MTI
Interneten a volt csehszlovák katonai elhárítás ügynöklistája
Felkerültek pénteken az internetre a volt csehszlovák kommunista katonai elhárítás csehországi névlistái a titkosszolgálat ügynökeiről, illetve a szolgálat által megfigyelt személyekről.
Összesen mintegy 140 ezer név található a 309 névlistán, amelyet a www.abscr.cz honlapon hoztak nyilvánosságra. Ezek olyan személyek adatait tartalmazzák, akik iránt a volt katonai elhárítás érdeklődött. "Lehetett az olyan személy, akit át akartak világítani, de lehetett az együttműködő is" - közölte Martin Pulec, az archívum igazgatóhelyettese. Ladislav Bukovszky (Bukovszky László), a Biztonsági Szolgálatok Archívumának igazgatója szerint a névjegyzék közzétételének célja, hogy maximálisan átláthatóvá tegyék a témát. Az 1989-es fordulat előtti kommunista állambiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban ugyanis a rendszerváltás után számos, máig sem egészen tisztázott botrány robbant ki Csehországban.
A jegyzékeket a katonai elhárítás egyes munkahelyein hozták létre akkor, amikor új ügynököt szerveztek be, vagy valakit át akartak világítani, illetve meg akartak figyelni. Az adatokat a központba is elküldték. A most nyilvánosságra hozott jegyzékek legrégebbike 1954-ben, a legutolsó pedig 1989-ben keletkezett. A jegyzékekben név szerint lehet keresni. A cseh elektronikus média első kiemelései szerint néhány ismert csehországi politikus és személyiség neve is megtalálható a jegyzékekben, például Richard Sacher, a rendszerváltás utáni első csehszlovák belügyminiszter, illetve Miroslav Vacek, akkori védelmi miniszter. Állítólag mindketten a kommunista elhárítás ügynökei voltak.
A prágai Biztonsági Szolgálatok Archívumát megelőzve, a hasonló pozsonyi intézet már korábban nyilvánosságra hozta a volt csehszlovák kommunista katonai elhárítás együttműködőinek szlovákiai névsorát a szlovákiai levéltárakban található dokumentumok alapján. A katonai elhárítás a szocialista Csehszlovákiában teljes egészében a kommunista párt és a rendszer céljait szolgálta, s a politikai hatalom megtartásának egyik eszköze volt. A szolgálat szovjet módszerek szerint dolgozott, és felelősség terheli az ötvenes évek első felének kirívó törvénytelenségeiért.
Közvetlenül az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után mintegy 600 titkos ügynöke volt; ezek száma a hatvanas évek elején már mintegy nyolcezerre emelkedett. A nyolcvanas évek végén négyezer körül mozgott az ügynökök száma.
Összesen mintegy 140 ezer név található a 309 névlistán, amelyet a www.abscr.cz honlapon hoztak nyilvánosságra. Ezek olyan személyek adatait tartalmazzák, akik iránt a volt katonai elhárítás érdeklődött. "Lehetett az olyan személy, akit át akartak világítani, de lehetett az együttműködő is" - közölte Martin Pulec, az archívum igazgatóhelyettese. Ladislav Bukovszky (Bukovszky László), a Biztonsági Szolgálatok Archívumának igazgatója szerint a névjegyzék közzétételének célja, hogy maximálisan átláthatóvá tegyék a témát. Az 1989-es fordulat előtti kommunista állambiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban ugyanis a rendszerváltás után számos, máig sem egészen tisztázott botrány robbant ki Csehországban.
A jegyzékeket a katonai elhárítás egyes munkahelyein hozták létre akkor, amikor új ügynököt szerveztek be, vagy valakit át akartak világítani, illetve meg akartak figyelni. Az adatokat a központba is elküldték. A most nyilvánosságra hozott jegyzékek legrégebbike 1954-ben, a legutolsó pedig 1989-ben keletkezett. A jegyzékekben név szerint lehet keresni. A cseh elektronikus média első kiemelései szerint néhány ismert csehországi politikus és személyiség neve is megtalálható a jegyzékekben, például Richard Sacher, a rendszerváltás utáni első csehszlovák belügyminiszter, illetve Miroslav Vacek, akkori védelmi miniszter. Állítólag mindketten a kommunista elhárítás ügynökei voltak.
A prágai Biztonsági Szolgálatok Archívumát megelőzve, a hasonló pozsonyi intézet már korábban nyilvánosságra hozta a volt csehszlovák kommunista katonai elhárítás együttműködőinek szlovákiai névsorát a szlovákiai levéltárakban található dokumentumok alapján. A katonai elhárítás a szocialista Csehszlovákiában teljes egészében a kommunista párt és a rendszer céljait szolgálta, s a politikai hatalom megtartásának egyik eszköze volt. A szolgálat szovjet módszerek szerint dolgozott, és felelősség terheli az ötvenes évek első felének kirívó törvénytelenségeiért.
Közvetlenül az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után mintegy 600 titkos ügynöke volt; ezek száma a hatvanas évek elején már mintegy nyolcezerre emelkedett. A nyolcvanas évek végén négyezer körül mozgott az ügynökök száma.