MTI
Morális értékeinket veszélyezteti a Twitter és a Facebook?
A média felgyorsult világa közömbössé tehet bennünket az emberi szenvedéssel szemben; az olyan közösségi oldalak, mint a Facebook és a Twitter, nem hagynak elegendő időt az agynak az olyan érzelmek felfogásához, mint az együttérzés és a csodálat, melyek az ember morális érzékének irányításáért felelősek - vélik amerikai kutatók.
A Dél-Kaliforniai Egyetem Agy- és Kreativitáskutató Intézetének szakemberei önként jelentkezők reakcióit vizsgálták az olyan valós életből vett történetekre, melyek az emberi erény és a tudás csodálatát váltották ki, illetve együttérzést a fizikai vagy társadalmi helyzet okozta fájdalommal.
A résztvevők agyi működéseinek vizsgálatából kiderült, hogy az emberek rendkívül gyorsan tudnak válogatni az információk között. A másodperc töredéke alatt képesek reagálni mások fizikai fájdalmára, ám az együttérzés és a csodálat - a két legfontosabb szociális érzelem, amely emberré tesz bennünket - kialakulásához sokkal több időre van szükség.
A résztvevőknek 6-8 másodperc kellett az erényeket és fájdalmakat felvonultató történetek teljes feldolgozásához, ám ha egyszer feltámadt bennük az érzelem ezek irányába, akkor az sokkal tovább tartott, mint a mások fizikai fájdalmára adott reakció - derült ki a tanulmányból, mely a jövő héten jelenik meg az Amerikai Tudományos Akadémia lapjának (PNAS) online változatában.
A digitális média eltérítheti az embereket az olyan hagyományos tevékenységektől, mint a könyvolvasás, vagy a barátokkal való találkozás, melyek egykor a morális értékek elsajátításáért voltak "felelősek", és amelyek helyébe mára beléptek a hírfolyamok és a sebesen működő internetes közösségi oldalak. Mire az agyunk teljesen felfogna és reagálna egy szenvedésről szóló történetre, addigra már fel is bukkant egy újabb hír, vagy egy frissítés a Twitteren. "Meg kell értenünk, hogy a társadalmi érintkezés miként formálja a test és az agy közötti interakciókat, hogy erős morális iránytűvel rendelkező állampolgárokat nevelhessünk" - idézte a kutatócsoport egyik tagját, Mary Helen Immordino-Yangot a The Daily Telegraph brit napilap.
A gyermekek sérülékenyebbek ilyen szempontból, hiszen az agyuk még fejlődik. "Mikor a dolgok túl gyorsan történnek, megeshet, hogy egyáltalán nem tapasztaljuk meg azt az érzelmet, melyet mások lélektani helyzete válthat ki, és ez komoly hatással lehet az erkölcseinkre... A mások szociális- és lelkiállapotára vonatkozó morális döntéshozatalunkhoz megfelelő időre és mérlegelésre van szükségünk" - magyarázta Immordino-Yang.
A Dél-Kaliforniai Egyetem Agy- és Kreativitáskutató Intézetének szakemberei önként jelentkezők reakcióit vizsgálták az olyan valós életből vett történetekre, melyek az emberi erény és a tudás csodálatát váltották ki, illetve együttérzést a fizikai vagy társadalmi helyzet okozta fájdalommal.
A résztvevők agyi működéseinek vizsgálatából kiderült, hogy az emberek rendkívül gyorsan tudnak válogatni az információk között. A másodperc töredéke alatt képesek reagálni mások fizikai fájdalmára, ám az együttérzés és a csodálat - a két legfontosabb szociális érzelem, amely emberré tesz bennünket - kialakulásához sokkal több időre van szükség.
A résztvevőknek 6-8 másodperc kellett az erényeket és fájdalmakat felvonultató történetek teljes feldolgozásához, ám ha egyszer feltámadt bennük az érzelem ezek irányába, akkor az sokkal tovább tartott, mint a mások fizikai fájdalmára adott reakció - derült ki a tanulmányból, mely a jövő héten jelenik meg az Amerikai Tudományos Akadémia lapjának (PNAS) online változatában.
A digitális média eltérítheti az embereket az olyan hagyományos tevékenységektől, mint a könyvolvasás, vagy a barátokkal való találkozás, melyek egykor a morális értékek elsajátításáért voltak "felelősek", és amelyek helyébe mára beléptek a hírfolyamok és a sebesen működő internetes közösségi oldalak. Mire az agyunk teljesen felfogna és reagálna egy szenvedésről szóló történetre, addigra már fel is bukkant egy újabb hír, vagy egy frissítés a Twitteren. "Meg kell értenünk, hogy a társadalmi érintkezés miként formálja a test és az agy közötti interakciókat, hogy erős morális iránytűvel rendelkező állampolgárokat nevelhessünk" - idézte a kutatócsoport egyik tagját, Mary Helen Immordino-Yangot a The Daily Telegraph brit napilap.
A gyermekek sérülékenyebbek ilyen szempontból, hiszen az agyuk még fejlődik. "Mikor a dolgok túl gyorsan történnek, megeshet, hogy egyáltalán nem tapasztaljuk meg azt az érzelmet, melyet mások lélektani helyzete válthat ki, és ez komoly hatással lehet az erkölcseinkre... A mások szociális- és lelkiállapotára vonatkozó morális döntéshozatalunkhoz megfelelő időre és mérlegelésre van szükségünk" - magyarázta Immordino-Yang.