A 6 millió digitális analfabéta országában hiába papol bárki eBefogadásról, internet-penetrációról és annak hiányáról. Hiába írja le minden számítástechnikai lap, hogy a net jó dolog, ameddig Magdi néni nem neten keresi a recepteket, addig a rutinos netesek számára bután egyszerűnek tűnő népek úgysem fogják fel, hogy miről van szó. Mostanra a civil, vállalati és politikai szféra is egymás mellé állt, de a tömegmédia még mindig ellenérdekelt.

Előzmények: I. II. III. IV.
Több mint fél évvel ezelőtt, mikor Dombi Gábor első igazán komoly rohamát indította a digitális szakadék túloldalán lévők megmentéséért, akkor is az volt a véleményem, mint most: Egészen addig, amíg a tömegmédia nem érzi sajátjának ezt a küldetést, addig mindenki Don Quijote szélmalomharcát vívja a nemes ügyért. IT lapokban az internetet népszerűsíteni olyan, mint egy nívós borkóstolón a tablettás verzió ellen ágálni vagy mint egy fitnesz klubban a több testmozgásért kampányolni. Hogy is mondjam? Értelmetlen.

Kínkeserves dolog azért küzdeni az SG.hu hasábjain is, hogy az emberek, akik sosem használták semmire a világhálót, tegyék meg. Főleg kínkeserves akkor, ha még a saját olvasóink némelyike is azt gondolja, hogy minek azoknak a szerencsétleneknek számítógép, úgysem tudnának vele mit kezdeni. Tény, hogy nehéz kihívás lenne azoknak az embereknek a felzárkóztatása, akik egyébként is funkcionális analfabéták, esetleg leépült alkoholisták is hozzá. Náluk a technológiai sokkterápia valószínűleg sokkal többe kerülne, bármilyen eszközről is beszélünk, mint amennyi hasznot termelne az országnak, sőt valószínűleg tényleg nem is tudnának mit kezdeni a lehetőségekkel. Ki tudja mennyi emberről van szó, de legyen mondjuk laza becsléssel 2 millió.

Viszont még mindig van 4 millió, aki a szakadék szélén áll, csak rossz oldalon. Számukra lehet hidakat teremteni Kattints rá nagyi! programokkal, lehet húzni őket olcsó internettel, lehet operálni felzárkóztató kormányprogramokkal, csak mindez egy dolgot nem tud felmutatni: a motivációt. Ma még mindig vannak olyanok, akik azért sírnak, hogy drága a net, pedig a régióban már itt a legolcsóbb. Sokan a tartalom hiányát teszik felelőssé, pedig annyi tartalom és közösség létezik online, hogy abból szinte már annak változatossága miatt nem lehet választani. Ahogy Tóta W. Árpád írja egyik blogbejegyzésében, "még a legsúlyosabb perverz szörnyeknek is van klubjuk a globális neten."


Aki nem engedheti meg magának a drága notebookot, az alig pár tízezer forintért vehet olyan számítógépet, ami alkalmas internetezésre, Skype-ra, még akár játékra is. Azt pedig ne mondja senki, hogy a pénzintézetek azért reklámozzák a jobbnál-jobb hiteleiket, mert ebben az országban senki nem vesz fel ilyet. Karácsonyi hitel, nyaralási hitel, csakúgy elfogyott a pénz hitel. Ha valaki elmondta volna annak a 4 milliónak, hogy a hitel nem azért van, hogy jövő hónapig ne kelljen gondolkodni a Pató Pál szituáción, hanem azért, hogy a tőkehiányt leküzdve valami értelmes célt érjenek el és az által mozduljanak ki nyomorúságos helyzetükből, akkor lehet, hogy inkább számítógépre költötték volna a nem létező pénzüket és nem IL Ferros Suzukira.

Ja bocs, nekik nem kell ez. Már túl öregek, túl elfoglaltak, túl szegények, túl akármik. Pedig épp ezekre a szitukra passzol legjobban a "szerezzünk előnyöket könnyen, gyorsan és érvényesüljünk jobban az életben" minta. Hisztizhetünk a végtelenségig, tényleg nincs értelme. Azt a két dolgot leszámítva, hogy amennyiben mindenki internetezne, akkor még több eszement ember írogatna a fórumokba, illetve a technológiailag érett embereknek nem lenne komoly versenyelőnyük az élet minden területén többé. Mindenkinek jobb lenne, ha ez nem egy vékony kisebbség lenne a XXI. században.

Miközben a "szakma" mindent megtesz azért, hogy változzon ez a helyzet, vannak olyanok, akik ebben tökéletesen ellenérdekeltek. Az egyszerűség kedvéért nevezzük őket most vezető kereskedelmi televízióknak. Az igaz, hogy évek óta próbálja megtalálni mindkét vezető csatorna az online arculatát, csak valahogy nem sikerül nekik. Az pedig, hogy az RTL Klub új hírszájtja a BBC Online tökéletes másolata, csupán azt bizonyítja, hogy a csatorna vezetése tökéletesen inkompetens erre a feladatra. Vagy azért, mert hagyták magukat átveretni egy webfejlesztő céggel, vagy azért mert ennyire nem érdekli őket az egész téma. Persze nem az online vergődés a lényeg, hanem az a szerkesztői gyakorlat, amivel úgy tűnik, mintha szándékosan távol akarnák tartani a zombi TV nézőket az internettől.

Az internet a pornó. Az internetezésbe belehalt egy kínai kisfiú. Az interneten ellopják a bankkártyaszámokat. Az interneten pedofilokat lepleztek le. Illegális internetes szervereket foglaltak le. És persze valami szoftvercég vezetőjét megdobálták tojással.

Tipikus védekező mechanizmusnak tűnik, hogy az eddig még internettől távol tartott népeket konzerválni kell a TV előtt. Valószínűleg ezért nem láttunk még egy TV stábot sem szinte egyik informatikai tartalmú sajtótájékoztatón, pedig valljuk be, itt nálunk az SG-n csak úgy záporoznak a szórakoztató, bulváros IT témák. Simó György, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese pedig a három képernyő elvben hisz. Ez a három képernyő pedig a monitor, a mobiltelefon és a TV képernyő. A TV2 és az RTL Klub pedig az egy képernyő híve.


Érzik persze, hogy szorul a hurok: tudják, hogy jelenleg ők az egyetlen médium, akit komolyan megszívathat egy szabályozó szervezet, az ORTT. Ha az Index címlapján van faszpina délután kettőkor, vagy a juj.hu-n biliárddákóval döfködnek egy falusi lányt, akkor az nem gáz. Ha a TV esti műsorában melleket mutogatnak, akkor jön a sötétítés. Kimozdulni ebből úgy lehetne, hogy újabb piacokat teremtenek. Miért nem lehet megnézni mondjuk a Barátok Közt epizódjait online másnaptól, amiről lemaradtunk, mint minden normális amerikai TV csatorna/sorozat esetében? Áááá, nehogy már elveszítsünk 3000 TV nézőt. Persze az is sanszos, hogy mivel ez pénzbe kerülne, elgondolkodtak azon, hogy kit érdekelnek a szerencsétlen nézők. Az számít csak, hogy a kb. 1100 AGB Hungary által mért háztartás mit néz, a többi kit érdekel?

Nem szabad megengedni, hogy a televízión szocializálódott nép további részei felfedezzék maguknak az internetet, mert akkor már nem lesz elég simán eltávolíttatni a Showder Klub műsorait a YouTube-ról, hanem lehet, hogy pénzt kell rá áldozni, hogy meg lehessen nézni legálisan. Vagy még több pénzt az eltávolításra. Sőt nem érdemes gyerekműsorokat sem csinálni, mert a gyerekek már mind interneteznek. Mert ők már okosabbak, mint egy ötödikes. Nyilván a gonosz internet miatt bukott meg az a műsor is, mert a lurkók 90%-a szarik a tévére, helyette netezik. A fiatal értelmiségre is utolsó kísérlet egy standup comedy show, hiszen ők is interneteznek inkább, bár mivel háttértévéznek is, ezért érdemes valamit nyomni nekik, hátha ott felejtik egész estére a tévét az RTL-en.

Az pedig legrosszabb álmainkban se forduljon elő, hogy a Barátok Közt vagy a Jóban Rosszban igen népszerű epizódjainak bármelyike a buzik, drogosok, alkoholisták, EU pályázatok, mafia, szerelem, csalódás, tinédzserkor, vállalkozás és egyéb napjainkban aktuális társadalmi probléma után a digitálisan leszakadt emberek felvilágosításával foglalkozzon. Az is lehetetlen, hogy egy TV-s technológiai műsor ne éjjel 11-kor legyen és ne geekszerűen magyarázzon olyan dolgokat, ami a hozzáértőknek már ősrégi infó. A civil szervezetek megpróbáltak tenni valamit az ügy érdekében, de úgy hajtották őket el, mint egy rozzant kéregetőt a kereszteződésből.

Nemrégiben Dombi Gábor egy újabb sajtóbeszélgetést szervezett, ahol azt próbálta kideríteni, hogy vajon a média mit tehet a leszakadt rétegek bevonásának érdekében? A rendezvényre az érintett televíziók is meghívót kaptak, de még egy nyomorult segédszerkesztőt sem küldtek el, hogy legalább leszondázza, hogy miről beszélnek ezek a fura emberek. Borkóstoló volt megint a tablettás bor ellen. Azoknak, akik egyébként Vili Papa Cuvée-t isznak.