SG.hu·

IDF: továbbra is érvényben Moore törvénye

Az Intel elnök vezérigazgatója, Paul Otellini olyan szilícium szeletet mutatott be cége fejlesztői fórumának első napján, amely már a 22 nanométeres gyártástechnológiával készülő processzorok alapját képezi.

A cég közleménye szerint a 22 nanométeres tesztáramkörök egyaránt tartalmaznak olyan SRAM-ot és logikai blokkokat, melyeket a jövőbeni Intel processzorok is alkalmazni fognak. "Az Intelnél Moore törvénye él és virul", mondta Otellini. "Elkezdtük a 32 nanométeres mikroprocesszorok gyártását, amelyek az első nagyteljesítményű processzorok, amelyek már grafikát is integrálnak. Ezzel egy időben a 22 nanométeres gyártástechnológia fejlesztésén is dolgozunk, és első működő példányaival a még erőteljesebb és sokoldalúbb termékek gyártását készítjük elő" - folytatta.


Az Otellini által prezentált 22 nanométeres szilíciumszelet 364 megabites SRAM chipeket tartalmaz, melyek összesen 2,9 milliárd tranzisztort integrálnak egy körömnyi területen. A chipek a világon ismert legkisebb SRAM cellákból épülnek fel, területük mindössze 0,092 négyzetmikron, ami 0,92 milliárdod négyzetcentimétert jelent. A tranzisztorok harmadik generációs magas K együtthatójú szigetelőket és fémkapukat alkalmazó technológián alapulnak, ami magasabb kapcsolási teljesítményt és alacsonyabb szivárgási áramot eredményez.

A gyártástechnológia továbbfejlesztésével az Intel egyre több funkciót és alkalmazást képes processzoraiba integrálni. Ilyenek lesznek az új, Westmere kódnevű lapkák, amelyek gyártása negyedik negyedévben kezdődik. A 32 nanométeres eljárásra történő áttérést követően az Intel jövőre bemutatja Sandy Bridge nevű új mikroarchitektúráját. A Sandy Bridge a hatodik generációs grafikus magot a processzormagokkal egy chipben egyesíti (a Westmere tokon belül integrál két különálló chipet) és magában foglalja az AVX utasításokat lebegőpontos műveletekhez, médiaalkalmazásokhoz és szoftverekhez.


A vállalat számára egészen új piaci szegmensekben - netbookok, mobil eszközök, szórakoztató elektronika, beágyazott alkalmazások - is törekszik a piacvezető technológiának kamatoztatására. "Az Intel Core és Atom processzorok példátlan érdeklődést és lehetőségeket teremtettek a számunkra kulcsfontosságú növekedési területeken" - fogalmazott Otellini. "Annak érdekében, hogy kihasználjuk ezt a lendületet, azon dolgozunk, hogy az emberek számára gondtalan internetezést biztosítsunk, legyen szó bármilyen számítástechnikai eszközről. Ma egy olyan programot jelentünk be, amely olyan alkalmazások kifejlesztését bátorítja, melyeket egyszer kell csak megírni, de egyaránt futnak Windows és Moblin eszközökön is - ezáltal több platformot és fogyasztót elérve."

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© shabba2009. 09. 23.. 18:42||#11
Ezt már nem elõször olvasom tõled hogy az Atom az a Larrabee 1/2 magos változata, meg hogy sima pentium mmx-ek. Ez így totál nem igaz. A két proci teljesen más koncepció alapján született, épp ezért kevés közös van bennük, a pentium mmx-hez meg max annyi közük van mint egy Core2-nek, hisz annak is egy távoli õse.

Az Atom alapvetõ koncepciója az hogy egy kis méretû és kis fogyasztású chipben nyújtson teljes mértékû x86 bináris kompatibilítást egy teljesen más piaci szegmensbe pozícionált termék számára. Ezért az SSE4 kivételével gyakorlatilag minden olyan funkcionalítással benne van mint ami egy Core prociban is megtalálható. Késõbbi verziókban bekerül majd az SSE4 is.

Ezzel szemben a Larrabeenál az x86 bináris kompatibilításnak nagyon minimális a szerepe, messze nem ugyanaz a fõ célja mint az Atom esetében. Épp ezért abba nincs is mmx,sse utasításkészlet, a skalár mag alapja pedig egy mmx elõtti pentiumra épül. De a kettõ közötti hasonlóság itt kb. véget is ér. A Larrabee SIMD utasításkészlete egészen más mint a Core-é vagy az Atomé, ahogy a hozzá tartozó regiszterek is és a bináris kódolás is.
© kvp2009. 09. 23.. 17:50||#10
ALU: aritmetikai es logikai egyseg, azaz a processzor szamitasvegzo egysege, minel tobb van belole es minel jobban ki vannak hasznalva annal gyosabb egy gep, mert annal tobb muveletet tud egy orajel alatt vegrehajtani (egy darab szalbol, tehat ez a magok szamatol fuggetlenul noveli a teljesitmenyt) Az intel core-ok sima pentium pro-k, csak sokkal tobb szamitasvegzo egyseguk van, kozvetlen a memoriaeleresuk es kaptak par uj utasitast, ami lehetove teszi, hogy egy utasitast egyszerre tobb adatra is lefuttason a programozo (mmx/sse csalad). Mindezt megfejeltek 64 bites regiszter merettel es megduplazott regiszter szammal. (x86-64 archiektura).

ps: Az atom-ok meg sima pentium mmx-ek, a larrabee egy/ket magos valtozatai modern gyartastechnologiaval es hozza illo sebessegel.
© hol96722009. 09. 23.. 17:11||#9
© shabba2009. 09. 23.. 16:16||#8
pentium IV 670 3.8Ghz, 2005 május, 1 mag+HT, 90nm
cint2006 11.5
cfp2006 12.1

Core2 E6700 2.66Ghz, 2007 július, 2 mag, 65 nm
cint2006 17.9
cfp2006 16.3
cint2006 rates 30
cfp2006 rates 25.5

Core i7 965 3.2Ghz, 2008 november, 4 mag+SMT, 45 nm
cint2006 32.1
cfp2006 38.5
cint2006 rates 126
cfp2006 rates 99


pentium IV 670 3.8Ghz vs. Core2 E6700 2.66Ghz
cint2006 2.6x
cfp2006 2.1x

pentium IV 670 3.8Ghz vs. Core i7 965 3.2Ghz
cint2006 11x
cfp2006 8.2x
© kvp2009. 09. 23.. 15:07||#7
"Mellesleg szerintem találni olyan progit is, amit a P4 kiadásakor írtak és ugyan olyan sebességgel fut mindkettõn, értelemszerûen ciki lenne ilyet benchmarknak hasznlni"

Nem sok ilyen van, mivel a core2-esek joval tobb alu-t tartalmaznak, tehat egy orajel alatt tobb szamitast tud elvegezni. Mindehez gyorsabb a memoria interface is. Igy egy sima 1 magos modern intel proci joval gyorsabb mint egy vele azonos orajelu p4-es vagy a kozvetlen ose a pIII-as.
© krk2009. 09. 23.. 14:32||#6
Milliárdomod = milliárdod
© NEXUS62009. 09. 23.. 14:28||#5
Nagyon szép mindkettõ és nagyjából ugyan olyan tokban vannak, a feliratokban látok eltérést.

<#eplus2>

(Mellesleg szerintem találni olyan progit is, amit a P4 kiadásakor írtak és ugyan olyan sebességgel fut mindkettõn, értelemszerûen ciki lenne ilyet benchmarknak hasznlni;))))
© szombi2009. 09. 23.. 14:11||#4
Figy, a 430 már ALAPÓRAJELEN(1.8GHz) megveri a Pentium 4 - et, hát még 3GHz-re húzva!
© rumkola2009. 09. 23.. 13:43||#3
Perszepersze.
Hasonlíts össze egy pár éves 3Ghz P4-et és egy 3Ghz 1 magos 430-as celeront.
:)
© NEXUS62009. 09. 23.. 13:23||#2
A fejlõdés hihetetlen, hiszen pár éve már 3 GHz-körüli procik voltak, ma pedig akár 3GHz-en mûködõ processzorok is megvásárolhatók!
<#hehe>

Ráadásul a kisebb méret miatt egyre többet tudnak berakni belõlük egy tokba!

Csak sajna amíg a freki növelését azonnal és egyértelmûen minden progi megérzi, addig a többszálú progifutást nem mindegyiknél lehet hatékonyan használni.

Lényeg, hogy az intel elégedett.