IDF: Továbbra is érvényben Moore törvénye

Ezt már nem elõször olvasom tõled hogy az Atom az a Larrabee 1/2 magos változata, meg hogy sima pentium mmx-ek. Ez így totál nem igaz. A két proci teljesen más koncepció alapján született, épp ezért kevés közös van bennük, a pentium mmx-hez meg max annyi közük van mint egy Core2-nek, hisz annak is egy távoli õse.

Az Atom alapvetõ koncepciója az hogy egy kis méretû és kis fogyasztású chipben nyújtson teljes mértékû x86 bináris kompatibilítást egy teljesen más piaci szegmensbe pozícionált termék számára. Ezért az SSE4 kivételével gyakorlatilag minden olyan funkcionalítással benne van mint ami egy Core prociban is megtalálható. Késõbbi verziókban bekerül majd az SSE4 is.

Ezzel szemben a Larrabeenál az x86 bináris kompatibilításnak nagyon minimális a szerepe, messze nem ugyanaz a fõ célja mint az Atom esetében. Épp ezért abba nincs is mmx,sse utasításkészlet, a skalár mag alapja pedig egy mmx elõtti pentiumra épül. De a kettõ közötti hasonlóság itt kb. véget is ér. A Larrabee SIMD utasításkészlete egészen más mint a Core-é vagy az Atomé, ahogy a hozzá tartozó regiszterek is és a bináris kódolás is.

ALU: aritmetikai es logikai egyseg, azaz a processzor szamitasvegzo egysege, minel tobb van belole es minel jobban ki vannak hasznalva annal gyosabb egy gep, mert annal tobb muveletet tud egy orajel alatt vegrehajtani (egy darab szalbol, tehat ez a magok szamatol fuggetlenul noveli a teljesitmenyt) Az intel core-ok sima pentium pro-k, csak sokkal tobb szamitasvegzo egyseguk van, kozvetlen a memoriaeleresuk es kaptak par uj utasitast, ami lehetove teszi, hogy egy utasitast egyszerre tobb adatra is lefuttason a programozo (mmx/sse csalad). Mindezt megfejeltek 64 bites regiszter merettel es megduplazott regiszter szammal. (x86-64 archiektura).

ps: Az atom-ok meg sima pentium mmx-ek, a larrabee egy/ket magos valtozatai modern gyartastechnologiaval es hozza illo sebessegel.

És ez hány ALU-t tartalmaz? <#idiota>

pentium IV 670 3.8Ghz, 2005 május, 1 mag+HT, 90nm
cint2006 11.5
cfp2006 12.1

Core2 E6700 2.66Ghz, 2007 július, 2 mag, 65 nm
cint2006 17.9
cfp2006 16.3
cint2006 rates 30
cfp2006 rates 25.5

Core i7 965 3.2Ghz, 2008 november, 4 mag+SMT, 45 nm
cint2006 32.1
cfp2006 38.5
cint2006 rates 126
cfp2006 rates 99


pentium IV 670 3.8Ghz vs. Core2 E6700 2.66Ghz
cint2006 2.6x
cfp2006 2.1x

pentium IV 670 3.8Ghz vs. Core i7 965 3.2Ghz
cint2006 11x
cfp2006 8.2x

"Mellesleg szerintem találni olyan progit is, amit a P4 kiadásakor írtak és ugyan olyan sebességgel fut mindkettõn, értelemszerûen ciki lenne ilyet benchmarknak hasznlni"

Nem sok ilyen van, mivel a core2-esek joval tobb alu-t tartalmaznak, tehat egy orajel alatt tobb szamitast tud elvegezni. Mindehez gyorsabb a memoria interface is. Igy egy sima 1 magos modern intel proci joval gyorsabb mint egy vele azonos orajelu p4-es vagy a kozvetlen ose a pIII-as.

Milliárdomod = milliárdod

Nagyon szép mindkettõ és nagyjából ugyan olyan tokban vannak, a feliratokban látok eltérést.

<#eplus2>

(Mellesleg szerintem találni olyan progit is, amit a P4 kiadásakor írtak és ugyan olyan sebességgel fut mindkettõn, értelemszerûen ciki lenne ilyet benchmarknak hasznlni;))))

Figy, a 430 már ALAPÓRAJELEN(1.8GHz) megveri a Pentium 4 - et, hát még 3GHz-re húzva!

Perszepersze.
Hasonlíts össze egy pár éves 3Ghz P4-et és egy 3Ghz 1 magos 430-as celeront.
:)

A fejlõdés hihetetlen, hiszen pár éve már 3 GHz-körüli procik voltak, ma pedig akár 3GHz-en mûködõ processzorok is megvásárolhatók!
<#hehe>

Ráadásul a kisebb méret miatt egyre többet tudnak berakni belõlük egy tokba!

Csak sajna amíg a freki növelését azonnal és egyértelmûen minden progi megérzi, addig a többszálú progifutást nem mindegyiknél lehet hatékonyan használni.

Lényeg, hogy az intel elégedett.

tényleg továbbra is érvényben? Ha õk mondják... mondjuk én azt vettem észre hogy nincs érvényben már pár éve.