SG.hu·
85 éves a világ első chatprogramjának atyja
Joseph Weizenbaum egykor a számítástechnika és az informatika egyik úttörőjének számított, ma azonban inkább már szókimondó, provokatív stílusáról és kemény kritikáiról ismert. A szakember most 85 éves.
Weizenbaum 1923. január 8-án született Berlinben. A családjával együtt 1936-ban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. A fiatalember a detroiti Wayne Egyetemen tanult és már a kezdetekben is a számítógépek építésével foglalkozott. 1950-ben részt vett az amerikai tengerészgyalogságnak szállított rakétarendszerek tesztelésére használt számítógép, majd szintén az 1950-as években a General Electricnél a világ első számítógépes banki rendszerének megalkotásában.
Weizenbaum az 1966-ban vált világhírűvé, amikor megalkotta az első chatprogramot. Az Eliza nevű szoftver képes volt egy pszichiáter és a betege közötti beszélgetés modellezésére, és lehetővé tette, hogy bárki bekapcsolódhasson a dialógusba, egyszerű párbeszédet kezdeményezve a géppel. A chatprogram rendkívül sikeres volt, sokan azt hitték, hogy egy valódi pszichiáterrel beszélgetnek és minden gondjukat megosztották a digitális lelki szakemberrel.
A szakember azonban idővel teljesen kiábrándult a számítástechnikából. Ennek oka az volt, hogy észrevette, az emberek egyre inkább függenek a technológiáktól és a gépektől. A fordulópontot 1972 jelentette, amikor a Die Zeit német lapban megjelent a Rémálom Computer című cikke, amelyben bírálta a társadalmat, hogy vakon megbízik a komputerekben. Néhány év múlva megjelentette legismertebb művét, "A számítógép hatalma és az értelem tehetetlensége" című könyvet.
"A haladás azt jelenti, hogy lépünk egyet előre, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a lépés a helyes irányba visz bennünket. A technológiai fejlődést kritikusan kell szemlélni, nem csak az átlagembereknek, de maguknak a fejlesztőknek is. A kutatásokat mindig társadalmi összefüggéseikben kell nézni" - mondta Weizenbaum. Weizenbaum felszólította a tudósokat, hogy intenzíven foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy az egyes projekteket mely területeken lehet alkalmazni és ha szükséges, morális vagy etikai okokból legyenek képesek egyes programokat abbahagyni.
A most 85 éves professzor 1995 óta ismét Berlinben él és nagyon aktív. Rendszeresen részt vesz különböző rendezvényeken és mindig igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne legyenek túl naívak a számítógépekkel kapcsolatban. Tavaly egy operatőrcsoport 14 héten át filmezte az életét, a felvételekből egy nyolcvan perces dokumentumfilm készült, Rebel at Work címmel.
A szakember a mai napig naprakész az informatika kérdéseiben. A véleményét eképpen összegezte: "Olyan mesterséges világot hoztunk létre, ahol már nincs valódi tapasztalat. A legfontosabb, hogy megtanuljunk felelősségteljesen bánni a technológiákkal. Jó példa erre, hogy sokan elfelejtik az internetet eredetileg katonai célokra fejlesztették ki. Ehhez képest ma a világhálón fellelhető információknak legfeljebb a tíz százaléka használható, a többi adat szemét. Tény, hogy vannak igazi gyöngyszemek is. Ma mindenki azt hiszi, elég a Google-t használni, pedig a legfontosabb, hogy először megtanuljunk helyes kérdéseket feltenni. A jó kérdések olyanok, mint egy tudományos kísérlet."
Weizenbaum 1923. január 8-án született Berlinben. A családjával együtt 1936-ban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. A fiatalember a detroiti Wayne Egyetemen tanult és már a kezdetekben is a számítógépek építésével foglalkozott. 1950-ben részt vett az amerikai tengerészgyalogságnak szállított rakétarendszerek tesztelésére használt számítógép, majd szintén az 1950-as években a General Electricnél a világ első számítógépes banki rendszerének megalkotásában.Weizenbaum az 1966-ban vált világhírűvé, amikor megalkotta az első chatprogramot. Az Eliza nevű szoftver képes volt egy pszichiáter és a betege közötti beszélgetés modellezésére, és lehetővé tette, hogy bárki bekapcsolódhasson a dialógusba, egyszerű párbeszédet kezdeményezve a géppel. A chatprogram rendkívül sikeres volt, sokan azt hitték, hogy egy valódi pszichiáterrel beszélgetnek és minden gondjukat megosztották a digitális lelki szakemberrel.
A szakember azonban idővel teljesen kiábrándult a számítástechnikából. Ennek oka az volt, hogy észrevette, az emberek egyre inkább függenek a technológiáktól és a gépektől. A fordulópontot 1972 jelentette, amikor a Die Zeit német lapban megjelent a Rémálom Computer című cikke, amelyben bírálta a társadalmat, hogy vakon megbízik a komputerekben. Néhány év múlva megjelentette legismertebb művét, "A számítógép hatalma és az értelem tehetetlensége" című könyvet.
"A haladás azt jelenti, hogy lépünk egyet előre, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a lépés a helyes irányba visz bennünket. A technológiai fejlődést kritikusan kell szemlélni, nem csak az átlagembereknek, de maguknak a fejlesztőknek is. A kutatásokat mindig társadalmi összefüggéseikben kell nézni" - mondta Weizenbaum. Weizenbaum felszólította a tudósokat, hogy intenzíven foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy az egyes projekteket mely területeken lehet alkalmazni és ha szükséges, morális vagy etikai okokból legyenek képesek egyes programokat abbahagyni.
A most 85 éves professzor 1995 óta ismét Berlinben él és nagyon aktív. Rendszeresen részt vesz különböző rendezvényeken és mindig igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne legyenek túl naívak a számítógépekkel kapcsolatban. Tavaly egy operatőrcsoport 14 héten át filmezte az életét, a felvételekből egy nyolcvan perces dokumentumfilm készült, Rebel at Work címmel.
A szakember a mai napig naprakész az informatika kérdéseiben. A véleményét eképpen összegezte: "Olyan mesterséges világot hoztunk létre, ahol már nincs valódi tapasztalat. A legfontosabb, hogy megtanuljunk felelősségteljesen bánni a technológiákkal. Jó példa erre, hogy sokan elfelejtik az internetet eredetileg katonai célokra fejlesztették ki. Ehhez képest ma a világhálón fellelhető információknak legfeljebb a tíz százaléka használható, a többi adat szemét. Tény, hogy vannak igazi gyöngyszemek is. Ma mindenki azt hiszi, elég a Google-t használni, pedig a legfontosabb, hogy először megtanuljunk helyes kérdéseket feltenni. A jó kérdések olyanok, mint egy tudományos kísérlet."