MTI
Elnöki könyvtárat létesítenek Jelcin emlékére
Könyvtárat létesítenek a független és demokratikus Oroszország első elnökének, Borisz Jelcinnek az emlékére. Borisz Jelcin idén április 23-án hunyt el 76 éves korában, 1991-től 1999 végéig az Oroszországi Föderáció első köztársasági elnöke volt.
A Jelcin nevét viselő elnöki könyvtár központi egységét a szentpétervári Szinódus épületében helyezik el és Oroszország-szerte létrehozzák helyi fiókjait. A központi könyvtár megnyitását 2008 végére tervezik, s ennyi időre szükség is lesz, hiszen a Szinódus épülete komoly felújítást igényel. A könyvtárat nagyteljesítményű számítógépekkel, szerverekkel, monitorokkal, televíziókkal szerelik fel, de azért a Gutenberg-galaxis sem merül feledésbe, könyvek és újságok fizikai valójukban is olvashatóak lesznek. Az intézmény létrehozását állami forrásokból finanszírozzák.
A könyvtár meghatározott tematikával rendelkezik: az orosz állam történelmét mutatja be az alapítástól kezdve a jelenkorig. Alapját olyan egyedülálló dokumentumok képezik, amelyeket a lakosság 95 százaléka még soha nem olvashatott. Elektronikus adathordozókra átmásolják az állami történelmi irattár valamennyi anyagát. Dokumentumok millióiról van szó, csak ritkaságokból 6,5 millió oldalt őriznek az archívumok. Ezek között vannak például a szovjet kommunista párt központi bizottságának könyvtárában tárolt fehérgárdista archívumok, amelyeket gyakorlatilag még senki nem látott.
Szergej Mironov, az orosz felsőház elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az "Amerika-barát tömegkultúra nyilvánvaló terjeszkedése" közepette az új könyvtárak és technológiák megjelenése elősegíti a szélesebb körű oktatási és intellektuális fejlődést. Borisz Grizlov, az alsóház elnöke úgy vélte, hogy a Jelcin-könyvtár megalapítása az orosz nemzeti öntudat és közkincsek megőrzését szolgálja.
Viktor Sugyegov, a felsőház tudományos, kulturális és oktatási bizottságának elnöke kiemelte, hogy az elnöki könyvtár létrehozása rávilágít az olvasás iránti érdeklődés újjáélesztésével kapcsolatos súlyos problémákra. Hangsúlyozta, hogy a könyvkiadást és -kereskedelmet, a könyvtári alkalmazottak támogatását, a könyvek minőségét érintő jogi szabályozás messze nem teljes. "Át kell gondolnunk, hogy miként lehet ellenőrzést gyakorolni az irodalmi tartalom minősége felett, anélkül hogy megsértenénk a szólásszabadság jogát" - mondta.
Az elnöki könyvtár intézménye az Egyesült Államokban már Franklin Delano Roosevelt óta létezik. Ő kezdeményezte az első ilyen intézmény létrehozását 1939-ben, amikor személyes és elnöki dokumentumait a szövetségi kormánynak ajándékozta. Az amerikai elnöki könyvtárak és múzeumok hálózatát szövetségi hivatal működteti, de nem klasszikus értelemben vett könyvtárakról, hanem az elnökök levelezését, tárgyait, pályafutásukkal kapcsolatos dokumentumokat őrző raktárintézményekről van szó. A szövetségi hálózat legutóbbi, tizenegyedik tagja, a William J. Clinton Elnöki Könyvtár 2004 novemberében létesült.
A Jelcin nevét viselő elnöki könyvtár központi egységét a szentpétervári Szinódus épületében helyezik el és Oroszország-szerte létrehozzák helyi fiókjait. A központi könyvtár megnyitását 2008 végére tervezik, s ennyi időre szükség is lesz, hiszen a Szinódus épülete komoly felújítást igényel. A könyvtárat nagyteljesítményű számítógépekkel, szerverekkel, monitorokkal, televíziókkal szerelik fel, de azért a Gutenberg-galaxis sem merül feledésbe, könyvek és újságok fizikai valójukban is olvashatóak lesznek. Az intézmény létrehozását állami forrásokból finanszírozzák.
A könyvtár meghatározott tematikával rendelkezik: az orosz állam történelmét mutatja be az alapítástól kezdve a jelenkorig. Alapját olyan egyedülálló dokumentumok képezik, amelyeket a lakosság 95 százaléka még soha nem olvashatott. Elektronikus adathordozókra átmásolják az állami történelmi irattár valamennyi anyagát. Dokumentumok millióiról van szó, csak ritkaságokból 6,5 millió oldalt őriznek az archívumok. Ezek között vannak például a szovjet kommunista párt központi bizottságának könyvtárában tárolt fehérgárdista archívumok, amelyeket gyakorlatilag még senki nem látott.
Szergej Mironov, az orosz felsőház elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az "Amerika-barát tömegkultúra nyilvánvaló terjeszkedése" közepette az új könyvtárak és technológiák megjelenése elősegíti a szélesebb körű oktatási és intellektuális fejlődést. Borisz Grizlov, az alsóház elnöke úgy vélte, hogy a Jelcin-könyvtár megalapítása az orosz nemzeti öntudat és közkincsek megőrzését szolgálja.
Viktor Sugyegov, a felsőház tudományos, kulturális és oktatási bizottságának elnöke kiemelte, hogy az elnöki könyvtár létrehozása rávilágít az olvasás iránti érdeklődés újjáélesztésével kapcsolatos súlyos problémákra. Hangsúlyozta, hogy a könyvkiadást és -kereskedelmet, a könyvtári alkalmazottak támogatását, a könyvek minőségét érintő jogi szabályozás messze nem teljes. "Át kell gondolnunk, hogy miként lehet ellenőrzést gyakorolni az irodalmi tartalom minősége felett, anélkül hogy megsértenénk a szólásszabadság jogát" - mondta.
Az elnöki könyvtár intézménye az Egyesült Államokban már Franklin Delano Roosevelt óta létezik. Ő kezdeményezte az első ilyen intézmény létrehozását 1939-ben, amikor személyes és elnöki dokumentumait a szövetségi kormánynak ajándékozta. Az amerikai elnöki könyvtárak és múzeumok hálózatát szövetségi hivatal működteti, de nem klasszikus értelemben vett könyvtárakról, hanem az elnökök levelezését, tárgyait, pályafutásukkal kapcsolatos dokumentumokat őrző raktárintézményekről van szó. A szövetségi hálózat legutóbbi, tizenegyedik tagja, a William J. Clinton Elnöki Könyvtár 2004 novemberében létesült.