MTI
Száznyolcvan év földrajztankönyveit digitalizálták Szegeden
Az elmúlt 180 évben Magyarországon kiadott, csaknem száz földrajztankönyvet digitalizáltak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Kuno Könyvtárában, az így létrehozott adatbázis néhány héten belül online az érdeklődők számára is kutathatóvá válik - közölte a felsőoktatási intézmény.
A tankönyvek Szilassi Péter, az SZTE oktatójának gyűjteményéből származnak, a legrégebben kiadott művet Kiss Lajos - Arany János egykori nagykőrösi tanárkollégája - írta 1842-ben. A Földrajzi tanítás a tanulóifjúság számára című kötetben - bár a csaknem két évszázad során sokat változott a bolygónkról alkotott képünk és vele együtt a földrajzoktatás is - sok, napjainkban is használt fogalom visszaköszön, ha nem is mai formájában: földabrosz (térkép), tengerfolyás (tengeráramlás), Északi fordító (Ráktérítő), hógörgeteg (lavina), tevepárducz (zsiráf), egymelegű vonal (izoterma vonal), vízbukkanás (zuhatag).
Szilassi Pétert a földrajzi ismeretek fejlődésének nyomon követésén túl megragadta a tankönyvek archaikus nyelvezete, és az is, hogy mennyi érdekességet mesélnek el egy adott történelmi időszakról. Úgy véli, a 19. század közepének szerzői közül módszertani szempontból többen meghaladták korukat, hiszen már ekkor atlasz használatát javasolják a tanulóknak, gondolkodtató kérdésekkel, számítási feladatokkal munkáltatják a tanulókat. A most digitalizált könyvek tehát nemcsak korrajzok, de szórakoztató olvasmányok is, néhány oldalankét meglepő szófordulatokkal vagy tudományos állításokkal.
A nyelvészetileg is izgalmas művekben jól érzékelhető az 1848-49-es szabadságharctól, a trianoni békeszerződésen át a kommunista diktatúra ideológiájáig mindaz, ami az adott korra erős hatást gyakorolt. A gyűjteményben megtalálhatók olyan művek is, mint Teleki Pál korábbi miniszterelnök szakmódszertani könyve, vagy éppen Hunfalvy Jánosnak, a magyar tudományos földrajz megalapítójának a könyvei is. A digitalizációt az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz tanárszakos hallgatója végezte, aki szakdolgozatát is a gyűjteményből írja.
Az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában már komoly hagyománya van a digitalizációnak. Az e-könyvek népszerűsége is nő, az SZTE statisztikái alapján havonta több mint 10 ezren töltenek le digitális tartalmakat a könyvtár honlapjáról. A digitális formában archivált földrajztankönyvek olyan óriási, hamarosan minden érdeklődő számára online elérhető, kutatható adatbázist jelentenek, mely kutatásához a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat. A kulcsszavak, kifejezések statisztikai elemzését fel lehet majd használni például arra, mely korban milyen témaköröket - környezetvédelem, népesség, településföldrajz -, milyen módszerekkel és milyen hangsúllyal mutattak be a tankönyvek.
A tankönyvek Szilassi Péter, az SZTE oktatójának gyűjteményéből származnak, a legrégebben kiadott művet Kiss Lajos - Arany János egykori nagykőrösi tanárkollégája - írta 1842-ben. A Földrajzi tanítás a tanulóifjúság számára című kötetben - bár a csaknem két évszázad során sokat változott a bolygónkról alkotott képünk és vele együtt a földrajzoktatás is - sok, napjainkban is használt fogalom visszaköszön, ha nem is mai formájában: földabrosz (térkép), tengerfolyás (tengeráramlás), Északi fordító (Ráktérítő), hógörgeteg (lavina), tevepárducz (zsiráf), egymelegű vonal (izoterma vonal), vízbukkanás (zuhatag).
Szilassi Pétert a földrajzi ismeretek fejlődésének nyomon követésén túl megragadta a tankönyvek archaikus nyelvezete, és az is, hogy mennyi érdekességet mesélnek el egy adott történelmi időszakról. Úgy véli, a 19. század közepének szerzői közül módszertani szempontból többen meghaladták korukat, hiszen már ekkor atlasz használatát javasolják a tanulóknak, gondolkodtató kérdésekkel, számítási feladatokkal munkáltatják a tanulókat. A most digitalizált könyvek tehát nemcsak korrajzok, de szórakoztató olvasmányok is, néhány oldalankét meglepő szófordulatokkal vagy tudományos állításokkal.
A nyelvészetileg is izgalmas művekben jól érzékelhető az 1848-49-es szabadságharctól, a trianoni békeszerződésen át a kommunista diktatúra ideológiájáig mindaz, ami az adott korra erős hatást gyakorolt. A gyűjteményben megtalálhatók olyan művek is, mint Teleki Pál korábbi miniszterelnök szakmódszertani könyve, vagy éppen Hunfalvy Jánosnak, a magyar tudományos földrajz megalapítójának a könyvei is. A digitalizációt az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz tanárszakos hallgatója végezte, aki szakdolgozatát is a gyűjteményből írja.
Az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában már komoly hagyománya van a digitalizációnak. Az e-könyvek népszerűsége is nő, az SZTE statisztikái alapján havonta több mint 10 ezren töltenek le digitális tartalmakat a könyvtár honlapjáról. A digitális formában archivált földrajztankönyvek olyan óriási, hamarosan minden érdeklődő számára online elérhető, kutatható adatbázist jelentenek, mely kutatásához a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat. A kulcsszavak, kifejezések statisztikai elemzését fel lehet majd használni például arra, mely korban milyen témaköröket - környezetvédelem, népesség, településföldrajz -, milyen módszerekkel és milyen hangsúllyal mutattak be a tankönyvek.