Berta Sándor
USA: a lehallgatások ellenére sem volt hatékony a terrorvédelem
A Bush-kormány által még 2001. szeptember 11.-e után indított és részben titokban még mindig folytatott akciók nem voltak eléggé hatékonyak, hogy meghatározó szerepet játszhassanak a terrorizmus elleni védelemben.
Ezt a koránt sem hízelgő főmegállapítása a jelenlegi amerikai kormány fővizsgálói által készített jelentésnek. A dokumentumnak csak a kivonatát hozták nyilvánosságra. A szakemberek megállapították, hogy korábban soha nem tapasztalt adatgyűjtési tevékenységet regisztráltak. Ezek egy részét "más titkosszolgálati akcióknak" nevezték, amelyek a korábbi elnök különleges, a közvélemény elől elhallgatott ellenőrzési programjában kaptak helyet.
Az anyagból kiderült, hogy a Bush-kormány által gyakran hangoztatott teljes telekommunikáció ellenőrzésének hatékonysága közel sem érte el a kívánt szintet. Az ellenőrök által megkérdezett legtöbb titkosszolgálati munkatárs elismerte, hogy komoly nehézségeik lennének, ha olyan konkrét esetek kellene megnevezniük, amikor a Total Information Awareness Program (TIA) program keretében lehallgatott nemzetközi telefonbeszélgetések lehallgatása vagy a kapcsolati adatok kiértékelése hozzájárult a terroristákkal szembeni harc sikeréhez.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ugyanakkor közölte, hogy egyes vizsgálatok esetében a program nagyon is értékesnek bizonyult, de általánosságban csak egy korlátozott szerepet játszott a terrorizmus elleni harcban. A Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) túl kevés munkatárs tudott a TIA nyújtotta új információszerzési lehetőségekről. Éppen ezért a lehallgatott beszélgetéseket vagy az összegyűjtött kapcsolati adatokat nem is használták fel hasznosan.
Vannak érdekes részletek is. John Yoo, az amerikai igazságügyi minisztérium ügyvédje például - a közvetlen főnökei tudta nélkül - 2001 őszén azt javasolta a Fehér Háznak, hogy a program megvalósítható. A szakember nem tudta, hogy a TIA már gőzerővel működött. 2004-ben jelentkeztek az első viharfelhők, amikor az akkor éppen kórházban fekvő John Ashcroft igazságügyi miniszter megtagadta az akció további támogatását. Az engedélyt végül nem ő, hanem akkori helyettese, későbbi utódja, Alberto Gonzales adta meg. Gonzales igazságügyi miniszterként 2007-ben zavaros és hamis információkat adott - igaz, nem szándékosan - a Kongresszus tagjainak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) műveleteiről.
A vizsgálatot végzők megállapították továbbá, hogy a tavaly év közepén elfogadott, módosított Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) törvény lehetővé tette, hogy a különböző hivatalok még nagyobb mértékben lehallgathassák a nemzetközi kommunikációt. Ráadásul az együttműködő és segédrendőri szerepben tetszelgő szolgáltatóknak büntetlenséget ígértek. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű civil szervezet szerint a jelentés legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik a távközlési cégek szerepével.
Az Al-Haramain iszlám alapítvány ügyvédjei vádiratukban pont Barack Obama szavait idézték: "az amerikaiak megfigyelése törvény- és alkotmányellenes volt." A precedens értékű kártérítési ügyet szeptemberben elején tárgyalják. A TIA-ról, illetve a Terrorist Surveillance Programról az első komoly részletek csak tavaly márciusban szivárogtak ki. Ezt tetézte, amikor a NSA két egykori munkatársa bejelentette, hogy a hivatal amerikaiakat hallgatott le Irakban.
Ezt a koránt sem hízelgő főmegállapítása a jelenlegi amerikai kormány fővizsgálói által készített jelentésnek. A dokumentumnak csak a kivonatát hozták nyilvánosságra. A szakemberek megállapították, hogy korábban soha nem tapasztalt adatgyűjtési tevékenységet regisztráltak. Ezek egy részét "más titkosszolgálati akcióknak" nevezték, amelyek a korábbi elnök különleges, a közvélemény elől elhallgatott ellenőrzési programjában kaptak helyet.
Az anyagból kiderült, hogy a Bush-kormány által gyakran hangoztatott teljes telekommunikáció ellenőrzésének hatékonysága közel sem érte el a kívánt szintet. Az ellenőrök által megkérdezett legtöbb titkosszolgálati munkatárs elismerte, hogy komoly nehézségeik lennének, ha olyan konkrét esetek kellene megnevezniük, amikor a Total Information Awareness Program (TIA) program keretében lehallgatott nemzetközi telefonbeszélgetések lehallgatása vagy a kapcsolati adatok kiértékelése hozzájárult a terroristákkal szembeni harc sikeréhez.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ugyanakkor közölte, hogy egyes vizsgálatok esetében a program nagyon is értékesnek bizonyult, de általánosságban csak egy korlátozott szerepet játszott a terrorizmus elleni harcban. A Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) túl kevés munkatárs tudott a TIA nyújtotta új információszerzési lehetőségekről. Éppen ezért a lehallgatott beszélgetéseket vagy az összegyűjtött kapcsolati adatokat nem is használták fel hasznosan.
Vannak érdekes részletek is. John Yoo, az amerikai igazságügyi minisztérium ügyvédje például - a közvetlen főnökei tudta nélkül - 2001 őszén azt javasolta a Fehér Háznak, hogy a program megvalósítható. A szakember nem tudta, hogy a TIA már gőzerővel működött. 2004-ben jelentkeztek az első viharfelhők, amikor az akkor éppen kórházban fekvő John Ashcroft igazságügyi miniszter megtagadta az akció további támogatását. Az engedélyt végül nem ő, hanem akkori helyettese, későbbi utódja, Alberto Gonzales adta meg. Gonzales igazságügyi miniszterként 2007-ben zavaros és hamis információkat adott - igaz, nem szándékosan - a Kongresszus tagjainak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) műveleteiről.
A vizsgálatot végzők megállapították továbbá, hogy a tavaly év közepén elfogadott, módosított Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) törvény lehetővé tette, hogy a különböző hivatalok még nagyobb mértékben lehallgathassák a nemzetközi kommunikációt. Ráadásul az együttműködő és segédrendőri szerepben tetszelgő szolgáltatóknak büntetlenséget ígértek. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű civil szervezet szerint a jelentés legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik a távközlési cégek szerepével.
Az Al-Haramain iszlám alapítvány ügyvédjei vádiratukban pont Barack Obama szavait idézték: "az amerikaiak megfigyelése törvény- és alkotmányellenes volt." A precedens értékű kártérítési ügyet szeptemberben elején tárgyalják. A TIA-ról, illetve a Terrorist Surveillance Programról az első komoly részletek csak tavaly márciusban szivárogtak ki. Ezt tetézte, amikor a NSA két egykori munkatársa bejelentette, hogy a hivatal amerikaiakat hallgatott le Irakban.
