SG.hu
Az EU páneurópai piacot akar az interneten is
Az interneten keresztül vásárló fogyasztók az EU-ban gyakran nem férhetnek hozzá adott szolgáltatásokhoz, illetve csak magasabb áron érhetik el azokat, ha nem a saját országukban akarnak vásárolni - mutatott rá Herczog Edit európai parlamenti képviselő az EU belső piaci biztosának feltett írásbeli kérdésében.
A szocialista politikus arra kért választ, hogy az a fogyasztó, aki árukat - például könyveket, szórakoztató elektronikai termékeket - szeretne vásárolni, illetve zenei fájlokat vagy filmeket kíván letölteni egy multinacionálisan működő, de másik tagállamban fenntartott honlapról, miért nem juthat hozzá, vagy csak magasabb áron az adott áruhoz vagy szolgáltatáshoz. Vajon a szolgáltatásokról szóló irányelv erre vonatkozó rendelkezését helyesen alkalmazzák-e?
Charlie McCreevy belső piaci biztos válaszában hangsúlyozta, hogy a bizottság mindent megtesz azért, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek ma még hátráltatják a belső piacon a fogyasztókat megillető jogok teljes mértékű érvényesülését. A szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése egyértelműen arra kötelezi a tagállamokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, amely szerint a szolgáltatók a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakhelye szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak.
A bizottság szerint, miután az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2009 végéig átültették nemzeti jogukba, az idézett 20. cikk hathatósan fogja szolgálni az interneten árukat vagy szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem ügyét, és kulcsszerepet fog játszani a kiskereskedelmi szolgáltatások valóban páneurópai piacának kialakításában. “Fontos, hogy javuljon a bizalom az online kereskedelem iránt, hiszen az EU-ban napjainkban már 150 millió uniós polgár vásárol az interneten" - hívta fel a figyelmet Herczog Edit fogyasztóvédelmi szakpolitikus.
A belső piaci biztos Herczog Editnek adott válaszában külön kitért arra, hogy a Bizottság jelenleg a tagállami közigazgatási szervekkel együttműködve igyekszik gondoskodni az irányelv helyes végrehajtásáról, és ezzel összefüggésben a tagállamokkal együtt vizsgálja azt is, hogyan lehetne legelőnyösebben biztosítani, hogy a 20. cikkben megfogalmazott diszkriminációmentességi szabály helyesen jelenjen meg a nemzeti jogrendszerekben, illetőleg azt, hogy a jövőben a tagállami hatóságok majd valóban hatékonyan járjanak el a szabályt megszegő szolgáltatókkal szemben.
“Az egységes piac több választási lehetőséget is ad a fogyasztóknak, de ahhoz, hogy az emberek aggodalom nélkül, biztonságban válogathassanak a kínálatból, szükség van egy teljes EU-t lefedő jogi biztonsági hálóra. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott törvénytervezete az online vásárlásokról, amely erősíteni akarja az uniós állampolgárok jogait, bárhonnan is szerezzék be a kívánt terméket" - mondja az EP képviselő.
A szocialista politikus arra kért választ, hogy az a fogyasztó, aki árukat - például könyveket, szórakoztató elektronikai termékeket - szeretne vásárolni, illetve zenei fájlokat vagy filmeket kíván letölteni egy multinacionálisan működő, de másik tagállamban fenntartott honlapról, miért nem juthat hozzá, vagy csak magasabb áron az adott áruhoz vagy szolgáltatáshoz. Vajon a szolgáltatásokról szóló irányelv erre vonatkozó rendelkezését helyesen alkalmazzák-e?
Charlie McCreevy belső piaci biztos válaszában hangsúlyozta, hogy a bizottság mindent megtesz azért, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek ma még hátráltatják a belső piacon a fogyasztókat megillető jogok teljes mértékű érvényesülését. A szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése egyértelműen arra kötelezi a tagállamokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, amely szerint a szolgáltatók a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakhelye szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak.
A bizottság szerint, miután az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2009 végéig átültették nemzeti jogukba, az idézett 20. cikk hathatósan fogja szolgálni az interneten árukat vagy szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem ügyét, és kulcsszerepet fog játszani a kiskereskedelmi szolgáltatások valóban páneurópai piacának kialakításában. “Fontos, hogy javuljon a bizalom az online kereskedelem iránt, hiszen az EU-ban napjainkban már 150 millió uniós polgár vásárol az interneten" - hívta fel a figyelmet Herczog Edit fogyasztóvédelmi szakpolitikus.
A belső piaci biztos Herczog Editnek adott válaszában külön kitért arra, hogy a Bizottság jelenleg a tagállami közigazgatási szervekkel együttműködve igyekszik gondoskodni az irányelv helyes végrehajtásáról, és ezzel összefüggésben a tagállamokkal együtt vizsgálja azt is, hogyan lehetne legelőnyösebben biztosítani, hogy a 20. cikkben megfogalmazott diszkriminációmentességi szabály helyesen jelenjen meg a nemzeti jogrendszerekben, illetőleg azt, hogy a jövőben a tagállami hatóságok majd valóban hatékonyan járjanak el a szabályt megszegő szolgáltatókkal szemben.
“Az egységes piac több választási lehetőséget is ad a fogyasztóknak, de ahhoz, hogy az emberek aggodalom nélkül, biztonságban válogathassanak a kínálatból, szükség van egy teljes EU-t lefedő jogi biztonsági hálóra. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott törvénytervezete az online vásárlásokról, amely erősíteni akarja az uniós állampolgárok jogait, bárhonnan is szerezzék be a kívánt terméket" - mondja az EP képviselő.