Bizonyára mindenki emlékszik még a nagy sebességnövelés "svindlire" az idei év elejéről. Sokan talán akkor találkoztak az internetes sebességmérés fogalmával életükben először.

Részben ezen a mizérián felbuzdulva, részben egy nemzetközi programban való közreműködése okán (az európai COST 298 -ról van szó) a BME-ITTK független, akadémiai sebességmérő oldalt hozott létre, ami az ITTK oldala alól kiindulva méri meg a tesztelők internetes kapcsolatának le- és feltöltési sebességét, majd menti el egy nemzetközi adatbázisba (anonim módon, bizonyos adatok rögzítésével). Az adatok később összevetésre és elemzésre kerülnek más országok hasonló méréseivel egy svájci partner koordinálása mellett. A tesztelés kiterjed több európai országra, így például Svájcra, Ausztriára, Németországra, Nagy-Britanniára, Ciprusra, Olaszországra, Portugáliára és hazánkra.

Hogy miért jobb ezt a tesztet használni szemben más mérésekkel? A szervezet sajtóközleménye szerint azért, mert ezzel olyan, egymással összevethető adatsorozat kapható, amiből például kiderül, hogy egyes városrészekben (irányítószám alapján) jelentősen elmarad a sávszélesség a szolgáltatói csomagban elvárhatótól (ezzel pedig szembesíteni lehet a szolgáltatókat). Mert így lehetőség van összevetni más országok hálózatával a magyar internet sebességét (és ez alapján objektíven megállapítani, hogy hol állunk a világban ezen a téren). Mert kiderülhet, hogy a magyarok mikor szeretnek méricskélni és mikor interneteznek. Mert az ITTK-nak semmilyen érdeke sem fűződik ahhoz, hogy szépítsen ezeken a statisztikákon - közleményük szerint garantáltan nem mérünk félre.

Első látásra a program hátránya, hogy nincs a magyar viszonyokhoz igazítva: például kábeles hozzáférés választása esetén a soktízezer előfizetővel rendelkező UPC 5, illetve 10 megabitet árul, mely nincs benne a lenyíló menüben. A mérések eredményéről és az adatok elemzéséről a jövőben rendszeresen beszámol az ITTK, a kutatás várhatóan legalább 2010-ig tart (ekkor ér véget a COST 298 program). A teszt itt érhető el.