Napi Online
A webkeresők modellje a jövő?
Annak ellenére, hogy sokak a fizetős tartalmak terjedését várják, a legnagyobb sikereket eddig éppen az ingyenes szolgáltatások érték el a neten.
A jelenlegi trendek szerint azonban inkább az látszik, hogy minden új online szolgáltatás ára átlagosan 50 százalékkal csökken évente, míg el nem éri az ingyenességet - állítja Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője. A szakember véleménye szerint a fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott Moore-törvény, amely tulajdonképpen a számítástechnikai kapacitás fejlődését írta le az árak csökkenése mellett, már nem igaz a weben. Itt sokkal gyorsabb változásról van szó, ami az árak radikális zuhanásával jár együtt.
Az olyan cégek, mint a Google, 20 milliárd dolláros birodalmat hoztak létre egy olyan egyszerű ingyenes szolgáltatásra alapítva, mint a webkeresés. Az ehhez hasonló ingyenes eszközökkel tudták maximalizálni a közönségüket, amely azután a médiaértékesítésen keresztül pénzt termel nekik. A Google-nak ma mintegy 300 szolgáltatása van, melyek többségéért nem kell fizetni, de a "freemium"-modellben van fizetős változata is. Ha valaki ugyanis megszokta a díjmentes terméket, az akkor sem fog váltani, ha szüksége lesz egy nagyobb kapacitásúra. Tehát nem baj, ha a közönség kilencven százaléka ingyen használ valamit, a tíz százalék is hatalmas hasznot tud termelni.
Egyetlen brand menetel a trenddel szemben: az Apple. Anderson szerint azonban az iPhone ma még fizetős alkalmazásai is egyre olcsóbbak, majd előbb-utóbb ingyenesek lesznek. Harminc százalékuk már most is elérhető ingyen, illetve a freemium-modell szerint. Vagyis minden terméket két módon kínálnak: ingyenesen és fizetősen is. A Wired magazin főszerkesztője úgy látja, a jövőben olyan területeken is megjelenhet ez a rendszer, ahol ma még nem is gondolnánk.
A jelenlegi trendek szerint azonban inkább az látszik, hogy minden új online szolgáltatás ára átlagosan 50 százalékkal csökken évente, míg el nem éri az ingyenességet - állítja Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője. A szakember véleménye szerint a fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott Moore-törvény, amely tulajdonképpen a számítástechnikai kapacitás fejlődését írta le az árak csökkenése mellett, már nem igaz a weben. Itt sokkal gyorsabb változásról van szó, ami az árak radikális zuhanásával jár együtt.
Az olyan cégek, mint a Google, 20 milliárd dolláros birodalmat hoztak létre egy olyan egyszerű ingyenes szolgáltatásra alapítva, mint a webkeresés. Az ehhez hasonló ingyenes eszközökkel tudták maximalizálni a közönségüket, amely azután a médiaértékesítésen keresztül pénzt termel nekik. A Google-nak ma mintegy 300 szolgáltatása van, melyek többségéért nem kell fizetni, de a "freemium"-modellben van fizetős változata is. Ha valaki ugyanis megszokta a díjmentes terméket, az akkor sem fog váltani, ha szüksége lesz egy nagyobb kapacitásúra. Tehát nem baj, ha a közönség kilencven százaléka ingyen használ valamit, a tíz százalék is hatalmas hasznot tud termelni.
Egyetlen brand menetel a trenddel szemben: az Apple. Anderson szerint azonban az iPhone ma még fizetős alkalmazásai is egyre olcsóbbak, majd előbb-utóbb ingyenesek lesznek. Harminc százalékuk már most is elérhető ingyen, illetve a freemium-modell szerint. Vagyis minden terméket két módon kínálnak: ingyenesen és fizetősen is. A Wired magazin főszerkesztője úgy látja, a jövőben olyan területeken is megjelenhet ez a rendszer, ahol ma még nem is gondolnánk.