Berta Sándor
Filmeken jobban felismerhetők az arckifejezések
A digitális világban is a kommunikáció alapvetően a közvetlen kapcsolatokra épül, éppen ezért fontos szerep jut a gesztusoknak és a mimikának.
A webkamerák és az azonnali üzenetküldők, illetve a videotelefonok elterjedésével már bárki nem csak olvashatja a beszélgetőpartnere által leírtakat, hanem láthatja is beszélgetés közben az illetőt. A tübingeni Max Planck Biológiai Kibernetikus Intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek a mimikákat és a gesztusokat vajon egy fotón vagy egy filmen ismerik-e fel. A kutatás szerint bár a fényképek egy pillanatot rögzítenek és így azt hihetnénk, hogy jobban megörökítik a gesztusokat és a mimikát, valójában a mozgóképek jobban alkalmasak erre a feladatra. Ahhoz azonban, hogy mindez meg is valósulhasson egy filmnek legalább egy tizedmásodpercesnek kell lennie.
A kutatási eredményeknek köszönhetően a jövőben a számítógépekkel létrehozott arcok és karakterek sokkal élethűbbek lehetnek a filmekben és a játékokban. A szakemberek kimutatták azt is, hogy bár a beszéd a legfontosabb, az arckifejezések komolyan befolyásolhatják egy beszélgetés alakulását, tartalmát és minőségét. A felhasználók általában csak 100 milliszekundum után képesek felismerni a beszélgetőpartnerük gesztusait vagy hangulatára utaló jeleket. Amennyiben tehát egy ennél rövidebb videót nézünk, akkor az agyunk nem képes megbízhatóan azonosítani a mimikát vagy az adott gesztust.
Fontos az is, hogy a különböző arckifejezések más-más fejmozgás hatására alakulnak ki. Emellett vannak különböző, egyszerűbb (bólintás, kacsintás, fejrázás) és összetettebb gesztusok (haj hátrasimítása) is. A tübingeni szakemberek érdekes teszteket végeztek. Ezek során a felkért önkénteseknek különböző arckifejezésű (boldog, szomorú, síró, zavart, meglepett, érdeklődő stb.) emberekről készült digitális fotókat és videókat mutattak. A tesztben résztvevők az utóbbiakat jóval nagyobb arányban ismerték fel. A kutatók egy másik tesztet is elvégeztek, melynek során a kiválasztott digitális képeket összekeverték, majd miután más sorrendbe rakták őket, egy rövid videót készítettek belőlük. Az eredmény ebben az esetben is ugyanaz volt.
"Az arckifejezések dinamikus jelenségek és ezeket a testmozdulatokhoz vagy a gesztusokhoz hasonlóan videók segítségével kell megvizsgálni ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, miként dolgozza fel az emberi agy ezeket a fontos kommunikatív jeleket. Az eredményeinknek nagy hatásuk lehet a jövőbeni számítógépes animációkra, mivel a fejlesztők olyan mesterséges avatárokat és arcanimációkat akarnak létrehozni, amelyek teljesen élethűek és hitelesen kommunikálhatnak" - jelentette ki Christian Wallraven, a programot vezető kutató.
Wallraven és kollégája, Douglas W. Cunningham közösen végezték el a tesztet és az eredményeiket megjelentették a Journal of Vision nevű szakmai folyóirat decemberi számában.
A webkamerák és az azonnali üzenetküldők, illetve a videotelefonok elterjedésével már bárki nem csak olvashatja a beszélgetőpartnere által leírtakat, hanem láthatja is beszélgetés közben az illetőt. A tübingeni Max Planck Biológiai Kibernetikus Intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek a mimikákat és a gesztusokat vajon egy fotón vagy egy filmen ismerik-e fel. A kutatás szerint bár a fényképek egy pillanatot rögzítenek és így azt hihetnénk, hogy jobban megörökítik a gesztusokat és a mimikát, valójában a mozgóképek jobban alkalmasak erre a feladatra. Ahhoz azonban, hogy mindez meg is valósulhasson egy filmnek legalább egy tizedmásodpercesnek kell lennie.
A kutatási eredményeknek köszönhetően a jövőben a számítógépekkel létrehozott arcok és karakterek sokkal élethűbbek lehetnek a filmekben és a játékokban. A szakemberek kimutatták azt is, hogy bár a beszéd a legfontosabb, az arckifejezések komolyan befolyásolhatják egy beszélgetés alakulását, tartalmát és minőségét. A felhasználók általában csak 100 milliszekundum után képesek felismerni a beszélgetőpartnerük gesztusait vagy hangulatára utaló jeleket. Amennyiben tehát egy ennél rövidebb videót nézünk, akkor az agyunk nem képes megbízhatóan azonosítani a mimikát vagy az adott gesztust.Fontos az is, hogy a különböző arckifejezések más-más fejmozgás hatására alakulnak ki. Emellett vannak különböző, egyszerűbb (bólintás, kacsintás, fejrázás) és összetettebb gesztusok (haj hátrasimítása) is. A tübingeni szakemberek érdekes teszteket végeztek. Ezek során a felkért önkénteseknek különböző arckifejezésű (boldog, szomorú, síró, zavart, meglepett, érdeklődő stb.) emberekről készült digitális fotókat és videókat mutattak. A tesztben résztvevők az utóbbiakat jóval nagyobb arányban ismerték fel. A kutatók egy másik tesztet is elvégeztek, melynek során a kiválasztott digitális képeket összekeverték, majd miután más sorrendbe rakták őket, egy rövid videót készítettek belőlük. Az eredmény ebben az esetben is ugyanaz volt.
"Az arckifejezések dinamikus jelenségek és ezeket a testmozdulatokhoz vagy a gesztusokhoz hasonlóan videók segítségével kell megvizsgálni ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, miként dolgozza fel az emberi agy ezeket a fontos kommunikatív jeleket. Az eredményeinknek nagy hatásuk lehet a jövőbeni számítógépes animációkra, mivel a fejlesztők olyan mesterséges avatárokat és arcanimációkat akarnak létrehozni, amelyek teljesen élethűek és hitelesen kommunikálhatnak" - jelentette ki Christian Wallraven, a programot vezető kutató.
Wallraven és kollégája, Douglas W. Cunningham közösen végezték el a tesztet és az eredményeiket megjelentették a Journal of Vision nevű szakmai folyóirat decemberi számában.
