Berta Sándor
A távközlési adattárolás miatt megfigyelési állammá válhat Ausztria
Az Osztrák Ügyvédi Kamara egyaránt elutasítja a távközlési adattárolást és a videorendszerek kiépítését.
Gerhard Benn-Ibler, az Osztrák Ügyvédi Kamara elnöke azt követelte a kormánytól, hogy semmiképpen se valósítsa meg a telekommunikációs adatok tárolását, hanem nyújtson be egy beadványt az ügyben az Európai Bírósághoz. "Hisszük, hogy Ausztria egy jelet küldhet és nem kell a gyakorlatba is átültetnünk a távközlési adattárolási irányelvet, ha úgy gondoljuk, hogy sérti az alapvető emberi jogokat" - mondta Gerhard Benn-Ibler.
A szakember úgy vélte, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása után már komoly esély lenne arra, hogy az Európai Bíróság elfogadjon egy ilyen beadványt. Amennyiben ez az út nem vezetne eredményre és Ausztriának mégis meg kellene valósítania a telekommunikációs adattárolást, úgy a kamarai elnök azt szeretné, hogy a megőrzött információkat kizárólag a súlyosabb bűncselekmények esetében és csak bírói engedéllyel használják fel. Benn-Ibler minden olyan bűncselekményt súlyosnak minősített, aminek a büntetési tétele több mint 5 év.
"Ezzel a módszerrel létrehozható bármely ember személyiségi profilja. Elérkeztünk az átlátszó felhasználókhoz. Már jelentősen túlléptük a George Orwell 1984 című könyvében leírtakat. Orwell egyetlen tévedése az volt, hogy azt hitte, ilyen dolgok csak egy tekintélyelvű rendszerben valósulhatnak meg" - szögezte le a szakember.
Az Osztrák Ügyvédi Kamara konferenciát rendezett, amelynek címe "A jogállamtól a megfigyelési államba?" volt. A meghívott előadók között volt Diana Wallis, az Európai Parlament alelnöke; Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynökségének igazgatója és Hannes Tretter, a Ludwig Boltzmann Emberjogi Intézet munkatársa. Ausztriában az év elején az evangélikus egyház és a lelki segélyszolgálatok támadták a távközlési adattárolást, mondván az alkotmányossági szempontból aggályos. Ráadásul sérülne a gyónási titok és a bizalmas (AIDS-tesztekkel kapcsolatos, egyéb egészségügyi, pszichológiai stb.) adatok kezelése is.
Gerhard Benn-Ibler, az Osztrák Ügyvédi Kamara elnöke azt követelte a kormánytól, hogy semmiképpen se valósítsa meg a telekommunikációs adatok tárolását, hanem nyújtson be egy beadványt az ügyben az Európai Bírósághoz. "Hisszük, hogy Ausztria egy jelet küldhet és nem kell a gyakorlatba is átültetnünk a távközlési adattárolási irányelvet, ha úgy gondoljuk, hogy sérti az alapvető emberi jogokat" - mondta Gerhard Benn-Ibler.
A szakember úgy vélte, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása után már komoly esély lenne arra, hogy az Európai Bíróság elfogadjon egy ilyen beadványt. Amennyiben ez az út nem vezetne eredményre és Ausztriának mégis meg kellene valósítania a telekommunikációs adattárolást, úgy a kamarai elnök azt szeretné, hogy a megőrzött információkat kizárólag a súlyosabb bűncselekmények esetében és csak bírói engedéllyel használják fel. Benn-Ibler minden olyan bűncselekményt súlyosnak minősített, aminek a büntetési tétele több mint 5 év.
"Ezzel a módszerrel létrehozható bármely ember személyiségi profilja. Elérkeztünk az átlátszó felhasználókhoz. Már jelentősen túlléptük a George Orwell 1984 című könyvében leírtakat. Orwell egyetlen tévedése az volt, hogy azt hitte, ilyen dolgok csak egy tekintélyelvű rendszerben valósulhatnak meg" - szögezte le a szakember.
Az Osztrák Ügyvédi Kamara konferenciát rendezett, amelynek címe "A jogállamtól a megfigyelési államba?" volt. A meghívott előadók között volt Diana Wallis, az Európai Parlament alelnöke; Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynökségének igazgatója és Hannes Tretter, a Ludwig Boltzmann Emberjogi Intézet munkatársa. Ausztriában az év elején az evangélikus egyház és a lelki segélyszolgálatok támadták a távközlési adattárolást, mondván az alkotmányossági szempontból aggályos. Ráadásul sérülne a gyónási titok és a bizalmas (AIDS-tesztekkel kapcsolatos, egyéb egészségügyi, pszichológiai stb.) adatok kezelése is.