SG.hu
Az európaiak 72%-a szeretne videóbírót
Az európaiak 72%-a véli úgy, hogy a videofelvétel visszajátszása segíthetne a futballbírók döntésében.
A TNS cég felmérést végzett a televízió nézők között a legrosszabb futballbírói döntésekkel kapcsolatosan. Az európai országok közül Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Norvégiában és Finnországban reprezentatív mintavétellel kérdeztek meg országonként 1 000 felnőttet.
22 évvel az 1986-os Világkupa után az európaiak az argentin Maradona állítólagos kézzel bevitt góljának érvényessé nyilvánítását tartják a legrosszabb bírói döntésnek a nemzetközi futball történetében, amelyre az Anglia elleni negyeddöntőben került sor. Második helyen találjuk a 2002-es Világkupa két meg nem adott spanyol gólját, amelyeket a csapat a dél-koreaiak elleni negyeddöntőben rúgott. Harmadik helyre az 1982-es Világkupa középdöntőjének durva esete került, amely a nyugatnémet kapus Schumacher és a francia védő, Battiston között történt.
A szavazók szerint a negyedik legrosszabb bírói döntést a 2006-os Világkupa Horvátország-Ausztrália mérkőzése során hozták meg. A szavazatok 4%-át begyűjtő angol származású Graham Poll játékvezető három sárga lap után állított ki egy horvát játékost, ahelyett, hogy azt a már a második után megtette volna. A szavazás ötödik helyén végzett az 1966-os Világkupa Anglia és Nyugat-Németország közötti döntője. Geoff Hurst bíró megadta az angolok harmadik gólját, amely a felső kapufa aljáról egyenesen a vonalra, vagy épphogy a vonalon túlra pattant. A gólt érvényesnek nyilvánították a nyugatnémet csapat felháborodása ellenére.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a televízió nézők szerint vajon a videofelvétel visszajátszása segítség lehet-e a bírói döntésekben. A megkérdezett 12 000 európai ember 72%-a úgy vélekedett, hogy ezzel a rossz döntések kiküszöbölhetőek lehetnének, vagy segítene a legkérdésesebb esetek tisztázásában. A válaszadóknak mindössze csak a 8%-a gondolta úgy, hogy ez a lehetőség alig, vagy egyáltalán nem lenne hasznos. A megkérdőjelezhető döntésekre a válaszadók 36%-a a televízóval kiabál, közülük leginkább a britek, a legkevésbé pedig a hollandok nem hagyják szó nélkül a rossz döntéseket. Ezenkívül szintén a britek azok, akik a legtöbb esetben vágnak tárgyakat a TV-hez a pillanat hevében. A válaszadók 9%-a nyilatkozta azt, hogy egy rossz bírói döntés esetén a társaságukban lévő emberrel kezdenek el kiabálni.
A TNS cég felmérést végzett a televízió nézők között a legrosszabb futballbírói döntésekkel kapcsolatosan. Az európai országok közül Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Norvégiában és Finnországban reprezentatív mintavétellel kérdeztek meg országonként 1 000 felnőttet.
22 évvel az 1986-os Világkupa után az európaiak az argentin Maradona állítólagos kézzel bevitt góljának érvényessé nyilvánítását tartják a legrosszabb bírói döntésnek a nemzetközi futball történetében, amelyre az Anglia elleni negyeddöntőben került sor. Második helyen találjuk a 2002-es Világkupa két meg nem adott spanyol gólját, amelyeket a csapat a dél-koreaiak elleni negyeddöntőben rúgott. Harmadik helyre az 1982-es Világkupa középdöntőjének durva esete került, amely a nyugatnémet kapus Schumacher és a francia védő, Battiston között történt.
A szavazók szerint a negyedik legrosszabb bírói döntést a 2006-os Világkupa Horvátország-Ausztrália mérkőzése során hozták meg. A szavazatok 4%-át begyűjtő angol származású Graham Poll játékvezető három sárga lap után állított ki egy horvát játékost, ahelyett, hogy azt a már a második után megtette volna. A szavazás ötödik helyén végzett az 1966-os Világkupa Anglia és Nyugat-Németország közötti döntője. Geoff Hurst bíró megadta az angolok harmadik gólját, amely a felső kapufa aljáról egyenesen a vonalra, vagy épphogy a vonalon túlra pattant. A gólt érvényesnek nyilvánították a nyugatnémet csapat felháborodása ellenére.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a televízió nézők szerint vajon a videofelvétel visszajátszása segítség lehet-e a bírói döntésekben. A megkérdezett 12 000 európai ember 72%-a úgy vélekedett, hogy ezzel a rossz döntések kiküszöbölhetőek lehetnének, vagy segítene a legkérdésesebb esetek tisztázásában. A válaszadóknak mindössze csak a 8%-a gondolta úgy, hogy ez a lehetőség alig, vagy egyáltalán nem lenne hasznos. A megkérdőjelezhető döntésekre a válaszadók 36%-a a televízóval kiabál, közülük leginkább a britek, a legkevésbé pedig a hollandok nem hagyják szó nélkül a rossz döntéseket. Ezenkívül szintén a britek azok, akik a legtöbb esetben vágnak tárgyakat a TV-hez a pillanat hevében. A válaszadók 9%-a nyilatkozta azt, hogy egy rossz bírói döntés esetén a társaságukban lévő emberrel kezdenek el kiabálni.