SG.hu·
95 évre hosszabbítanák a zenei művek jogvédelmét
Ugyan az Európai Parlament csak márciusban tárgyal a zenei alkotásokra vonatkozó jogvédelem időtartamának esetleges kibővítéséről, azonban a kérdésben máris komoly vita bontakozott ki.
A hivatalos előterjesztés alapján a jogvédelem az eddigi 50 helyett 95 esztendőre szólna, vagyis közel egy évszázadig védené a szerzői jog a zeneszámokat és a zenei albumokat. A Charlie McCreevy, az Európai Unió belső piacokért felelős biztos által készített beadványról februárban először az illetékes bizottság, majd márciusban maga az Európai Parlament is szavazni fog. A tervek szerint a komplett zeneművekre és a dalszövegekre továbbra is 70 éves jogvédelem vonatkozna. A zeneszámokra érvényes 95 éves jogvédelemmel az Európai Unió az Egyesült Államok példáját követné, ahol szintén ugyan ilyen hosszú az időtartam. A zeneipar egyébként régóta szeretné elérni a jogvédelem meghosszabbítását.
Az előterjesztést közös nyilatkozatban támadták többek között az Electronic Frontier Foundation (EFF) és más polgári jogi csoportok, az Európai Fogyasztóvédők Szövetsége (BEUC), valamint a világszerte 650 000 könyvtárost tömörítő IFLA is. Fő érvük az volt, hogy az időtartam megnövelése miatt a zenészek csupán évente 50 cent és 26 euró közötti többletbevételhez jutnak. Vagyis a lépéssel kizárólag a négy nagy zenei kiadó jár jól. A javaslat ellenzői között van az Open Rights Group nevű civil szervezet, amely találkozót hívott össze Brüsszelbe és egy külön videót is megjelentetett a YouTube oldalán.
"Én biztosan nem fogom megszavazni a javaslatot és ezt fogom javasolni az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) többi európai parlamenti képviselőjének is" - közölte Maria Berger, az SPÖ brüsszeli delegációjának vezetője. Hasonlóképpen nyilatkozott Eva Lichtenberger, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője is, mivel szerinte a dokumentum a lényegi kérdéseket meg sem említi, éppen ezért tárgyalásra alkalmatlan. "Ez a megoldás csupán az olyan művészeknek lenne jó, mint Madonna és a Rolling Stones. Azt állítani, hogy az egész elképzelés a zenészek megmentését célozza, egyszerűen cinikus" - szögezte le Eva Lichtenberger. A politikus úgy vélte: a szabályozás elfogadása helyett fontosabb lenne új üzleti modellek kidolgozása a zeneipar számára és minden fél (zenészek, kiadók, jogvédők, felhasználók) véleményének a meghallgatása.
Korábban Martin Kretschmer szerzői jogi szakértő és Paul Stepan kultúrgazdasági szakember egyébként úgy foglalt állást, hogy az Európai Unió a fogyasztók, illetve a kreativitás és az innováció kárára nem növelheti néhány cég forgalmát.
A hivatalos előterjesztés alapján a jogvédelem az eddigi 50 helyett 95 esztendőre szólna, vagyis közel egy évszázadig védené a szerzői jog a zeneszámokat és a zenei albumokat. A Charlie McCreevy, az Európai Unió belső piacokért felelős biztos által készített beadványról februárban először az illetékes bizottság, majd márciusban maga az Európai Parlament is szavazni fog. A tervek szerint a komplett zeneművekre és a dalszövegekre továbbra is 70 éves jogvédelem vonatkozna. A zeneszámokra érvényes 95 éves jogvédelemmel az Európai Unió az Egyesült Államok példáját követné, ahol szintén ugyan ilyen hosszú az időtartam. A zeneipar egyébként régóta szeretné elérni a jogvédelem meghosszabbítását.
Az előterjesztést közös nyilatkozatban támadták többek között az Electronic Frontier Foundation (EFF) és más polgári jogi csoportok, az Európai Fogyasztóvédők Szövetsége (BEUC), valamint a világszerte 650 000 könyvtárost tömörítő IFLA is. Fő érvük az volt, hogy az időtartam megnövelése miatt a zenészek csupán évente 50 cent és 26 euró közötti többletbevételhez jutnak. Vagyis a lépéssel kizárólag a négy nagy zenei kiadó jár jól. A javaslat ellenzői között van az Open Rights Group nevű civil szervezet, amely találkozót hívott össze Brüsszelbe és egy külön videót is megjelentetett a YouTube oldalán.
"Én biztosan nem fogom megszavazni a javaslatot és ezt fogom javasolni az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) többi európai parlamenti képviselőjének is" - közölte Maria Berger, az SPÖ brüsszeli delegációjának vezetője. Hasonlóképpen nyilatkozott Eva Lichtenberger, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője is, mivel szerinte a dokumentum a lényegi kérdéseket meg sem említi, éppen ezért tárgyalásra alkalmatlan. "Ez a megoldás csupán az olyan művészeknek lenne jó, mint Madonna és a Rolling Stones. Azt állítani, hogy az egész elképzelés a zenészek megmentését célozza, egyszerűen cinikus" - szögezte le Eva Lichtenberger. A politikus úgy vélte: a szabályozás elfogadása helyett fontosabb lenne új üzleti modellek kidolgozása a zeneipar számára és minden fél (zenészek, kiadók, jogvédők, felhasználók) véleményének a meghallgatása.
Korábban Martin Kretschmer szerzői jogi szakértő és Paul Stepan kultúrgazdasági szakember egyébként úgy foglalt állást, hogy az Európai Unió a fogyasztók, illetve a kreativitás és az innováció kárára nem növelheti néhány cég forgalmát.