SG.hu
Az NHH vizsgálni fogja az internetszolgáltatókat
A Nemzeti Hírközlési Hatóság közzétette 2009-es piacfelügyeleti tervét, amelyben kiemelt feladatként szerepel az internet szolgáltatók által meghirdetett sávszélességgel kapcsolatos követelmények ellenőrzése, a szolgáltatók egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának felülvizsgálata és az emelt díjas számok felhasználásának ellenőrzése is.
A piacfelügyeleti terv azokat az eljárásokat tartalmazza, amelyeket a hatóság indít el és amelyek alapvető célja a fogyasztói érdeksérelmek megelőzése, a jogsértések kiszűrése, a verseny tisztaságának megőrzése. A hatóság idén eddig a piacfelügyeleti eljárások során több mint 160 millió forint bírságot szabott ki, ami jelentősen meghaladja az előző évek átlagát. Jövőre az NHH a jogsértések esetén a bírságolás mellett élni fog a nyilvánosság eszközeivel is, így tervei szerint kötelezni fogja az érintett szolgáltatókat az elmarasztaló határozat nyilvánosságra hozatalára, országos napilapokban, illetve a szolgáltató ügyfélszolgálatán és honlapján.
A piacfelügyeleti terv alapján az NHH az elektronikus hírközlési szolgáltatások és szolgáltatók általános ellenőrzése mellett 2009-ben is vizsgálni fogja a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségek, valamint a korábbi felhívásokban, határozatokban foglaltak betartását. A piacfelügyeleti tevékenység kiterjed a piac működésének figyelemmel kísérésére is, így egyebek mellett a hatóság vizsgálja a kábeltelevíziós ellátottságot, valamint a szélessávú szolgáltatások helyzetét is.
Az előfizetői szolgáltatások minőségével kapcsolatban nemrégiben megjelent kormányrendelet idén december 11-től kötelezővé teszi az internet szolgáltatók számára, hogy a kínált sávszélesség mellett általános szerződési feltételeikben és hirdetéseikben is feltüntessék a garantált le- és feltöltési sebességet. Az ellenőrzés az általános szerződési feltételekre, a szolgáltatók honlapjaira és a szolgáltatók hirdetéseire is kiterjed.
Az elektronikus hírközlési törvény csak meghatározott körben teszi lehetővé az előfizetői szerződés (az általános szerződési feltételek és az egyedi előfizetői szerződés) egyoldalú módosítását, az egyedi előfizetői szerződésben, az általános szerződési feltételekben rögzítettek szerint. Az egyoldalú módosítás azonban nem érintheti a szolgáltatás igénybevételi feltételeit, minőségi célértékeit. Az egyoldalú módosításra hatósági döntés vagy jogszabályváltozás alapján, valamint a körülményekben bekövetkezett lényeges változás esetén kerülhet sor. A szolgáltatók a módosítások indokául az esetek döntő többségében ezen utóbbi okot jelölik meg, nem részletezve a konkrét változásokat. A vizsgálat a módosítások indokoltságának vizsgálatára irányul.
A hatóság az egyedi előfizetői szerződéseket 2006-2007-ben ellenőrizte és megállapította, hogy a vizsgált helyhez kötött telefon, mobiltelefon, internet és a műsorterjesztő szolgáltatók között nem volt olyan, amelynek szerződése teljes mértékben megfelelt volna a jogszabályi előírásoknak. A 2008-as utóellenőrzés során is jelentős volt jogsértő szerződések száma, miután a szolgáltatók sok esetben nem tartották be a korábbi határozatokban foglaltakat, illetve a módosítások során a szerződésekbe újabb jogsértő feltételek kerültek. Az egyedi előfizetői szerződés alapvető jelentőségű a felek közötti jogosultságok és kötelezettségek vonatkozásában. E speciális szerződésfajta amellett, hogy létre hozza az előfizetői jogviszonyt, tartalmazza a szerződés teljesítése során gyakorolható jogokat. A hatóság tapasztalatai szerint az egyedi előfizetői szerződések hiányosságai jellemzően a szolgáltatói kötelezettségekhez kapcsolódnak.
A vizsgálat célja az előfizetői érdekvédelem keretében biztosítani, hogy az emelt díjas, illetve emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatások esemény-, vagy idő-alapú díjszámítása csak a tényleges tartalomszolgáltatás nyújtását követően valósulhasson meg. Az előfizetői jelzések, valamint hatósági tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes számhasználók (tartalomszolgáltatók) által üzemeltetett végberendezések a főközponttal történő együttműködése az inaktív számok (vagyis amikor az adott emeltdíjas számon nem érhető el tartalom- vagy információszolgáltatás) esetében félreértelmezhető forgalmi szituációt és indokolatlan díjszámítást eredményeznek. Cél, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató és a számhasználó által üzemeltetett eszközök korrekt együttműködtetése révén kizárható legyen a felhasználó által foglaltként észlelt hívások esetén a díj felszámítása, illetve, hogy díj felszámítására csak akkor kerüljön sor, amennyiben a tartalom- vagy információszolgáltatás valóban elérhető.
A piacfelügyeleti terv azokat az eljárásokat tartalmazza, amelyeket a hatóság indít el és amelyek alapvető célja a fogyasztói érdeksérelmek megelőzése, a jogsértések kiszűrése, a verseny tisztaságának megőrzése. A hatóság idén eddig a piacfelügyeleti eljárások során több mint 160 millió forint bírságot szabott ki, ami jelentősen meghaladja az előző évek átlagát. Jövőre az NHH a jogsértések esetén a bírságolás mellett élni fog a nyilvánosság eszközeivel is, így tervei szerint kötelezni fogja az érintett szolgáltatókat az elmarasztaló határozat nyilvánosságra hozatalára, országos napilapokban, illetve a szolgáltató ügyfélszolgálatán és honlapján.
A piacfelügyeleti terv alapján az NHH az elektronikus hírközlési szolgáltatások és szolgáltatók általános ellenőrzése mellett 2009-ben is vizsgálni fogja a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségek, valamint a korábbi felhívásokban, határozatokban foglaltak betartását. A piacfelügyeleti tevékenység kiterjed a piac működésének figyelemmel kísérésére is, így egyebek mellett a hatóság vizsgálja a kábeltelevíziós ellátottságot, valamint a szélessávú szolgáltatások helyzetét is.
Az előfizetői szolgáltatások minőségével kapcsolatban nemrégiben megjelent kormányrendelet idén december 11-től kötelezővé teszi az internet szolgáltatók számára, hogy a kínált sávszélesség mellett általános szerződési feltételeikben és hirdetéseikben is feltüntessék a garantált le- és feltöltési sebességet. Az ellenőrzés az általános szerződési feltételekre, a szolgáltatók honlapjaira és a szolgáltatók hirdetéseire is kiterjed.
Az elektronikus hírközlési törvény csak meghatározott körben teszi lehetővé az előfizetői szerződés (az általános szerződési feltételek és az egyedi előfizetői szerződés) egyoldalú módosítását, az egyedi előfizetői szerződésben, az általános szerződési feltételekben rögzítettek szerint. Az egyoldalú módosítás azonban nem érintheti a szolgáltatás igénybevételi feltételeit, minőségi célértékeit. Az egyoldalú módosításra hatósági döntés vagy jogszabályváltozás alapján, valamint a körülményekben bekövetkezett lényeges változás esetén kerülhet sor. A szolgáltatók a módosítások indokául az esetek döntő többségében ezen utóbbi okot jelölik meg, nem részletezve a konkrét változásokat. A vizsgálat a módosítások indokoltságának vizsgálatára irányul.
A hatóság az egyedi előfizetői szerződéseket 2006-2007-ben ellenőrizte és megállapította, hogy a vizsgált helyhez kötött telefon, mobiltelefon, internet és a műsorterjesztő szolgáltatók között nem volt olyan, amelynek szerződése teljes mértékben megfelelt volna a jogszabályi előírásoknak. A 2008-as utóellenőrzés során is jelentős volt jogsértő szerződések száma, miután a szolgáltatók sok esetben nem tartották be a korábbi határozatokban foglaltakat, illetve a módosítások során a szerződésekbe újabb jogsértő feltételek kerültek. Az egyedi előfizetői szerződés alapvető jelentőségű a felek közötti jogosultságok és kötelezettségek vonatkozásában. E speciális szerződésfajta amellett, hogy létre hozza az előfizetői jogviszonyt, tartalmazza a szerződés teljesítése során gyakorolható jogokat. A hatóság tapasztalatai szerint az egyedi előfizetői szerződések hiányosságai jellemzően a szolgáltatói kötelezettségekhez kapcsolódnak.
A vizsgálat célja az előfizetői érdekvédelem keretében biztosítani, hogy az emelt díjas, illetve emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatások esemény-, vagy idő-alapú díjszámítása csak a tényleges tartalomszolgáltatás nyújtását követően valósulhasson meg. Az előfizetői jelzések, valamint hatósági tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes számhasználók (tartalomszolgáltatók) által üzemeltetett végberendezések a főközponttal történő együttműködése az inaktív számok (vagyis amikor az adott emeltdíjas számon nem érhető el tartalom- vagy információszolgáltatás) esetében félreértelmezhető forgalmi szituációt és indokolatlan díjszámítást eredményeznek. Cél, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató és a számhasználó által üzemeltetett eszközök korrekt együttműködtetése révén kizárható legyen a felhasználó által foglaltként észlelt hívások esetén a díj felszámítása, illetve, hogy díj felszámítására csak akkor kerüljön sor, amennyiben a tartalom- vagy információszolgáltatás valóban elérhető.