MTI

Miért nem működtek az amerikai terrorfigyelő listák?

Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek több szintű terrorfigyelő listát működtetnek az esetleg merénylők távol tartására; a karácsonyi detroiti merénykísérletet lehetővé tevő biztonsági kudarc nyomán azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a listák rendszere nem működik tökéletesen.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a többi hírszerző és biztonsági ügynökségtől nyert információk alapján határozza meg azoknak a személyeknek a körét, akik nem kaphatnak amerikai vízumot, nem léphetik át az amerikai határt vagy nem szállhatnak fel az Egyesült Államokba tartó repülőgépre. A háromszintű rendszer alsó, legbővebb adatlistája az úgynevezett TIDE-lista, amelyen nagyjából 550 ezer személy szerepel. Az FBI Nemzeti Terrorellenes Központja által frissített bázisba olyan emberek adatai kerülnek, akik potenciális veszélyforrást jelentenek az Egyesült Államokra. A naponta megújuló listára az amerikai biztonsági és felderítő ügynökségek, valamint a külföldi társintézmények raknak fel neveket. Azok kerülhetnek ide, akikről kiderült, hogy bármilyen gyanús, terrorizmushoz kapcsolódó tevékenységet folytattak, például anyagi segítséget vagy menedéket nyújtottak terroristáknak.

A második szint a hivatalos Terrorizmusfigyelő Lista jelenleg mintegy 400 ezer névvel. Ez a lista esténként frissül, az előző adatbázisba kerülő nevek közül az FBI terrorellenes központja dönti el, melyek kerüljenek fel erre a magasabb veszélyességi fokozatú listára. Ahhoz, hogy valaki ezen szerepeljen, két feltételnek kell teljesülnie. Egyfelől a névhez kapcsolódóan elegendő életrajzi információra van szükség annak biztosításához, hogy valóban a megfelelő személyről van szó; másfelől olyan értesülés kell, hogy az illető feltételezhetően terrorista tevékenységben vett vagy vehetett részt.

Egyszerű találgatások vagy pontatlan sejtések alapján nem lehet olyan megalapozott gyanút megállapítani, amely a listára kerüléshez szükséges. A szóban forgó 400 ezer emberből 14 ezren szerepelnek a második szint egy allistáján, amely kimondottan a légi közlekedésre, a légi utasokra vonatkozik; ezeknek a személyeknek nem tiltják meg a beutazást, de mozgásukat fokozott figyelemmel kísérik.

A karácsonyi merénylő, a nigériai Umar Farouk Abdulmutallab rajta volt a második szintű listán, onnan azonban már nem jutott tovább a neve a harmadik szintre, a jóval szűkebb, a repülőgépre szállást tiltó adatbázisba, mielőtt a Detroit felé tartó amerikai utasszállítóval Amszterdamból elindult. A legszigorúbb, harmadik szinten, a tényleges tiltó listán 3400 személy szerepel; legtöbbjük külföldi, 170 amerikai állampolgár is köztük van. Ide csak ismert vagy feltételezett terroristák kerülhetnek fel, olyanok, akik vélhetően azonnali fenyegetést jelentenek a polgári repülésre vagy az amerikai nemzetbiztonságra.

A többszintű terrorfigyelő listákat napi rendszerességgel frissítik, átlagosan 400-1200 nevet folyamatosan levesznek azokról, illetve felhelyeznek rájuk, valamint módosítják a hozzájuk kapcsolódó információkat. Az amerikai kormány közzétette annak a jelentésnek a 6 oldalas kivonatos összefoglalóját, amelyet azokról a biztonsági hibákról készítettek, amelyek lehetővé tették, hogy a nigériai merénylő feljuthatott a detroiti járatra, és kis híján felrobbantotta a csaknem 300 utast szállító repülőgépet. A jelentés szerint emberi tévedések és egy sor rendszerszintű hiba idézte elő, hogy a jemeni szélsőségesek által kiképzett fiatalember robbanószerrel az alsónadrágjában felülhetett az amerikai utasszállítóra.

Az is közrejátszott a majdnem katasztrófához vezető hibasorozatban, hogy a washingtoni külügyminisztériumban egy adatbázisban történt kereséskor elírták Umar Farouk Abdulmutallab nevét, így azt hitték róla, nincs érvényes amerikai vízuma, vagyis repülőre sem ülhet. Fatális hiba volt továbbá, hogy a fiatalemberrel kapcsolatos, a Nemzetbiztonsági Ügynökség birtokában levő fontos értesülések elakadtak a rendszerben. Ezek után az FBI terrorellenes központja - amelyet éppen azért hoztak létre, hogy biztosítsa az adatáramlást a 16 hírszerző ügynökség között, megelőzendő a 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonló merényleteket - a szabályokat alkalmazva nem emelte át Abdulmutallab nevét a második szintű adatbázisból a repülést tiltó szűkített listára.

Barack Obama elnök - aki személyes felelősséget vállalt a biztonsági kudarcért - egyebek mellett elrendelte: meg kell változtatni azt, ahogyan a hírszerző szervek a potenciális fenyegetésekre vonatkozó értesüléseket feldolgozzák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vadbarom #8
    Annyit szeretnék kérdezni: vajon kinek az érdeke, hogy ne működjön? (Már hallom is: "összeesküvés elmélet", ami "beteg elmék torz agyszüleménye" -mint tudjuk). Általánosságban a korrupció és a bűnözés is csak "elmélet", amíg ki nem derül.
    Ha nem derül ki, akkor "nyilvánvaló, hogy nincs".
    Ha XY (teszemazt politikus) az "éjszaka császára" és alvilági figurákkal bratyizik úton útfélen, akkor "összeesküvés elmélet", azt feltételezni, hogy talán bűnöző az illető... Ha nem indul ellene eljárás, akkor ártatlan: egyszerű ez mint a pofon
    A másik: vajon nem válna a "terrorizmus" okafogyottá, ha az usa nem szállna meg gazdaságilag és katonailag majd' minden arab országot (különösen, amelyik alatt olaj van) és nem tartana hatalomban bábkormányokat és helytartókat? (Persze "mindnyájan tudjuk", hogy szigorúan csak a "demokrácia" és a "szabadság védelme" nevében teszi ezt)
    Ja és nem állna ki az olyan rendszer mellett, amelyik népirtást, etnikai tisztogatást és apartheidet folytat, (még ha az a "Közel-kelet egyetlen demokráciája" is)
  • BenceYCE #7
    Több mint érdekes! :)
  • BenceYCE #6
    Te tényleg elhiszed, hogy egy vérszomjas terrorista van olyan humánus, hogy egy majdnem üres épületet rombol le? :)
  • NEXUS6 #5
    Nekem az tetszett, hogy a szept 11. utáni vizsgálat hasonló következtetésre jutott és a szervezetek közötti információ áramlás hiányosságait jelölte meg mint fontos tényezőt, amellett hogy bizonyos szolgálatok számára elég konkrét információk is rendelkezésre álltak az akkor még készülő támadásokról, és az elkövetőkről. Azonban a szervezetek, így sem együtt, de ami dúrvább, külön külön sem tettek gyakorlatilag semmit az események megakadályozására.

    Ilyen esetben mondjuk Japánban a szervezetek vezetőitől lefelé olyan osztályvezető szintig mindenki nyilvános harakirit követett volna el, de legalább is erős ráutaló magatartást mutatott volna, amellett, hogy az önkéntes és sűrű bocsánatkérések közötti lemondás természetesen a minimum.

    Nos azt nem tudom, hogy a titkos szolgálatokon belül milyen lemondások, bukások, átszervezések voltak, mert ezek annyira nem nyilvánosak, de hogy egyetlen nagy amerikai titkosszolgálat vezetőjének sem kellett lemondania a nemzetüket ért egyik legnagyobb támadás után, az olyan ... érdekes.
  • bvalek2 #4
    szerveztek ezek már igazit is...
  • Dluinet #3
    A terror-ellenes PR "kampány" következő lépése egy állterrortámadás Európában, mert kell a támogatás.
  • Garrett27 #2
    ez így mind szörnyű, de mi van, ha ez a terror-ellenes PR "kampány" nem lesz elég? Adnak majd egy másik gyerek kezébe egy valóban felrobbanó bombát? Meddig vezethet mindez?..
  • Dluinet #1
    Történet:
    Régóta nincs terror támadás, tehát csinálni kell egyet, mert az emberek nem fognak hinni a USA kormányzatának.
    Egy apuka bejelenti, hogy a fia nagyon fanatikus, USA gyűlölő. CIA küld egy embert a gyerekhez, azzal a dumával hogy Ő az al-Káida embere, és beszervezik. Gyerek örül és belegyezik egy jó kis merényletbe. A CIA elsimítja gyerek útját, és ad neki egy fel nem robbanó bombát (biztonságos bomba :D).
    Így a gyerek nem tud bombát robbantani a gépen. A terrorelhárítás több pénzt kap mert szigorúbb és nagyobb ellenőrzések szükségességére hivatkozva. Félelem fenntartva, egy minimális költségből megszervezett állterrorista támadással.