MTI
Önkorlátozást hirdetett a Deutsche Telekom
Különleges önkorlátozást hirdetett a Deutsche Telekom a közelmúltban kirobbant, a vállalat korábbi tevékenységét érintő botrány nyomán.
René Obermann, Európa egyik legnagyobb távközlési cégének elnöke a Die Zeit című hetilapnak nyilatkozva bejelentette: korlátozni kívánják a munkatársak hozzáférési lehetőségeit az előfizetők adataihoz. Mindezzel nem sérül a szolgáltatás minősége - állította Obermann, aki az elmúlt napokban több erőfeszítést tett a céggel szemben megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A 2005-ben és 2006-ban történt visszaélésekkel rendkívüli ülésén foglalkozik szerdán a német parlament.
A Deutsche Telekom egyes vezetői és az újságírók telefonbeszélgetéseinek törvénytelen "kikémlelésére" először a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin hívta fel a figyelmet. Az ügyben a bonni államügyészség hivatalos vizsgálatot indított.
A fő gyanúsított Kai-Uwe Ricke, a vállalat akkori elnöke, valamint Klaus Zumwinkel, a felügyelő bizottság volt vezetője. Zumwinkelnek a közelmúltban kellett lemondania a német posta elnöki tisztségéről, miután belekeveredett Németország eddigi legsúlyosabb adócsalási botrányába. Ezzel kapcsolatos tevékenységét a bochumi államügyészség vizsgálja. Szerdai értesülések szerint a vizsgálatot kiterjesztették, miután felmerült annak gyanúja, hogy Zumwinkel a családját - elsősorban a feleségét - hosszú időn keresztül a posta pénzén utaztatta. A Telekom-botrányban mind Rickét, mind Zumwinkelt azzal gyanúsítják, hogy ők rendelték el az illegális megfigyeléseket.
A "Telekomgate" hullámai értesülések szerint elérték a német vasutat (DB) is. Kiderült, hogy a DB vezetősége hosszú időn keresztül ugyanannak a berlini cégnek adott különleges megfigyelési megbízásokat, amellyel a Deutsche Telekom a megfigyelési tevékenységet végeztette. A vasút szóvivője elismerte, hogy 1998 és 2007 között valóban voltak ilyen megbízások, de azok - mint állította - gazdasági bűncselekmények, illetve a korrupció megelőzését célozták, és törvényes eszközökkel történtek. Szavai szerint nincs szó újabb "Telekom-ügyről". A történtek nyomán az ellenzéki pártok az adatvédelem megszigorítását követelték, s a Bundestag mindenekelőtt az ő kezdeményezésükre tűzte napirendre az ügyet.
René Obermann, Európa egyik legnagyobb távközlési cégének elnöke a Die Zeit című hetilapnak nyilatkozva bejelentette: korlátozni kívánják a munkatársak hozzáférési lehetőségeit az előfizetők adataihoz. Mindezzel nem sérül a szolgáltatás minősége - állította Obermann, aki az elmúlt napokban több erőfeszítést tett a céggel szemben megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A 2005-ben és 2006-ban történt visszaélésekkel rendkívüli ülésén foglalkozik szerdán a német parlament.
A Deutsche Telekom egyes vezetői és az újságírók telefonbeszélgetéseinek törvénytelen "kikémlelésére" először a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin hívta fel a figyelmet. Az ügyben a bonni államügyészség hivatalos vizsgálatot indított.
A fő gyanúsított Kai-Uwe Ricke, a vállalat akkori elnöke, valamint Klaus Zumwinkel, a felügyelő bizottság volt vezetője. Zumwinkelnek a közelmúltban kellett lemondania a német posta elnöki tisztségéről, miután belekeveredett Németország eddigi legsúlyosabb adócsalási botrányába. Ezzel kapcsolatos tevékenységét a bochumi államügyészség vizsgálja. Szerdai értesülések szerint a vizsgálatot kiterjesztették, miután felmerült annak gyanúja, hogy Zumwinkel a családját - elsősorban a feleségét - hosszú időn keresztül a posta pénzén utaztatta. A Telekom-botrányban mind Rickét, mind Zumwinkelt azzal gyanúsítják, hogy ők rendelték el az illegális megfigyeléseket.
A "Telekomgate" hullámai értesülések szerint elérték a német vasutat (DB) is. Kiderült, hogy a DB vezetősége hosszú időn keresztül ugyanannak a berlini cégnek adott különleges megfigyelési megbízásokat, amellyel a Deutsche Telekom a megfigyelési tevékenységet végeztette. A vasút szóvivője elismerte, hogy 1998 és 2007 között valóban voltak ilyen megbízások, de azok - mint állította - gazdasági bűncselekmények, illetve a korrupció megelőzését célozták, és törvényes eszközökkel történtek. Szavai szerint nincs szó újabb "Telekom-ügyről". A történtek nyomán az ellenzéki pártok az adatvédelem megszigorítását követelték, s a Bundestag mindenekelőtt az ő kezdeményezésükre tűzte napirendre az ügyet.