MTI
Módosulnak az e-kereskedelemhez kapcsolódó törvények
Az elektronikus kereskedelemhez kötődő törvények módosítása révén csökkennek a vállalkozások terhei, és egységes keretrendszer működtethető a kéretlen elektronikus hirdetések ellen - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a kormány május 2-i ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet előterjesztője.
A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár.
A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt.
A törvénymódosítási kezdeményezés lényeges eleme, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit.
Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség fenntartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából - a tárca várakozásai szerint - pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is.
Ugyanakkor a fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (8 napos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár.
A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt - az előterjesztés értelmében - az előzetes beleegyezést kérő e-mail szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.
A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt.