogy az európai államok és azok hivatalnokai nem élnek vissza ezekkel a lehetőségekkel" - hangsúlyozta Georg Bürstmayr bécsi ügyvéd.
Az új szabályok különösen az ügyvédek és az ügyfeleik, az újságírók és az informátoraik, az orvosok és a betegeik, valamint a lelki segélyszolgálati munkát végzők és a segítségüket kérők kapcsolatát nehezíti meg. Mindez pedig nem elfogadható mértékű beavatkozás a jogállamiságba és a polgárjogokba az állam részéről. "A probléma nem áll meg az országhatároknál. Csak az Európai Unióban 500 millió embert érint. Éppen ezért fontos, hogy egységesen és harciasan lépjünk fel a folyamatok ellen" - tette hozzá Benn-Ibler.
Morten Kjaerum, az EU Alapvető Jogok Ügynökségének igazgatója szerint az úgynevezett EU-Charta nemzetközi tekintetben is az első és jelenleg egyedüli alapvető jogi katalógus, amelyben szerepel az adatvédelemhez való jog. A charta integrálása a Lisszaboni Szerződésbe azt jelenti, hogy reális esély nyílik a reset-gomb megnyomására és az adatgyűjtési őrület leállítására. "Annak az életmódunknak a védelme, amit mi társadalomként annyira becsülünk egyben azt is jelenti, hogy azokat az értékeket is óvjuk, amelyek ezt az életmódot egyáltalán lehetővé teszik" - szögezte le a bécsi ügyvéd.
A rendezvény megnyitóján dr. Gerhard Benn-Ibler azt követelte az osztrák kormánytól, hogy semmiképpen se valósítsa meg a távközlési adatok tárolását, hanem nyújtson be egy tiltakozó beadványt az ügyben az Európai Bírósághoz.
