Gyurkity Péter
Nem akarnak fizetős tartalmakat az európaiak
A kontinensen tavaly elvégzett felmérés arra mutat rá, hogy az európai felhasználók nem lennének hajlandók fizetni az online tartalmakért, ezen az állásponton pedig a kalózkodás visszaszorítása sem változtatna.
Az Eurostat által elvégzett felmérésben a tavalyi év folyamán több mint 211 ezer felhasználót kérdeztek meg a kontinensen az online tartalmak elérhetőségéről alkotott véleményéről. A válaszokból úgy tűnik, hogy a közösségen belül nem szívesen fizetnének a prémium besorolású tartalmakért, a nagy többség ugyanis úgy véli, hogy ezen árakat már beleépítették az előfizetési díjakba, a tartalom pedig eleve ingyen is elérhető.
A megkérdezettek alig 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vizsgált időszakban az előfizetési díjon felül fizetett bizonyos online tartalmakért és szolgáltatásokért. Bár a 16-24 év közöttiek körében ez az arány némileg magasabb, eléri a 10 százalékot, az eredmény azt jelzi, hogy a túlnyomó többség nem hajlandó további kiadásokra, 49 százalék pedig kategorikusan kijelentette, hogy az életbe lépő esetleges új, szigorúbb törvények esetében sem hajlana erre. A lépést elutasítók nagy része úgy gondolja, hogy az előfizetési díjakon keresztül már most is fizetünk az interneten elérhető tartalmakért, a fix díj befizetése után pedig igyekeznek a maximumot kisajtolni az elérésekből.
Mindössze 20 százalék említette meg, hogy a kalózkodás teljes visszaszorítása és eltüntetését követően közelebbről is szemügyre venné a fizetős megoldásokat, ami arra mutat rá, hogy a kalózmásolatok elleni harc nem feltétlenül vezethet eredményre. A szórakoztatóipar alapgondolata ugyanis az, hogy a kalózkodás terjedésével egyre kevesebb legális példányt tudnak eladni, a felhasználók kitartása viszont arra utal, hogy egy esetleges döntő győzelem sem jelentene megváltást a kiadók és filmstúdiók számára.
Ami az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyát illeti, a tanulmány kiemeli, hogy a kontinensen még sokat kell tenni az online szféra jobb kihasználása érdekében. A felhasználók által generált tartalmak aránya nem jelentős (egy-két kivétellel, mint amilyen például Észtország), a tengerentúlon viszont virágoznak az online boltok és szolgáltatások, amitől mi még messze vagyunk.
Az Eurostat által elvégzett felmérésben a tavalyi év folyamán több mint 211 ezer felhasználót kérdeztek meg a kontinensen az online tartalmak elérhetőségéről alkotott véleményéről. A válaszokból úgy tűnik, hogy a közösségen belül nem szívesen fizetnének a prémium besorolású tartalmakért, a nagy többség ugyanis úgy véli, hogy ezen árakat már beleépítették az előfizetési díjakba, a tartalom pedig eleve ingyen is elérhető.
A megkérdezettek alig 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vizsgált időszakban az előfizetési díjon felül fizetett bizonyos online tartalmakért és szolgáltatásokért. Bár a 16-24 év közöttiek körében ez az arány némileg magasabb, eléri a 10 százalékot, az eredmény azt jelzi, hogy a túlnyomó többség nem hajlandó további kiadásokra, 49 százalék pedig kategorikusan kijelentette, hogy az életbe lépő esetleges új, szigorúbb törvények esetében sem hajlana erre. A lépést elutasítók nagy része úgy gondolja, hogy az előfizetési díjakon keresztül már most is fizetünk az interneten elérhető tartalmakért, a fix díj befizetése után pedig igyekeznek a maximumot kisajtolni az elérésekből.
Mindössze 20 százalék említette meg, hogy a kalózkodás teljes visszaszorítása és eltüntetését követően közelebbről is szemügyre venné a fizetős megoldásokat, ami arra mutat rá, hogy a kalózmásolatok elleni harc nem feltétlenül vezethet eredményre. A szórakoztatóipar alapgondolata ugyanis az, hogy a kalózkodás terjedésével egyre kevesebb legális példányt tudnak eladni, a felhasználók kitartása viszont arra utal, hogy egy esetleges döntő győzelem sem jelentene megváltást a kiadók és filmstúdiók számára.
Ami az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyát illeti, a tanulmány kiemeli, hogy a kontinensen még sokat kell tenni az online szféra jobb kihasználása érdekében. A felhasználók által generált tartalmak aránya nem jelentős (egy-két kivétellel, mint amilyen például Észtország), a tengerentúlon viszont virágoznak az online boltok és szolgáltatások, amitől mi még messze vagyunk.
